Fehérjefogyasztás, a bélmikrobióta és az egészség

• 

Annyi diéta és trend – magas zsírtartalmú, alacsony zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú, paleo, vegán stb. – mellett nehéz eldönteni, melyik étrend a legjobb az egészségünk számára. Az étrend nagyban befolyásolja a bél mikrobiota összetételét, és bizonyítékok mutatják, hogyan A bél mikrobiota metabolizálja a táplálékunkat, ugyanolyan fontos lehet, mint az, hogy mit eszünk.

A bélmikrobióta zsírok, szénhidrátok és fehérjék metabolizmusának módja kihat általános egészségi állapotunkra, például immunrendszerünkre, sőt genetikai kifejeződésünkre is. Számos kutatás feltárta már, hogy a beleinkben bizonyos baktériumok hogyan fermentálják az emészthetetlen rostokat, és rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) termelnek, amelyek számos egészségügyi előnnyel járnak. Kevesebbet tudunk azonban arról, hogy az étrendi fehérjét metabolizáló baktériumok milyen hatással vannak egészségünkre. A bél mikrobiota az étrendünkből felvett fehérjéket fermentálva kis molekulákat, úgynevezett metabolitokat állít elő, például elágazó láncú aminosavakat, amelyek befolyásolhatják az anyagcserénket. Az elágazó láncú aminosavakat különféle anyagcsere-betegségekkel, például 2-es típusú cukorbetegséggel és elhízással hozták összefüggésbe, amelyek komoly közegészségügyi problémákat jelentenek. A Mikroorganizmusokban megjelent áttekintés összefoglalja a legújabb tanulmányokat, amelyek a bélmikrobiótát fermentáló fehérje által termelt metabolitok hatását elemzik.

Az a mód, ahogyan a bél mikrobiotánk metabolizálja a zsírokat, szénhidrátokat és fehérjéket, hatással van egészségünkre, például az immunrendszerre vagy akár a genetikai expresszióra.

Hogyan metabolizálja tehát a bél mikrobiota a fehérjét? Amikor ételt fogyasztunk, a szájban, a gyomorban és a vékonybélben jelenlévő enzimek a fehérjéket kisebb komponensekre, úgynevezett aminosavakra bontják. Egyes bélbaktériumok olyan aminosavakat használnak fel energiaforrásként, amelyeket nem szívunk fel. Ezután a vastagbélben egyes baktériumok aminosavakat fermentálnak, és különféle vegyületeket, úgynevezett metabolitokat termelnek. Ezek a metabolitok felelősek anyagcserénk, immunrendszerünk és idegrendszerünk befolyásolásáért.

A kutatók a közelmúltban felfedezték, hogy a magas fehérje- és rostszegény étrend, mint a nyugati étrend, befolyásolja a baktériumok által termelt fehérje metabolitokat. A magas fehérjefogyasztás elősegítia káros anyagcseretermékek képződését, míg a magas rostfogyasztás véd a gyulladásoktól és csökkenti a baktériumok által termelt káros metabolitok mennyiségét. Fontos megjegyezni, hogy nem minden bakteriális fehérje fermentáció okoz káros hatásokat. Például az indol, amely a triptofán fehérjéből származik, és esszenciális aminosav, jótékony hatással van az idegrendszerre azáltal, hogy javítja a neurális fejlődést és védelmet nyújt az autoimmun betegség, a szklerózis multiplex ellen.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy bármilyen fehérjebevitelünk is legyen, a megfelelő mennyiségű rost fogyasztása a legjobb megoldás egészségünk szempontjából, mivel segít javítani mikrobiotánk állapotát.

Mindeközben a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a fehérjefogyasztástól függetlenül úgy tűnik, hogy a megfelelő rost fogyasztása nyújtja a legtöbb általános egészségügyi előnyt, mivel ez hozzájárul a mikrobiota egészségéhez is.

*Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás 1975 óta megháromszorozódott világszerte, a 2-es típusú cukorbetegség pedig több mint négyszeresére nőtt 1980 óta

 

Referencia:

Diether NE, Willing BP. Az étrendi fehérjék mikrobiális fermentációja:fontos tényező az étrend-mikroba-gazdaszervezet kölcsönhatásban. Mikroorganizmusok. 2019; 7 (1), 19. doi:10,3390/microorganisms7010019

• Zsírszegény vs. magas zsírtartalmú – melyik étrend jobb a bélmikrobióta számára?
• Hogyan vigyázz az emésztőrendszer egészségére:a fermentált tej rendszeres fogyasztása javíthatja az enyhe emésztési tüneteket