Amikor azzal a kérdéssel szembesülünk, hogy melyik étrend a legjobb személyes egészségünk szempontjából, a válasz nem könnyű. Az étrendi beavatkozásokra adott egyéni reakciók nagymértékben eltérnek egymástól, és valószínűleg a bélmikrobióta játszik fontos szerepet. Számos tényező azonban befolyásolja a bél mikrobiota összetételét, mint például a genetika, a hosszú távú táplálkozási szokások, a higiénia, a földrajzi elhelyezkedés, a testmozgás, valamint az antibiotikumok és probiotikumok használata, ami megnehezíti a tanulmányozást. A személyre szabott táplálkozási vizsgálatok célja az étrendi beavatkozásokra adott klinikai válasz előrejelzése a mikrobiális összetétel alapján, mégis kevés vizsgálatot végeztek embereken.
Az elhízás és az irritábilis bél szindróma (IBS) a legjobb példák az ezen a kutatási területen végzett előzetes munkára. A világ népességének több mint egyharmada túlsúlyos vagy elhízott, míg az IBS 11%-át érinti. Bár a pontos mechanizmusok nem teljesen ismertek, a kutatók úgy vélik, hogy a bélmikrobióta mindkét egészségügyi állapothoz hozzájárul. Például kimutatták, hogy a bélmikrobióta befolyásolja a gyulladásos reakciókat, a trigliceridszintézist és a vércukorszintet elhízott betegeknél.
Az elhízás és az irritábilis bél szindróma (IBS) a legjobb példák az ezen a kutatási területen végzett előzetes munkára
Nagy figyelmet kapott az egyéni biológiai és életmódbeli tényezők szerepe a vércukorszint szabályozásában és a diétás kezelésekre adott válaszokban. Egy nemrégiben készült áttekintés 8 tanulmányt elemzett, amelyek azt vizsgálták, hogy a bélmikrobióta összetétele hogyan befolyásolja az étrendi beavatkozásokra adott választ. Az étrendi beavatkozások konkrétan a fogyás vagy a vércukorszint javítását célozták elhízott betegeknél étkezés után, illetve a tünetek csökkentését IBS-ben szenvedő betegeknél.
A legjelentősebb vizsgálatot 800 résztvevővel végezték, akiknek vércukorszintjét alacsony szénhidráttartalmú diéta (50 g szénhidrát/nap) után egy hétig ellenőrizték. Az étkezés utáni emelkedett vércukorszint pozitívan korrelált azokkal az egyénekkel, akiknél magasabb volt bizonyos baktériumcsoportok, például Proteobacteria, Enterobacteriaceae és Actinobacteria szintje. Érdekes módon a bél mikrobiota összetétele jobban megjósolta az étkezés utáni vércukorszintet, mint a kalória- vagy szénhidrátbevitel önmagában.
Egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egyéni biológiai tényezők szerepére a vércukorszint szabályozásában és a diétás kezelésekre adott válaszokban
Ezzel szemben a bizonyítékok nem következetesek ahhoz, hogy alátámasszák a mikrobiota összetételének használatát a alacsony FODMAP diéta IBS-betegeknél. Az alacsony FODMAP diéta korlátozza a specifikus fermentálható szénhidrátok (azaz oligo-, di-, monoszacharidok és poliolok) bevitelét, annak reményében, hogy csökkenti az olyan tüneteket, mint a gázképződés, a hasmenés és a székrekedés. A diétára reagáló és a nem reagáló résztvevők között következetesen nem találtak specifikus baktériumcsoportokat, ami arra utal, hogy ebben az állapotban más metabolikus tényezők is szerepet játszhatnak.
Amint ezek az eredmények mutatják, a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos tanulmányokat nehéz elvégezni. A személyre szabott táplálkozás kutatása még gyerekcipőben jár. Azonban ez egy egyre fontosabb kutatási terület, amely egy napon segíthet abban, hogy jobb táplálkozási beavatkozásokat tervezzünk a betegek számára, hogy jobban reagálhassanak rá.
Hivatkozás: Biesiekierski JR, Jalanka J, Staudacher HM. Megjósolhatja-e a bélmikrobióta összetétele az étrendi kezelésekre adott választ? Tápanyagok, 2019. doi:10.3390/nu11051134