A legtöbb vesekő végül a veséből az ureteren és a húgyhólyagon keresztül, végül a húgycsövön keresztül önmagában távozik. Azonban gyakran kezelésre van szükség a vesekövek okozta fájdalomcsillapításhoz, amikor azok elmúlnak. A bőséges folyadékfogyasztás elősegíti a vesekövek átjutását, de a legtöbb embernek még bőséges folyadékbevitel mellett is szüksége van valamilyen gyógyszerre a fájdalomcsillapítás érdekében.
Tudjon meg többet a vesekő kezeléséről » A vesekő kemény, kristályos ásványi anyag, amely a vesében vagy a húgyutakban képződik.A vesekő kemény, kristályos ásványi anyag, amely a vesében vagy a húgyutakban képződik. A vesekő gyakori oka a vér vizeletben való megjelenésének (hematuria), és gyakran súlyos fájdalom a hasban, a mellkasban vagy az ágyékban. A veseköveket néha vesekőnek is nevezik.
A vesekő állapotát nephrolithiasisnak nevezik. A húgyúti bármely pontján lévő köveket urolithiasisnak nevezik, az ureterolithiasis kifejezés pedig az ureterekben található kövekre vonatkozik.
A vesekő előfordulása a családban szintén kockázati tényező a vesekő kialakulásában.Bárkinél kialakulhat vesekő, de bizonyos betegségekben és állapotokban szenvedők (lásd alább), vagy akik bizonyos gyógyszereket szednek, hajlamosabbak a kialakulására. A húgyúti kövek gyakoribbak a férfiaknál, mint a nőknél. A legtöbb húgyúti kövesség 20 és 49 év közötti embereknél alakul ki, és azoknál, akik hajlamosak többszörös vesekőrohamra, az első kövek általában az élet második vagy harmadik évtizedében alakulnak ki. Azok az emberek, akiknek már több vesekőjük volt, hajlamosak további kövek kialakulására.
Az iparosodott országok lakosaiban a vesekő gyakrabban fordul elő, mint a hólyagban. Ennek az ellenkezője igaz a világ fejlődő területeinek lakóira, ahol a hólyagkövek a leggyakoribbak. Úgy gondolják, hogy ez a különbség az étrendi tényezőkhöz kapcsolódik. Az Egyesült Államok déli vagy délnyugati régióiban élő embereknél magasabb a vesekőképződés aránya, valószínűleg a nem megfelelő vízbevitel miatt, ami kiszáradáshoz vezet, mint a más területeken élőknél. Az elmúlt néhány évtizedben az Egyesült Államokban nőtt a vesekőben szenvedők aránya, valószínűleg az elhízás járvány miatt.
A vesekő előfordulása a családban szintén kockázati tényező a vesekő kialakulásában. A vesekő gyakrabban fordul elő ázsiaiak és kaukázusiak körében, mint őslakos amerikaiak, afrikaiak vagy afroamerikaiak.
A húgysavas vesekő gyakrabban fordul elő azoknál az embereknél, akiknél krónikusan megemelkedett a húgysavszint a vérben (hiperurikémia).
Kis számú terhes nőnél alakul ki vesekő, és van némi bizonyíték arra, hogy a terhességgel összefüggő változások növelhetik a vesekőképződés kockázatát. A terhesség alatti kőképződést elősegítő tényezők közé tartozik a vizelet kiürülésének lelassulása a megnövekedett progeszteronszint miatt, valamint a megnövekedett méhből származó hólyagkapacitás csökkenése miatti csökkent folyadékbevitel. Az egészséges terhes nők vizelettel történő kalciumkiválasztása is enyhén megnövekszik. Továbbra sem világos azonban, hogy a terhesség változásai közvetlenül felelősek-e a vesekőképződésért, vagy ezeknél a nőknél van-e más mögöttes tényező, amely hajlamosítja őket a vesekőképződésre.
A vesekő típusai közé tartozik a kalcium-oxalát, a kalcium-foszfát, a húgysav, a struvit és a cisztein.A vesekő akkor képződik, ha a vizelet mennyisége csökken és/vagy a kőképző anyagok feleslege van a vizeletben. A vesekő leggyakoribb típusa kalciumot tartalmaz oxaláttal vagy foszfáttal kombinálva. A vesekövek többsége kalciumkő. Egyéb kémiai vegyületek, amelyek köveket képezhetnek a húgyúti rendszerben, többek között a húgysav, a magnézium-ammónium-foszfát (amely struvit köveket képez; lásd alább) és a cisztein aminosav.
A csökkent folyadékbevitel vagy a megfelelő folyadékpótlás nélküli megerőltető testmozgás miatti kiszáradás növeli a vesekő kialakulásának kockázatát. A vizelet áramlásának akadályozása kőképződéshez is vezethet. Ebben a tekintetben az éghajlat kockázati tényező lehet a vesekő kialakulásában, mivel a forró és száraz területek lakói nagyobb valószínűséggel kiszáradnak, és hajlamosabbak a kőképződésre.
A vesekövek a húgyutak fertőzéséből is származhatnak. Ezeket struvitnak vagy fertőzéses köveknek nevezik. Az anyagcsere-rendellenességek, beleértve az öröklött anyagcserezavarokat, megváltoztathatják a vizelet összetételét, és növelhetik a kőképződés kockázatát.
Számos különböző egészségügyi állapot növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát, beleértve a köszvényt, a hiperkalciuriát és más állapotokat. , és több.Számos különböző egészségügyi állapot növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát:
Míg egyes vesekövek nem okoznak tüneteket ("néma" kövek), a vesekövekben szenvedők gyakran számolnak be hirtelen fellépő elviselhetetlen, görcsös fájdalomról a deréktájban és/vagy az oldalukban, az ágyékban vagy a hasban. A testhelyzet változásai nem enyhítik ezt a fájdalmat. A hasi, ágyéki és/vagy hátfájás jellemzően erősödik és enyhül, ami a kólikás fájdalomra jellemző (a fájdalmat néha vesekólikának is nevezik). Olyan súlyos lehet, hogy gyakran hányinger és hányás kíséri. A fájdalmat sokan életük legrosszabb fájdalmaként írták le, még a szülés vagy a csonttörés fájdalmánál is rosszabb. A vesekövek jellemzően véres vizeletet is okoznak. Ha a fertőzés a húgyutakban és a kövekkel együtt van jelen, láz és hidegrázás jelentkezhet. Néha olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a vizelési nehézség, sürgős vizelés, pénisz- vagy herefájdalom a vesekő miatt.
A vesekő diagnózisa akkor gyanítható, ha a tünetek jellegzetes mintázata észlelhető, és ha a hasi vagy oldalfájdalom egyéb lehetséges okait kizárják. Hogy melyik az ideális teszt a vesekő diagnosztizálására, az ellentmondásos. Általában képalkotó vizsgálatokat végeznek a diagnózis megerősítésére. Sok betegnél, aki a sürgősségi osztályra megy, nem kontrasztos CT-vizsgálatot végeznek. Ez gyorsan megtehető, és segít kizárni az oldalsó vagy hasi fájdalom egyéb okait. A CT-vizsgálat azonban jelentős sugárzásnak teszi ki a betegeket, és a közelmúltban az ultrahang és a sima hasi röntgenfelvételek kombinációja hatékonynak bizonyult a vesekő diagnosztizálásában.
Terhes nőknél vagy olyanoknál, akiknek kerülniük kell a sugárterhelést, ultrahangvizsgálatot lehet végezni a diagnózis felállítása érdekében.
Bár nincsenek bevált otthoni gyógymódok a vesekövek oldására, az otthoni kezelés megfontolható azoknál a betegeknél, akiknél ismert a vesekövek története.A legtöbb vesekő végül 48 órán belül magától áthalad a húgyutakon, bőséges folyadékbevitel mellett. A Ketorolac (Toradol), egy injekciós gyulladáscsökkentő gyógyszer, és kábítószerek használhatók fájdalomcsillapításra, ha a vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek nem hatékonyak. A toradol, az aszpirin és az NSAID-ok alkalmazása kerülendő, ha litotripsziát kell végezni a fokozott vérzésveszély vagy károsodott veseműködés miatt. Hányinger és hányás esetén intravénás fájdalomcsillapítók adhatók.
Bár nincsenek bevált otthoni gyógymódok a vesekövek oldására, az otthoni kezelés megfontolható azoknak a betegeknek, akiknek ismert vesekő a kórtörténetében. Mivel a legtöbb vesekő adott idő után az ureteren keresztül magától a hólyagba jut, a kezelés a tünetek szabályozására irányul. Az otthoni ápolás ebben az esetben magában foglalja a bőséges folyadékfogyasztást. Az acetaminofen (Tylenol) fájdalomcsillapítóként alkalmazható, ha nincs ellenjavallat a használatára. Ha további fájdalomcsillapításra van szükség, erősebb kábító hatású fájdalomcsillapítók alkalmazása javasolt.
Számos tényező befolyásolja a kő áthaladásának képességét. Ezek közé tartozik a személy mérete, a kő korábbi áthaladása, a prosztata megnagyobbodása, a terhesség és a kő mérete. A 4 mm-es kőnek 80%, míg az 5 mm-es kőnek 20% az esélye az átjutásra. A 9–10 mm-nél nagyobb kövek ritkán tűnnek el speciális kezelés nélkül.
Egyes gyógyszereket a vesekövek áthaladási sebességének növelésére használtak. Ezek közé tartoznak a kalciumcsatorna-blokkolók, például a nifedipin (Adalat, Procardia, Afeditab, Nifediac) és az alfa-blokkolók, például a tamszulozin (Flomax). Ezeket a gyógyszereket olyan embereknek írhatják fel, akiknek kövei nem haladnak át gyorsan a húgyúti rendszeren.
Az önmagukban nem múló vesekövek esetében gyakran alkalmazzák a litotripsziának nevezett eljárást. Ebben az eljárásban lökéshullámok segítségével egy nagy követ kisebb darabokra törnek, amelyek aztán áthaladhatnak a húgyúti rendszeren.
Sebészeti technikákat is kifejlesztettek a vesekövek eltávolítására, ha más kezelési módszerek nem hatékonyak. Ez történhet egy kis bőrmetszéssel (perkután nephrolithotomia), vagy egy ureteroszkópnak nevezett műszerrel, amelyet a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül vezetnek fel az ureterbe.
Azoknak, akik hajlamosak kalcium-oxalát vesekőképződésre, azt tanácsolhatjuk, hogy korlátozzák az oxalátban gazdag élelmiszerek fogyasztását , mint a spenót, a rebarbara, a mángold, a cékla, a búzacsíra és a földimogyoró.Ahelyett, hogy kezelésnek kellene alávetni magát, a legjobb, ha lehetőség szerint kerüli a veseköveket. Különösen hasznos lehet több víz fogyasztása, mivel az alacsony folyadékbevitel és a kiszáradás a vesekőképződés fő kockázati tényezői.
A vesekő kialakulásának okától és az egyén kórtörténetétől függően néha javasolt az étrend vagy a gyógyszerek megváltoztatása a további vesekő kialakulásának valószínűségének csökkentése érdekében. Ha valaki elhaladt egy kő mellett, különösen hasznos lehet, ha azt laboratóriumban elemzik, hogy meghatározzák a kő pontos típusát, így megfontolandó a speciális megelőző intézkedések megtétele.
Azoknak az embereknek, akik hajlamosak kalcium-oxalát vesekövek kialakulására, azt tanácsolhatják, hogy korlátozzák a magas oxaláttartalmú élelmiszerek fogyasztását, például a spenótot, a rebarbarát, a mángoldot, a céklát, a búzacsírát és a földimogyorót. A citromlé vagy limonádé fogyasztása szintén segíthet a vesekő megelőzésében.
A legtöbb vesekő magától elmúlik, és sikeres kezeléseket fejlesztettek ki a nagyobb vagy nem múló kövek eltávolítására. Azok az emberek, akiknek vesekőjük volt, egész életükben ki vannak téve a jövőbeni kövek kialakulásának.
Néhány embernek, akinek sok vesekője volt, megfelelő lehet az otthoni ápolás. Vesekövesedés esetén fontos a sok folyadék fogyasztása. Valójában ez a legfontosabb otthoni ápolási intézkedés. A gyógyszerek segíthetnek a fájdalom szabályozásában (a korábban leírtak szerint). Ha azonban először tapasztalunk vesekőre utaló tüneteket, fontos, hogy azonnal forduljunk orvoshoz.