Az aranyér megnagyobbodott, torlódásos vénák közvetlenül a végbél (a bél utolsó része) vagy a végbélnyílás (a bélnyílás) felszíni szövete alatt.
A végbélben előforduló aranyéreket belső aranyérnek, a végbélnyílás környékén pedig külső aranyérnek nevezzük.
Az aranyér gyakori – a felnőttek körülbelül 50 százaléka már megvolt, mire betölti 50. életévét –, és „halomnak” is nevezik.
Az aranyér megduzzadhat, fájdalmassá és begyulladhat ("fellángolhat"), és irritáció esetén vérezhet. Székletürítés után vért észlelhet (általában élénkpiros) a WC-papíron vagy a WC-ben, és a vérzés fájdalommentes lehet.
Lehetnek viszketőek, vagy nyálkás váladékkal járhatnak.
Máskor, amikor nem duzzadtak vagy nem irritáltak, előfordulhat, hogy nem okoznak tüneteket.
A belső aranyér a végbél belsejében lévő vénákból származik, és általában nem látható kívülről. Mindazonáltal vérezhetnek, különösen akkor, ha székletet ürít. Fényes vércsíkokat észlelhet a szék külső oldalán vagy a vécépapíron, amikor megtörli a fenekét, vagy vércseppeket észlelhet a vécécsészében.
A belső aranyér miatt nyálka szivároghat a végbélből az anális bőrre. Ez a nedvesség elősegíti a másodlagos bőrfertőzések kialakulását, és viszketést okoz, amely gyakran az aranyérrel jár.
A belső aranyér általában nem fájdalmas, de ha nagyon megnagyobbodik, kilóghat a végbélnyílásból (úgynevezett „előreesett aranyér”), fájdalmat és fokozott duzzanatot okozva.
A külső aranyér a végbélnyíláson kívüli vénákból származik. Úgy néznek ki, mint egy vagy több kemény szőlőszerű duzzanat a végbélnyílás külső oldalán. A külső aranyér fájdalmassá és irritálóvá válhat, vérezhet vagy viszkethet. A külső aranyérben felgyülemlett vér vérrög kialakulásához vezethet az aranyérben. Ez erős, kékes duzzanatot eredményez a végbélnyílás szélén, ami nagyon fájdalmas. Ez a fájdalom általában körülbelül 3 napon belül felerősödik, majd a vérrög megszűnésével enyhül.
Vannak, akiknek belső és külső aranyérük is van.
Amikor egy duzzadt aranyér lecsillapodik, az azt fedő végbélnyílás kissé meglazulhat, mert megfeszült, amikor az aranyér megdagadt. Ezt a kis, laza bőrfelületet „bőrcímkének” nevezik. Számos bőrcímke inkább fodros, semmint sima megjelenést kölcsönöz a végbélnyílásnak. A bőrcímkék általában nem okoznak kellemetlenséget, de megnehezíthetik a fenék tisztítását egy mozdulat után. Száraz WC-papír helyett a legjobb, ha lemossa a területet, vagy nedves eldobható törlőkendőt használ.
Az orvosok nem mindig értik pontosan, mi okozza az aranyér kialakulását, de feltételezhető, hogy a végbél és a végbélnyílás vénáiban megnövekedett nyomás, valamint az ezeket a vénákat tartalmazó szövet lefelé csúszása közrejátszik. A megnövekedett nyomást a következők okozhatják:
Úgy tűnik, hogy egyeseknél az aranyér kialakulására való hajlam öröklik – ennek oka lehet a végbélnyílás és a végbél vénáit támogató szövetek gyengesége. Ez a gyengülés az életkor előrehaladtával is előfordulhat.
A székrekedés, a szükséges székletürítés elmulasztása, a rostszegény étrend, a rendszeres testmozgás és a nem megfelelő folyadékfogyasztás székrekedéshez vezethet, ami növeli az aranyér kialakulásának valószínűségét.
Kezelőorvosa megkérdezi a tüneteit, és fizikális vizsgálatot végez. Fontos, hogy bárki, aki végbélvérzést tapasztal, keresse fel orvosát, hogy meg lehessen állapítani az okot – ne feltételezze, hogy az aranyér az oka.
A vérzés egyéb lehetséges okainak kizárása érdekében orvosa javasolhatja a bél további vizsgálatát szigmoidoszkópiával vagy kolonoszkópiával. Ezeknél a vizsgálatoknál egy vékony, hajlékony csövet használnak a végén kamerával a bél belsejének vizsgálatára. E vizsgálatok során szükség esetén szövetmintákat (biopsziát) lehet venni.