A szervezetünkben végbemenő összes folyamathoz és tevékenységhez szükséges energia az elfogyasztott élelmiszerekből származik. Az emésztőrendszer lehetővé teszi, hogy olyan változatos forrásokból származó táplálékot hasznosítsunk, mint az állati hús és a növény gyökerei, és energiaforrásként hasznosítsuk azokat. Legyen szó az étel rágásának koordinálásáról nyelvünk és ajkaink sérülése nélkül, vagy a táplálék gyomorból a nyombélbe való továbbítása, miközben a megfelelő enzimeket felszabadítja, emésztőrendszerünk lehetővé teszi, hogy különösebb gondolkodás nélkül és gyakran irányítsuk a folyamatot. egyéb feladatok elvégzése közben.
Az emésztés folyamata egy lenyűgöző és összetett folyamat, amely a szánkba helyezett táplálékot energiává és salakanyaggá alakítja. Ez a folyamat a gyomor-bél traktusban játszódik le, egy hosszú, összefüggő, csőszerű szerkezetben, amely a szájjal kezdődik és a végbélnyílással végződik. A táplálék a rendszeren belül előrelendül, enzimek és hormonok által használható részecskékké alakul, és útközben felszívódik. Az emésztési folyamatot támogató egyéb szervek a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy. Körülbelül 30-40 óra az az idő, amely alatt az élelmiszer a szájon át jutva távozik hulladékként.
A száj a táplálék belépési pontja, de az emésztőrendszer gyakran már azelőtt elkészül, hogy az első ételdarab bekerülne a szánkba. A nyálmirigyek nyálat bocsátanak ki a szájüregünkbe, amikor ételszagot érezünk. Amint az étel a szájba kerül, a rágás (rágás) kisebb részecskékre bontja az ételt, amelyeket a nyál enzimei könnyebben megtámadhatnak. Fogaink vágási és köszörülési funkciót is elláthatnak, hogy ezt a feladatot elvégezzék. A nyelv segít az étel összekeverésében a nyállal, majd a nyelv és a szájpadlás (lágy szájpadlás) segíti az ételt a garat és a nyelőcső felé haladni.
A torokrák tünetei és jelei egyénenként változnak. Példák a torokrák jeleire és tüneteire:
A garat (torok) az átmeneti terület a szájból a nyelőcsőbe. A garatból két út vezet a táplálékból; 1) rossz út, ami a légcsövön keresztül a tüdőbe vezet, vagy 2) a helyes út a nyelőcsőbe, majd a gyomorba. A nyelés egy összetett folyamat, amely elzárja a légcsövet (tüdőnk védelme érdekében), és a táplálékot a nyelőcsőbe juttatja. Ez a folyamat többnyire automatikus (reflex), de részben közvetlen irányításunk alatt is áll.
Amint bejut a nyelőcsőbe, az élelmiszer lefelé halad a nyelőcsőben, és a gyomrunkba kerül. A nyelőcső egy izmos cső, amely szinkronizált módon összehúzódik (perisztaltika), hogy az élelmiszert lefelé mozgassa a gyomor felé. Míg az élelmiszer mögötti izmok összehúzódnak, az étel előtti izmok ellazulnak, ami az étel előrehajtását okozza. A perisztaltika a fő mechanizmus, amellyel a táplálék áthalad emésztőrendszerünkön.
Amint az étel megközelíti a gyomrot, egy izmos szelep (a nyelőcső alsó záróizma) ellazul, és átengedi az ételt a gyomorba. Ennek a záróizomnak az a fontos funkciója, hogy elzárja a gyomrot, hogy ne kerüljön vissza táplálék vagy gyomorsav a nyelőcsőbe (és ezáltal elkerülhető a gyomorégés vagy a regurgitáció).
A gyomrot bélelő mirigyekből sav és enzimek választódnak ki, amelyek folytatják a táplálék lebontási folyamatát. A gyomorizmok tovább keverik az ételt. A folyamat végén a szájába helyezett étel sűrű, krémes folyadékká, úgynevezett chymemé alakul.
Ezt a sűrű folyadékot ezután a nyombélbe (a vékonybél első részébe) nyomják. A hasnyálmirigyből származó enzimek és a májból epe segítségével a táplálék további lebontása megy végbe a vékonybélben.
A vékonybélnek három szegmense van. Az első szegmens a duodenum, ahol a táplálék további bomlása megy végbe. A vékonybél következő két része (jejunum és ileum) leginkább a feldolgozott élelmiszerből a bél falain keresztül a véráramba kerülő tápanyagokért felelős.
A vékonybél után a maradék hulladék elhagyja a felső gasztrointesztinális traktust (a GI traktus felső részét), amely a vastagbél feletti részekből áll, és a vastagbélbe vagy a vastagbélbe (az alsó GI traktus elejébe) kerül.
Az alsó GI traktus feladata a salakanyag megszilárdítása (víz felszívásával), a salakanyag tárolása a kiürítésig (mosdóba járás) és az evakuálási folyamat segítése.
A vastagbél (vastagbél) négy részből áll:
A vastagbél összesen körülbelül 7 láb hosszú, és a végbélhez kapcsolódik. Itt, mint a GI rendszer legtöbb más részén, a hulladékterméket a perisztaltika mozgatja. Ahogy a salakanyag áthalad a vastagbélen, víz felszívódik, és széklet képződik.
A vastagbélből származó széklet a végbélben tárolódik. Az anális záróizom szabályozza a széklet elengedését vagy megtartását. Amint a széklet megérkezik a végbélbe, az agyba küldött visszajelzés tudatja a személyben, hogy bélmozgásra van szükség. Az anális záróizom önkéntes kontrollja lehetővé teszi, hogy megtartsuk a széket, amíg ki nem megyünk a WC-re.
Három másik szerv is fontos szerepet játszik az emésztési folyamatban.