Az asztma és a gastro-oesophagealis reflux betegség (GORD) gyakran együtt fordulnak elő, és az orvoskutatók megpróbálták feltárni az összefüggést. Az egyik feltétel kiváltja a másikat, és melyik következik be előbb?
A GORD olyan állapot, amelyben a gyomor savas tartalma (részben megemésztett élelmiszer és sav) visszafolyik vagy visszafolyik a nyelőcsőbe (a nyelőcsőbe vagy a „tápcsőbe”), és irritálja azt. A nyugati társadalomban ez a gyomorégés és emésztési zavar leggyakoribb oka.
Sok asztmás embernek gyomor-nyelőcső refluxja is van, és a 24 órás nyelőcső pH-ellenőrzés eredménye kóros eredményt mutat – ez a teszt azt méri, hogy a gyomorsav visszajut-e a nyelőcsőbe.
Ezzel szemben a refluxban szenvedőknél gyakrabban fordulnak elő az asztmával összefüggő légúti tünetek, például köhögés, légszomj, zihálás és szorító érzés a mellkasban.
A kutatóknak még nem kell pontosan elmagyarázniuk, hogy a két állapot hogyan kapcsolódik egymáshoz, de a savas reflux súlyosbíthatja az asztmás tüneteket, és kiválthatja az asztmát, különösen, ha az súlyos.
Tehát, ha a reflux asztmát vált ki, akkor várható, hogy a reflux kezelése az asztma tüneteit is enyhíti. Egyes esetekben ez igaz, de néhány protonpumpa-gátlóval (gyomorsav-elnyomó gyógyszerrel) végzett tanulmányok nem mutattak valódi javulást az asztmás tünetekben. Emiatt a protonpumpa-gátlók alkalmazása nem javasolt, kivéve, ha kifejezetten GORD-diagnózissal rendelkezik.
Ha Önnél GORB-t diagnosztizáltak, kövesse kezelőorvosa kezelési utasításait a GORD-tünetek kezelése érdekében, és próbálkozzon önsegítő intézkedésekkel. Ha a GORD-tünetek nem kontrollálhatók, kezelőorvosa szakorvoshoz küldheti kivizsgálásra.
Bár a kutatók elismerik, hogy a bizonyítékok gyakran ellentmondásosak, és további tanulmányokat kell végezni a két állapot közötti összefüggésről, két fő elméletük van arra vonatkozóan, hogy a GORD hogyan válthat ki asztmás tüneteket.
Felnőtteknél és gyermekeknél is előfordulhat egyidejűleg fennálló asztma és savas reflux.
A GORD (savas reflux) gyakrabban fordul elő asztmás betegeknél, mint az általános lakosság körében. A nehezen kezelhető asztmában szenvedő felnőtteknél még nagyobb valószínűséggel fordul elő savas reflux.
A becslések szerint a gyermekeknél az asztmás gyermekek fele savas refluxban is szenved. A savas reflux erős asztma kiváltója lehet csecsemőknél és kisgyermekeknél. Fejletlen emésztőrendszerük miatt a babák hajlamosak a refluxra.
Megfordítva, kiválthat-e refluxot az asztma? Egyes kutatók jelezték, hogy asztmában a légutak beszűkülése lehet felelős a refluxért, vagy súlyosbíthatja a refluxot, bár ennek pontos módja még nem tisztázott.
Előfordulhat, hogy az asztmában szenvedő betegek autonóm idegrendszerük (amely segít a tüdő- és bélműködés szabályozásában) működésében rendellenességek tapasztalhatók. Vagy eltérések lehetnek a rekeszizom működésében, vagy a has és a mellkas közötti nyomásgradiensben – a nagy gradiens savat lökhet a nyelőcsőbe.
Az asztma kezelésére használt gyógyszerek némelyikéről kimutatták, hogy elősegítik a savas refluxot, mivel ellazítják a simaizmokat, és így csökkentik az alsó nyelőcső záróizom nyomását – az izomköteg, amely általában megakadályozza a gyomorsav visszaáramlását a nyelőcsőbe. A nyelőcső alsó záróizomjának hosszan tartó ellazulása fokozott refluxot okoz.
A béta2 agonista (oldó) gyógyszerek és a teofillin (ma már ritkán – Nuelin márkanév) ellazíthatják az alsó nyelőcső záróizom simaizmait, lehetővé téve a sav visszaáramlását a nyelőcsőbe, ami reflux tüneteket okoz.
Ha gyanítja, hogy refluxhoz kapcsolódó asztmás tünetei vannak, mint például zihálás, köhögés vagy légszomj, forduljon orvosához. Ő tudja diagnosztizálni az Ön állapotát, és kezelési tervet és kezelést készíteni az Ön számára.
Nem mindenkinél jelentkeznek tipikus gyomorégés tünetei, ha „néma” GORD-ban szenved, nem biztos, hogy észreveszi, hogy refluxja van. A kutatások azonban azt sugallják, hogy azoknál a betegeknél, akiknél nem jelentkeznek reflux tünetei, a savas reflux nem jelentős tényező az asztma kialakulásában.
A következő jelek utalnak arra, hogy az asztmája összefüggésben állhat a refluxszal:
Ha Ön asztmában szenved, és gastrooesophagealis refluxot diagnosztizáltak nála, kezelőorvosa tanácsot ad Önnek a reflux kezelésére. Vita folyik arról, hogy ez javíthatja-e az asztmás tünetek kezelését, de fontos, hogy ezt megbeszélje orvosával, és kövesse orvosa ajánlásait.
Az asztma tüneteinek kezelésére alkalmazott bizonyos kezelések (béta2-agonisták és teofillin) fokozása fokozhatja a refluxot, ami maga is súlyosbíthatja az asztmás tüneteket, ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt.
Az ellenőrizetlen refluxban szenvedő asztmás felnőtteket szakorvoshoz lehet küldeni értékelésre. Egyes esetekben (ritkán) műtétet javasolhatnak a reflux kezelésére.