A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség a világon. A legtöbben felismerjük az általa okozott mozgási problémákat, de a betegség túlmutat a mozgáson, és a test számos területét érinti, beleértve a beleket is.
Ezt az állapotot először 1817-ben írta le egy James Parkinson nevű férfi. Brit patikus volt, aki orvosilag először neurológiai rendellenességként határozta meg az Esszé a remegő bénulásról című művében. .
Azóta számos további kutatást végeztek, amelyek segítettek meghatározni a betegséget, ahogyan ma ismerjük, és felfedezni azokat a terápiákat, amelyeket a tünetek és progressziójának szabályozására használnak. Ennek ellenére még mindig nincs gyógymód.
A folyamatban lévő kutatás azonban új felfedezésekhez vezetett, beleértve a bélmikrobióma szerepét és lehetséges előnyeit. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi a Parkinson-kór, kik vannak veszélyeztetve, és a bélrendszer szerepe a kialakulásában.
A betegség az agy egy meghatározott részét érinti, progresszív károsodást okozva, és számos olyan jelet és tünetet eredményez, amelyekről esetleg nem is tud.
A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, amelyben az idegsejtek elvesztése az agy substantia nigrájában (mozgásért felelős) befolyásolja a motoros készségeket, a mozgást és az izomműködést.
A dopamint, a mozgáshoz létfontosságú neurotranszmittert termelő neuronok degeneratív elvesztése megakadályozza a mozgásunkat irányító normál üzenetek elküldését, és nyilvánvalóvá válnak a Parkinson-kór tünetei. Ahogy ezeknek a neuronoknak a száma csökken, a tünetek előrehaladnak, és újak alakulnak ki.
A kutatók először az alfa-synuclein nevű fehérje abnormális lerakódásait találták a betegek agyának idegsejtjeiben, amelyeket Lewy-testeknek neveznek. . A sejthalál és a neurodegeneráció markerének tekintették őket.
Érdekes módon a Lewy-testek a bél dopamint termelő idegsejtjeiben is megjelennek jóval a betegség neurológiai tüneteinek megjelenése előtt, ami arra utal, hogy a Parkinson-kór valójában innen eredhet.
A betegségnek vannak jellegzetes jelei, mint például a merevség és a remegés, de vannak más rejtett jelek is, amelyek számos közös funkciót érintenek.
A Parkinson-kór tünetei egyénenként eltérőek lehetnek. Amit egy ember átélhet, nem biztos, hogy ugyanaz, mint valaki más. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy egyes személyeknél gyorsabb, másoknál lassabb a progresszió.
A Parkinson-kór tünetei két csoportra oszthatók:motoros és nem motoros. A motoros tünetek azok, amelyek a mozgást befolyásolják, míg a nem motoros tünetek gyakran nem olyan nyilvánvalóak, de jelentősen befolyásolhatják a beteg mindennapi életét.
Bár konkrét okot nem határoztak meg, számos kockázati tényező szerepet játszik a kialakulásában.
A kutatók szerint a génjei, a környezete és az öregedése egyaránt szerepet játszik ennek a neurodegeneratív rendellenességnek a kialakulásában. Az átlagos életkor az ötvenes évek végén van, és általában ritka az 50 év alattiak körében.
A génjeid teszik egyedivé. Felüket édesapánktól, másik felét anyánktól örököljük, így több mint 20 000 gén két példányát kapjuk. Ezek a párok együtt alkotják a genomodat, és befolyásolják azt, hogy ki vagy (ez igaz, a szüleid is hibásak).
A genomjában bekövetkezett csekély változások különböztetnek meg bátyjától, nővérétől, barátaitól és munkatársaitól. De a génjeiben bekövetkezett bizonyos változások, amelyeket génváltozatoknak (vagy „mutációknak”) neveznek, a fehérjék a várttól eltérő működését okozhatják. És bizonyos esetekben ezek a változások növelhetik egy adott betegség vagy betegség kockázatát.
A Parkinson-kór sem különbözik egymástól, és nagy kérdés, hogy előfordul-e családokban? Röviden, sok ember számára a betegség idiopátiás , divatos orvosi kifejezés, ami azt jelenti, hogy nincs ismert ok. Tehát ez csak megtörténik, de egy kis kisebbség számára létezik egy genetikai kapcsolat.
Bár ritka, vannak olyan emberek, akik olyan specifikus génváltozatokat hordoznak, amelyek jelentősen növelhetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Azoknál az embereknél, akiknél fiatalon alakul ki ez az állapot, nagyobb valószínűséggel van genetikai kapcsolatuk. Számos gén létezik, amelyek a betegség kialakulásával és előrehaladásával kapcsolatos változásokat mutathatnak az életkorban.
Azonban csak azért, mert genetikai hajlamod van, még nem jelenti azt, hogy tovább fog fejlődni. Ez növelheti a kockázatát, de a környezeti tényezők is megvédhetik Önt, vagy fogékonyabbá tehetik a betegségre.
☝️TIPP ☝️Az Atlasz DNS-teszt olyan génváltozatokat és külső tényezőket vizsgál, amelyekről ismert, hogy növelik a Parkinson-kór kockázatát.
A genetika a Parkinson-kóros esetek csak körülbelül 15%-áért felelős, ami arra utal, hogy fontos kölcsönhatás van a gének és a környezeti tényezők között. A mérgező vegyi anyagoknak való kitettség csak egy példa.
A peszticidek sok iparágban gyakoriak. Különösen a mezőgazdasági peszticideknek való tartós expozíció okozhat neurológiai változásokat az emberi agyban. Ezek a változások oly módon befolyásolják a sejteket, hogy utánozzák azokat a genetikai variációkat, amelyekről ismert, hogy magát a betegséget okozzák.
Így azok az emberek, akik ki vannak téve ezeknek a vegyszereknek, akár 2,5-szer nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a betegségben. Néhány nehézfém és a tiltott kábítószerekkel való visszaélés is érintett. Mindezek a toxinok a dopamintermelő idegsejtek elpusztulását okozhatják, csökkentve ennek a neurotranszmitternek a szintjét, és végül a betegség kialakulásához vezethetnek.
Hogyan töltheti ki egészségügyi felmérését rocksztárként?
A mérgező anyagoknak való kitettsége és az, hogy rokonai vannak-e a betegségben, a vakbélről is szeretnénk tudni. Tudod, az a kis csöves tasak a vastagbeled elején.
Legtöbben csak akkor vesszük észre igazán, ha valaki vakbélgyulladást kap, de a mostani kutatások azt mutatják, hogy a vakbél eltávolítása valamelyest növelheti a Parkinson-kór elleni védelmet. De ez nem jelenti azt, hogy orvost kell kérned, hogy vegye ki, ez a részed, és annak is kell maradnia, amíg egészséges.
A Parkinson-kórban szenvedők gyakran jóval azelőtt számolnak be emésztési tünetekről, hogy diagnosztizálnák őket, és ez összefüggésbe hozható a bél mikrobiómával.
2003-ban Heiko Braak neuroanatómus azt javasolta, hogy a Parkinson-kór valójában a bélben kezdõdjön, miután megvizsgálta a betegségben szenvedõ emberek poszt mortem mintáit. Lewy testek nemcsak az agyban, hanem a bél idegrendszerében is jelen voltak.
Majdnem 17 évvel később még mindig nem világos, hogyan jutottak el idáig, de sok érdekes elmélet létezik. Az egyik az, hogy az alfa-synuklein (a Lewy-testekben található) a bélből a vagus ideg mentén az agyba jut.
Ez még mindig nem magyarázza meg, hogy mi történik a bélben, de lehet, hogy a mikrobiom csak az oka. Egérvizsgálatok során a tudósok azt találták, hogy specifikus bakteriális fehérjék hatására az alfa-szinuklein összetapadhat és felhalmozódhat mind a bélben, mind az agyban.
Egy másik elmélet szerint a bélmikrobáink az alfa-synuclein túltermelését okozhatják, ami a betegséggel kapcsolatos mozgási problémákhoz vezethet. Azt is megjegyezték, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegeknek sajátos mikrobióma jellemzői vannak, amelyek érintettek lehetnek.
Több mint 200 évvel ezelőtt James Parkinson megjegyezte, hogy néhány embernek, aki az általa „rázkódó bénulásnak” nevezett állapotot szenvedett, székrekedése is volt. Ez ma is igaz, és a tünetek listája számos emésztési problémával, például hányingerrel bővült.
Ezek a jelek gyakran a média radarja alatt repülnek, így előfordulhat, hogy nem társítja őket automatikusan neurológiai rendellenességhez. Hasonlóképpen kevéssé ismert tény, hogy a gyulladásos bélbetegségben (IBD – Crohn-kór és fekélyes vastagbélgyulladás) szenvedő embereknél nagyobb a Parkinson-kór kockázata, mint az átlagembereknél.
A bélgyulladás az IBD egyik fő jellemzője, és Parkinson-kórban szenvedő betegeknél észlelhető. Ez kulcsfontosságú lehet a betegség korai megnyilvánulásainak azonosításában. A gyulladás a dysbiosishoz (a mikrobiom negatív elváltozásaihoz) is kapcsolódik, ezért a kutatók a bélbaktériumok vizsgálatát keresik.
A bél-agy tengelye befolyásolja a betegségek kockázatát és a mentális egészséget
Az e mögött meghúzódó mechanizmusokat még mindig vizsgálják, de az egyik elmélet szerint ha a bélrendszer hosszú ideig folyamatosan gyulladt, az megnövelheti az alfa-szinukleinszintet. Még egy kiváló ok, amiért nem szabad alábecsülni a bél-agy tengelyt.
Ezenkívül a bélben és más helyeken kialakuló gyulladás következményekkel jár a központi idegrendszerre nézve. Parkinson-kórban szenvedő betegeknél a vizsgálatok bizonyítékot találtak arra, hogy az egész szervezetben gyulladás lép fel a gyulladást okozó molekulák (citokinek) emelkedett szintjével. ) a vastagbélben, az agyban és a központi idegrendszerben, amelyek összefüggésbe hozhatók a betegséggel.
A bélben a mikrobiális összetétel változásai csökkenthetik a termelődő jótékony metabolitok, köztük a rövid szénláncú zsírsavak mennyiségét. Különösen a butirát, egy rövid szénláncú zsírsav, amely fenntartja a bélnyálkahártyát és véd a gyulladástól, alacsonyabb a Parkinson-kóros betegekben.
A vizsgálatok azt is mutatják, hogy a butirátot termelő baktériumok is kevésbé elterjedtek. Ez azért fontos, mert ezek a mikrobák távol tartják a bélgyulladást, és erősítik a bélnyálkahártyát. Sőt, kommunikál a bélben lévő idegrendszerrel (a bélrendszerben), hogy a dolgok a vastagbélben mozogjanak.
Tehát kevesebb butiráttal kevesebb a székletürítés, és igen, sejtitek, székrekedés. A betegségben szenvedők akár 30%-a tapasztal gyomor-bélrendszeri tüneteket, és az émelygés és hányás mellett a székrekedés is ezek közé tartozik.
De vannak jó hírek. Ha a betegség a bélben kezdődik, az agy helyett ezt a szervet célzó jövőbeli beavatkozások segíthetnek megelőzni vagy akár kezelni a Parkinson-kórt. És ez akár olyan egyszerű is lehetne, mint az étrendünk!
A probiotikumok, a prebiotikumok és a polifenolok egyaránt hasznosak lehetnek a neurológiai betegség kezelésében. Hiszen a beled és az agyad jól össze van kötve.
A probiotikumok jó baktériumok, amelyek a szervezetbe jutva számos jótékony hatással vannak egészségünkre. Ezek a baktériumok a bélben élhetnek, ahol rostban gazdag étrend mellett is jól megélnek, de erjesztett élelmiszerekből, például joghurtból, kefirből és savanyú káposztából, valamint étrend-kiegészítőkből is beszerezhetők.
A probiotikumok jótékony hatással lehetnek a szervezetre, mert kivédhetik a diszbiózist és a bélgyulladást azáltal, hogy kiegyensúlyozzák a bélmikrobióma összetételét, és megfelelő pH-értéken tartják a vastagbelet. Ha bélmikrobái kiegyensúlyozatlanok, hozzájárulhatnak a gyulladáshoz és a krónikus dysbiosishoz, amelyek számos gyakori betegségben előfordulnak, beleértve a Parkinson-kórt is.
A kutatások azt mutatják, hogy bizonyos probiotikus baktériumtörzsek, mint például a Lactobacillus acidophilus , jelentősen csökkenti a proinflammatorikus citokinek és növeli a gyulladáscsökkentők szintjét. Ezek ígéretes eredmények, amelyeket a Parkinson-kór korai stádiumában lévő betegek vizsgálatából gyűjtöttek össze.
Más tanulmányok kimutatták, hogy a Parkinson-kóros betegek táplálása Lactobacillus casei Shirota tartalmú erjesztett tejet tartalmaz. segíthet enyhíteni a betegséggel összefüggő gyomor-bélrendszeri tüneteket. Öt hét elteltével a betegek jobb székletállandóságról, kisebb puffadásról és hasi fájdalomról számoltak be.
A probiotikumok alkalmazása a Parkinson-kór kezelésében ígéretes kutatási lehetőség, de még bizonyos ételek fogyasztása is segíthet egyensúlyban tartani a bél mikrobiómát, és elősegítheti annak jótékony funkcióit.
Mi a rost, és miért fontos az egészség szempontjából?
Szóval, mi a helyzet a prebiotikumokkal és a Parkinson-kórral? Amint már említettük, a bélrendszeri diszbiózis problémát jelent ezeknek az egyéneknek, és összefügg az emésztési problémákkal. A prebiotikumok segíthetnek a gyulladások, székrekedés és egyéb problémák esetén azáltal, hogy táplálják a jó baktériumokat egészségvédő funkciókkal.
És persze ott van a butirát-termelők csökkent bősége a Parkinson-kórban szenvedő betegekben, és a prebiotikumok ezt korrigálhatják. Tehát a prebiotikus ételek, például zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék és hüvelyesek fogyasztása elősegítheti a butirát-termelő baktériumok szaporodását a bélben, és növelheti az általuk termelt butirát mennyiségét.
A végső útmutató a polifenolokhoz az egészség és a bélmikrobióma érdekében
Ezek a fitonutriensek segítenek megvédeni a szervezetet a szabad gyökök által okozott károktól, nem csak a bélben, hanem az egész testben, sőt az agyban is. Védő szerepük közvetlen és közvetett is, mert szabályozhatják a bél mikrobiom összetételét és megőrizhetik egészségét.
A polifenolok valójában elősegítik a probiotikus baktériumok növekedését, javítva a bélrendszer egészségét. Ennek az az oka, hogy bizonyos fajok jó dolgokat termelnek, például rövid szénláncú zsírsavakat és vitaminokat, míg mások növelik a bélnyálkahártya szilárdságát.
A polifenolok a legnagyobb mennyiségben előforduló antioxidánsok az emberi szervezetben, ezek közül a két fő típus a flavonoidok és a fenolsavak. A zöld tea polifenoljai számos egészségügyi előnyükről ismertek, és évszázadok óta használják a kínai orvoslásban.
Jól kutatták neuroprotektív előnyeiket, és úgy gondolják, hogy megvédhetik az agy dopamint termelő idegsejtjeit a sejthaláltól. Ezenkívül megvédik őket az oxidatív stressztől, amely óriási mértékben hozzájárul a veszteségükhöz.
A probiotikumok, a prebiotikumok és a polifenolok mind megvédhetnek minket a Parkinson-kórtól. Ennek az az oka, hogy pozitívan befolyásolhatják a bél mikrobióma összetételét, erősíthetik a bélgátat, és csökkenthetik a gyulladásos választ, amelyek mindegyike szerepet játszik a betegség kialakulásában és progressziójában.
A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség az Alzheimer-kór mögött. Első pillantásra könnyen összetéveszthető egy olyan állapottal, amely csak a mozgást érinti, de a homlokzat mögött olyan tünetek kombinációja rejtőzik, amelyek megnehezíthetik a mindennapi életet, és végül végzetessé válhatnak.
Az állapotot több mint 200 éve ismerik fel, és bár jelenleg nincs gyógymód, vannak olyan gyógyszerek, amelyek segítenek lassítani a progresszióját. Bár Lewy-testek jelenléte jellemzi az agyban, újabban azt feltételezték, hogy a betegség a bélben kezdődhet.
Bélmikrobáink jelentős szerepet játszanak az egészségben, és segíthetnek megvédeni számos betegséget, nem csak a bélrendszerben, hanem még az agyban is. Ha a kutatás ezt megerősíti, akkor az étrendi beavatkozások a Parkinson-kór elleni védekezés egyik módja lehet.
☝️TIPP ☝️Az Atlas Microbiome Test személyre szabott táplálkozási ajánlásokkal értékeli a bélmikrobióma egészségét annak javítása érdekében.
Források:
Gázérzékelő elektronikus tabletta a gyomor -bélrendszeri betegségek diagnosztizálásához
SCD Legal Spices:Frontier Simply Organic… Fűszerezze meg életét!
Máj- és alkoholbontás
A mikrobióma segíthet azonosítani a rák előtti kockázatot a HPV-ben szenvedő nőknél
Köszönet, dicséret és motiváció
Az 5 leggyakoribb bélgyógyítási hiba (mindenki elkövet legalább egyet)
Mi az akut veseelégtelenség 3 típusa?
Az akut veseelégtelenség (ARF) három fő típusra osztható:évelő, renális és posztrenális. Az ok alapján az akut veseelégtelenség vagy ARF (más néven akut vesekárosodás) három fő típusra osztható:pre
Bejelentés:Chris Kresser's Revolution Health Radio Show
Ne sértődj meg, doki, de úgy tűnik, fogalmad sincs, mi van velem. Ezt mondtam, amikor 2008-ban elbocsátottam az orvosomat… Gyerekkoromban arra tanítottak, hogy bízzak az orvosomban… hogy biztonságb
CT-vizsgálat vs. MRI A gépek, a költségek és a felhasználások közötti különbségek
CT-vizsgálat vs. MRI a különbségek gyors összehasonlítása Kép:Egy orvosi technikus felkészíti a pácienst MRI-re, hogy ellenőrizze az esetleges agydaganatot A CT-vizsgálatok röntgensugarak segítségéve