A szájban lévő mikrobák a szájüreg természetes ökoszisztémájának fontos részét képezik. Nem lehet látni őket, de ott vannak. És igen, ott vannak, amikor eszel, iszol, alszol, és szenvedélyesen megcsókolod a másikat. Tehát előfordulhat, hogy nem a számok az egyetlen, amit az első randevúkon felcserélsz!
A szájban lévő mikrobák közé tartoznak a baktériumok, vírusok és gombák, de a baktériumok alkotják a legtöbbet. A szájban való élet azt jelenti, hogy az emésztőrendszeren keresztül hozzáférnek a bélrendszerhez, és még a véráramhoz is hozzáférhetnek.
A bélben lévő mikrobiális ökoszisztémával ellentétben a szájbaktériumok összetétele hasonló az egészséges emberekben a különböző országokban. Mindazonáltal, akárcsak a bélmikrobák, a szájbaktériumok is számos betegséggel járnak, mind a szájban, mind a test többi részében.
A szájban több száz különböző mikroorganizmus él, legyen szó baktériumokról, vírusokról vagy gombákról, amelyek fontos ökoszisztémát alkotnak a szájban.
A szájüregi mikrobiota egy összetett mikrobiális ökoszisztéma, amely segít fenntartani a szájüreg stabil környezetét. A szájban is vannak mikrokörnyezetek, például a fogakon, a nyelven, a kemény és lágy szájpadláson, ahol baktériumok is megtelepednek.
A száj összetett környezet, mert számos olyan szerkezetből áll, amelyek vonzó otthonok a baktériumok számára. A szájban lévő környezet a mikrobák számára is tökéletes, mert viszonylag meleg, tápanyag- és vízforrás.
A szájüregben a legelterjedtebb baktériumok a Firmicutes tagjai. , Proteobaktériumok és Actinomycetes phyla. Azonban a vastagbéllel ellentétben a bakteriális ökoszisztéma viszonylag stabil, és nem hajlamos jelentős változásokra.
A szájüregi mikrobiom az egyik legelterjedtebb az emberi szervezetben, csak a bélrendszer után. Az orális mikrobiota különböző tagjai sűrű közösségekben élnek együtt, amelyeket biofilmeknek neveznek. . Egyes kutatások azonban azt sugallják, hogy a biofilm baktériumok egy olyan csoport részét képezik, amelyekről ismert, hogy krónikus betegségeket okoznak.
A bélmikrobióm egy összetett ökoszisztéma, amely főként baktériumsejtekből, de vírusokból, archaeákból és gombákból áll, amelyek összhangban működnek az emberi testtel. Számos előnnyel rendelkezik, például erősíti a bélfalat, támogatja az immunrendszert, energiát biztosít, és megvéd az opportunista kórokozóktól, amelyek megbetegedhetnek.
Annak ellenére, hogy a bélben számos akadály akadályozza meg a kórokozók bejutását, mint például a gyomorsav, a probiotikus baktériumok és az immunsejtek, a szájbaktériumok mégis bejuthatnak, és megzavarhatják az ökoszisztémát. Amikor a bél mikrobiomja kiegyensúlyozatlan, azt „dysbiosisnak” nevezik, és számos egészségügyi állapothoz kapcsolódik.Mi a dysbiosis és hogyan történik?
Mégis, ha diszbiózis lép fel, patogén baktériumok uralhatják a bélrendszert, vagy hiányozhat a baktériumfajok sokfélesége, ami fontos bélegészségügyi paraméter. Végső soron ez azt jelenti, hogy a bélrendszered nem működik összhangban veled. Ezek a mikrobák egészségtelen metabolitokat és méreganyagokat szabadíthatnak fel, vagy gyulladást válthatnak ki – mindez hatással lehet az egészségére és a bélrendszerben lévő boldog baktériumokra.
☝TIPP ☝Az Atlas Microbiome Test segítségével megtudhatja, mennyire egészséges mikrobiomája, és személyre szabott étrendi ajánlásokat kaphat.
A nyál a szájbaktériumok fő szállítója. A 98%-ban vízből álló emberi nyálmirigyek bárhol akár 1,5 litert is képesek termelni naponta. Ez az esszenciális folyadék hidratálja a szájat, és segíti az étel megemésztését.
A szájbaktériumok bejuthatnak a nyálba, és elterjedhetnek az egész testben, beleértve a bélrendszert is. Néhányat a gyomorsav tönkretesz, mások savállóak, például a Porphyromonas gingivalis ami szintén összefügg a bél mikrobióma egyensúlyának felbomlásával, más néven dysbiosis .
Általában, amikor lenyeli, sok baktérium lesz, de a legtöbb nem kolonizálja a beleket. Néhány súlyos betegség esetén azonban a szájbaktériumok megnövekedett mennyiségéről számoltak be a bélben, ami arra utal, hogy a kettő között összefüggés van.
Orális dysbiosis, ínybetegség és a bél mikrobiómaSzilárd bizonyítékok merülnek fel, amelyek arra utalnak, hogy kapcsolat van a szájüregi mikrobiom és a bél egészsége között.
Egyes szájbaktériumok, például P. gingivalist , bél dysbiosishoz kapcsolódnak. A szájban ezek a baktériumsejtek parodontitiset okoznak , egy elegáns kifejezés az ínybetegségről, de számos olyan súlyos betegséghez is kapcsolódnak, amelyek a bél mikrobióma egyensúlyának felborulásával (dysbiosis) kapcsolódnak.
Ha szájproblémái vannak, mint például a fogszuvasodás vagy az ínybetegségek, az ezekkel a problémákkal kapcsolatos baktériumok lenyelése dysbiosishoz vezethet, ahol a bél mikrobiomja kiegyensúlyozatlanná válik, és negatívan befolyásolja az egészséget. Jellemző, hogy vagy nagy a bőség egy mikrobából, és nem elég a többi, vagy hiányzik a mikrobióma diverzitása.
Az ínybetegségben szenvedők sok P-t lenyelhetnek. gingivalist minden nap. Ez a baktérium különösen ellenálló a kedvezőtlen körülményekkel szemben, mert ellenáll a gyomor savasságának és a bélbe jut. Itt beindíthatja az immunrendszert és elősegítheti a gyulladást, mindkettő megváltoztathatja a bél mikrobióma összetételét, ami dysbiosishoz vezethet.
II-es típusú elhízás, érelmeszesedés, alkoholmentes zsírmájbetegség, rheumatoid arthritis, gyomor-bélrendszeri rák, vastag- és végbélrák Alzheimer-kór hasnyálmirigyrák gyomorrákA szájüregi mikrobióta egyensúlyhiánya a felelős az ínybetegségért, amely számos egyéb betegség fokozott kockázatával jár.
A bélnyálkahártya gátat jelent, mégpedig hasznos. Úgy működik, hogy lehetővé teszi a hasznos dolgok, például az alapvető tápanyagok elhagyását a bélből, bejutnak a vérbe, és olyan helyekre utaznak, ahol szükség van rájuk. Ugyanakkor a bélgát megakadályozza, hogy a kórokozók, méreganyagok és élelmiszerek bejussanak a szervezetbe, és esetleg megbetegedjenek.
A szájüregi mikrobióta és betegségekA szájbaktériumok olyan metabolitokat termelnek, amelyek befolyásolják a szájbetegségek kialakulását, de a növekvő kutatások feltárják szerepüket más szisztémás betegségekben is.
A szájban lévő baktériumok közvetlenül is érinthetik Önt, anélkül, hogy átmennének a bélrendszeren. Ez akkor történik, amikor a szájban lévő ereken keresztül bejutnak a véráramba, ami alacsony fokú gyulladáshoz és számos betegséghez vezet az egész szervezetben.
Mi az Akkermansia muciniphila, és hogyan védi a bélrendszert?
Az elhízás a megnövekedett bélpermeabilitással jár, ezért a bélgát nem úgy működik, ahogy kellene. Ne feledje, hogy egyes szájbaktériumok csökkentik a bélnyálkahártya integritását, és megakadályozzák a szoros csomópontok hatékony működését. Ezenkívül növeli a gyulladás szintjét a szervezetben, amely köztudottan testtömeg-növekedést vált ki.
Ínybetegség esetén a patogén baktériumok felhalmozódnak az íny zsebében. Ezek a zsebek kifekélyesedhetnek, lehetővé téve a kórokozók és bakteriális toxinok bejutását a véráramba. Tehát a szájüregi mikrobióta a bélmikrobák mellett szerepet játszhat a szisztémás gyulladás kialakulásában és az ezt követő elhízás kialakulásában.
A II-es típusú cukorbetegség az egyik leggyakoribb krónikus betegség, különösen a nyugati világban. Egyik fő jellemzője a tartósan magas vércukorszint. Bizonyítékok vannak arra, hogy a szájüregi betegségek összefüggenek a II-es típusú cukorbetegséggel. Ugyanígy a szájüregi tünetek is ennek az anyagcsere-betegségnek a szövődményei, mint például a fogak elvesztése.
VastagbélrákA bél mikrobiota a vastagbélrák fokozott kockázatával jár együtt, így a szájbaktériumok is. Néhány baktériumfaj, például a Fusobacterium nucleatum , egy elterjedt szájüregi lakos, szintén kockázati tényező a vastagbélrák kialakulásában.
Ellentétben más szájbaktériumokkal, amelyek áthaladnak a gyomor-bél traktuson, és kanyarognak a gyomor biomán, F. nucleatumot áthalad a keringési rendszeren, és a vastagbélben lévő daganatsejtekhez tapad.
Fontos megjegyezni, hogy ez a baktérium általában egyáltalán nincs jelen az egészséges bélrendszerben, inkább a száját részesítik előnyben. A szájban lévő magas szint azonban ínybetegséggel és fogszuvasodással függ össze.
A szájüregi dysbiosis más krónikus betegségekhez is társul, beleértve a rheumatoid arthritist. A betegség és a parodontitis összekapcsolásának mechanizmusa hasonló, mivel a patogén baktériumok gyulladást és csontvesztést okoznak.
Más tanulmányok kimutatták, hogy a bélben és a szájüregi mikrobiotában fellépő egyensúlyhiány szorosan összefügg a májbetegség kialakulásával. Egészséges és májcirrózisban szenvedők bélmikrobiómáinak összetételének összehasonlítása során kiderült, hogy az utóbbiak bélrendszerében magas a szájbaktériumok száma.
A szája újszerű állapotban tartása nagyszerű módja annak, hogy távol tartsa a kórokozó baktériumokat, és ez nagyon egyszerű.
A szájüregi dysbiosis egyik fő oka a rossz szájhigiénia, de számos más fontos tényező is szerepet játszik:
Sok ember számára a napi legalább kétszeri fogmosás, a fogselyem rendszeres használata (és nem a táncőrület) és a szájvízzel való öblítés sok ember számára melós lehet, de ha a foghigiéniáról van szó, ezt nem szabad alábecsülni.
Összpontosíthat az életmódjára is, például abbahagyhatja a dohányzást, és egészséges ételeket fogyaszthat, amelyek nem tartalmaznak magas finomított cukrot. Az étrend javítása a bélmikrobiómának is jót tesz, mivel a jó baktériumok válogatósak, és sokkal jobban kedvelik a növényi alapú ételeket.
☝TÉNY ☝A szájbaktériumok okozhatnak gyomorpanaszokat? Az egyszerű válasz igen, a szájbaktériumok átterjedhetnek a szervezetben, és számos szisztémás betegséghez kapcsolódnak.
Ki tudta, hogy a szájában lévő mikroorganizmusok felboríthatják a bélmikrobióma egyensúlyát? Egyes szájbaktériumok ravaszak, és ellenállnak a gyomor zord körülményeinek, hogy elérjék a bélrendszert, míg mások a véráramba jutnak, és a vastagbélbe sodorják.
Források: