A funkcionális gasztrointesztinális (GI) rendellenességekben szenvedőknek számos tünete lehet, amelyek a fájdalommentes hasmenéstől vagy székrekedéstől a hasmenéssel és/vagy székrekedéssel járó fájdalomig terjednek (általában irritábilis bél szindrómának nevezik). Van egy másik, kevésbé gyakori hasi fájdalom is, amely krónikus vagy gyakran visszatérő; nem jár a bélrendszer változásaival vagy más egészségügyi állapottal. Ezt az állapotot központilag közvetített hasi fájdalom szindrómának (CAPS) nevezik – korábbi nevén funkcionális hasi fájdalom szindróma (FAPS).
A CAPS funkcionális GI rendellenesség. Nincsenek rendellenes röntgenfelvételek vagy laboratóriumi leletek, amelyek megmagyaráznák a fájdalmat. A bélben és az agyban fellépő idegimpulzusokkal szembeni megváltozott érzékenység miatt fordul elő, és nincs összefüggésben a belek megváltozott motilitásával. A CAPS-t folyamatos vagy gyakori hasi fájdalom jellemzi, amely gyakran súlyos. Ez alig vagy egyáltalán nem kapcsolódik az olyan eseményekhez, mint az evés, a székletürítés vagy a menstruáció.
A CAPS-ban szenvedők számára a fájdalom annyira elsöprő lehet, hogy életük fő fókuszává válik. Nemcsak az életminőséget befolyásolja, hanem jelentős gazdasági hatása is van.
A központilag közvetített hasi fájdalom szindróma alapjainak megértéséhez hasznos megérteni, hogy a test hogyan éli meg a fájdalmat. Az idegimpulzusok a hasüregből a gerincvelőbe, majd az agy különböző területeire jutnak.
Az agy számos különböző területe érintett a hasi fájdalom érzetében. Az egyik kapcsolódó terület a fájdalom helyével és intenzitásával foglalkozik, míg egy másik kapcsolódó terület az emlékekkel vagy érzelmekkel. Ennek az összefüggésnek köszönhetően a fájdalom érzékelését érzelmek vagy élettapasztalatok befolyásolhatják.
Míg a CAPS tünetei nyilvánvaló ok nélkül jelentkezhetnek, előfordulhatnak fertőzések vagy bélműködést serkentő események után is, valamint olyan traumás életesemények után is, mint egy szeretett személy halála, válás vagy bántalmazás. A fokozott stressz idején a tünetek súlyosbodhatnak.
Az ismételt hasi sérülés az idegreceptorok túlérzékenységét okozhatja. Például, ha valakinek több hasi műtétje vagy fertőzése volt, egy későbbi fájdalmas esemény fájdalmasabbnak tűnhet, mint korábban.
Még a normál hasi tevékenység is fájdalmasnak tűnhet. Olyan, mintha egy sztereó vevőn felerősítették volna a hangerőt. Ezt az állapotot zsigeri túlérzékenységnek (a belek fokozott érzékenységének) nevezik.
Továbbá, bár az agy képes „lenyomni” a gyomor-bél traktusból érkező fájdalomjeleket a CAPS segítségével, ez a képesség lecsökken, így a bélrendszeri zavarok kis mennyiségei is felerősödhetnek, súlyos fájdalmat okozva (központi túlérzékenység). Tehát ezeknek az egyéneknek megváltozott az „agy-bél tengelye”, ahol az agy még a normál bélideg-aktivitást sem képes szabályozni, ami fokozott fájdalomhoz vezet.
Annak megértése, hogy az agy hogyan módosíthatja a fájdalomélményt (jobbra vagy rosszabbra), elengedhetetlen bármilyen kezelés megkezdéséhez. Ha valaki szorongást vagy depressziót érez, vagy a figyelmét a fájdalomra összpontosítja, azt súlyosabbnak érzik. A relaxációs edzés vagy más technikák alkalmazása elterelheti a figyelmet a fájdalomról.
Ha valaki korábban rosszul találkozott a fájdalommal, akkor a fájdalomtól való félelem a következő alkalommal súlyosbíthatja a fájdalmat. Ha egy személy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a fájdalom uralmát érezze, a tünetek javulnak. Ezenkívül a családtól, barátoktól és más forrásoktól kapott támogatás mértéke hatással lehet arra, hogy egy személy hogyan reagál a fájdalomra.
Tekintettel arra, amit a CAPS-ről jelenleg tudunk, a kezelés célja, hogy segítsen Önnek kontrollálni a tüneteit és javítani a napi működést, nem pedig a tünetek teljes megszüntetését, ami általában nem lehetséges.
A kezdés egyik módja a napló vezetése a tünetek fellángolása, valamint a lehetséges (érzelmi és szituációs) kiváltó okok azonosítása céljából. Ezt a fajta információt Ön vagy orvosa felhasználhatja arra, hogy jobb stratégiákat dolgozzon ki a tünetek kezelésére.
Az agy nemcsak azt befolyásolja, hogyan érzékeli a fájdalmat, hanem képes blokkolni is a fájdalmat. Gondoljunk csak arra a kosárlabdázóra, aki meccs közben kificamodik a bokája, és anélkül folytatja a játékot, hogy észreveszi a fájdalmat. Aztán amikor a játék véget ér, a padlóra rogy, nem tud járni. Meg tudta akadályozni a fájdalmat azzal, hogy figyelmét a játékra összpontosította.
Amikor az idegimpulzusok felfelé haladnak a hasból a gerincvelőbe, néhányuk egyfajta „kapun” megy keresztül, amelyet az agyból leérkező idegimpulzusok irányítanak. Ezek az agyból érkező impulzusok a kapu „bezárásával” blokkolhatják vagy gátolhatják a hasból az agyba irányuló fájdalomjeleket. Alternatív megoldásként a kapu kinyitásával növelhetik az agy jeleit.
Mivel az agy erősen befolyásolja a fájdalomérzetet, a pszichológiai kezelések a kaput bezáró jelek küldésével enyhíthetik a CAPS tüneteit. A különböző technikák közé tartozik a relaxáció, a képalkotás, a hipnózis és a kognitív-viselkedési terápia.
A CAPS kezelésében gyógyszerek is használhatók. Folyamatos vagy súlyos hasi fájdalom esetén kezelőorvosa antidepresszánst írhat fel. Fontos megérteni, hogy ezeket a gyógyszereket nem csak depressziós egyének kezelésére használják, hanem fájdalomcsillapítóként (központi fájdalomcsillapítóként) is hatnak a CAPS és sok más fájdalmas állapot kezelésére.
Az antidepresszáns gyógyszerek serkenthetik az agyat, hogy fokozzák azokat a jeleket, amelyek blokkolják a fájdalomnak a hasból az agyba való átvitelét. Több hétbe is telhet, mire észreveszi a különbséget.
Egyesek az antidepresszáns gyógyszerek mellékhatásait tapasztalják. Általában a mellékhatások néhány nap múlva elmúlnak, ezért fontos, hogy maradjon a gyógyszer mellett, amíg a kezelés elõnyét nem éri el.
A triciklikus antidepresszánsok (TCA-k) szájszárazságot és álmosságot okozhatnak. Az antidepresszánsok másik csoportját szelektív szerotonin-norepinefrin-újrafelvétel-gátlóknak (SNRI-k) nevezik. Ezek mellékhatásokat, például hányingert okozhatnak. Az antidepresszánsok mindkét osztálya hasznos a fájdalom kezelésében.
Végül, egyre gyakoribb a kezelések kombinációja, például a bélgyógyszer és az antidepresszáns, vagy kétféle gyógyszer alkalmazása az agy fájdalomcsillapításának befolyásolására, vagy olyan viselkedési kezelések, mint például a kognitív viselkedési kezelés antidepresszánsokkal. Ezek a kombinációk javíthatják a fájdalom hatását, miközben minimálisra csökkentik a mellékhatásokat.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kábítószerek alkalmazása nem javallt – sőt káros is lehet, és kerülendő – a krónikus hasi fájdalmak kezelésében. Hosszú időn keresztül a kábítószerek több fájdalmat okozhatnak, ami „narkotikus bélszindrómának” nevezett állapotot okozhat.
Tudjon meg többet a kábítószeres bélszindrómáról
Fontos, hogy olyan orvossal dolgozzon, aki empátiát tanúsít Ön felé, és megérti a CAPS tüneteit. Ez egy olyan rendellenesség, ahol a kezelés az Ön és orvosa részvételét igényli.
A CAPS-kezelések akkor a leghatékonyabbak, ha a beteg és az orvos csapatként dolgoznak, és mindegyiknek megvan a maga szerepe. Orvosa felelőssége, hogy tájékoztassa Önt a CAPS-ről. Neki kell válaszolnia a kérdéseire, és meg kell adnia Önnek, hogy megértse, milyen tünetei vannak, és milyen kezelési lehetőségei vannak.
Ki kell fejeznie véleményét a kezelési céljairól, együtt kell működnie orvosával a kezelési terv kidolgozásában, és dolgoznia kell a terv megvalósításán. Ha szigorúan követi a kezelési tervet, Ön és orvosa jobban nyomon tudják követni az eredményeket. Ez lehetővé teszi a hasi fájdalom lehető legjobb enyhítését.
Forrás
A krónikus funkcionális hasi fájdalom szindróma IFFGD 141. számú publikációjából átdolgozva, Douglas A. Drossman, MD, Drossman Gastroenterology, Drossman Center for the Education and Practice of Biopsychosocial Care, Chapel Hill, NC.
A bél-agy kapcsolat kezelése
A funkcionális bélbetegségek sokrétűek, ezért változatos kezelési stratégiákat igényelnek. Bár a táplálékkiváltó okok azonosítása fontos része a tünetek javulásának, az egészségnek és az életmódnak má
Divertikulitisz (divertikulózis)
Egy nő hasi fájdalmat tapasztal. Tények, amelyeket tudnia kell a divertikulózisról és a divertikulitiszről A legtöbb divertikulózisban (divertikuláris betegségben) szenvedő embernek kevés vagy egyált
Fiber navigáció IBS-sel
Mostanra a legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy a rostok nagy szerepet játszanak abban, ahogyan kakilunk. Ez azonban nem mindig jelenti azt, hogy elegendő rostot kapunk! Elfoglalt emberek vagyunk,
