Az emésztőrendszer az a hely, ahol a szervezet az elfogyasztott táplálékot tápanyagokká bontja, amelyek felszívódhatnak a szervezetben.
Az emésztőrendszer üreges szervek sorozata, amelyek folyamatos kapcsolatot képeznek a száj és a végbélnyílás között. Ezek a szervek a következők:a nyelőcső; gyomor; vékonybél (duodenum, jejunum és ileum); és a vastagbél (vastagbél, végbél és végbélnyílás). Az emésztőrendszer részét képező egyéb szervek a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy. Ezen túlmenően az emésztőrendszere számos baktériumnak ad otthont, amelyeket összefoglaló nevén bélmikrobiómnak neveznek, és amelyek segítenek megemészteni bizonyos ételeket.
Tájékozódjon táplálékának emésztéséről, ha megtekinti az alábbi diagramot, amely az emésztőrendszerének egyes részeire vonatkozik.
Az emésztés a szájban kezdődik, ahol a nyálmirigyek nyálat választanak ki. A nyál lúgos folyadék, amely lágyítja az ételt, nedvesíti a szájat és segíti a nyelést. A nyál egy amiláz nevű enzimet is tartalmaz, amely elindítja a szénhidrátok lebontását a szájban.
A szájban lévő táplálékot lenyelik, majd izomösszehúzódások és ellazulások (úgynevezett perisztaltika) révén a nyelőcsövön keresztül tolják, amíg el nem éri a nyelőcső alsó záróizmát, amely egy szelep, amely szabályozza a tápláléknak a nyelőcsőből a gyomorba jutását, és megakadályozza annak visszafolyását. a nyelőcső.
A gyomor egy tartály nagyon erős izmos falakkal. Ezek az izmok összehúzódnak, ami az ételt mozgatja és összekeveri.
A gyomor nyálkahártyája savas gyomornedvet és enzimeket választ ki a szénhidrátok és fehérjék megemésztésére. Ezután a félig emésztett táplálék (úgynevezett chyme) a nyombélbe – a vékonybél első részébe – kerül egy másik billentyűn, a pylorus záróizomon keresztül.
A hasnyálmirigy egy ebihal alakú szerv, körülbelül 25 cm hosszú, a gyomor mögött, a hasban található. A hasnyálmirigy hasnyálmirigylevet termel, amely enzimeket tartalmaz a fehérje, a keményítő és a zsír megemésztésére. A hasnyálmirigy nedve a nyombélpapillán keresztül választódik ki a nyombélbe (ezt néha Vater ampullának is nevezik).
A hasnyálmirigy felelős az inzulin termeléséért is, egy olyan hormonért, amely szabályozza a vércukorszintet.
A duodenumban a chyme, a hasnyálmirigylé és a májból származó epe keveredik. A gyomorból származó savas kémhatást a duodenum lúgos környezete semlegesíti. Az élelmiszer itt csak kis mennyiségben emészthető meg, így fokozatosan szabadul fel a gyomorból, ha van kapacitás a feldolgozására.
A hasnyálmirigy enzimek és az epe befejezi a savas gyomortartalom kémiai lebontását.
Az epe egy zöldessárga folyadék, amely a májban termelődik. Feladata, hogy segítse a zsírok emésztését. Ezt úgy teszi, hogy emulgeálja a zsírokat, és a nagyobb zsírgömböket kisebb cseppekre bontja, amelyek könnyebben emészthetők.
Az epét az epehólyagban tárolják és koncentrálják , egy kis körte alakú tasak, amely a máj felszíne alatt található, a has jobb oldalán. Amikor zsíros ételeket fogyasztanak, az epehólyag működésbe lép, hogy az epét a közös epevezetéken keresztül a vékonybélbe engedje.
Ha valakinek eltávolították az epehólyagját (ezt kolecisztektómiának nevezik), az epe folyamatosan a vékonybélbe ürül – és még jobban felhígul –, mivel nincs epehólyag, amely koncentrálná. Ez befolyásolja az ember zsírok emésztési képességét – gondot okozhat a zsíros ételek emésztése. Így az epehólyag eltávolítása utáni zsírfogyasztást egy ideig óvatosan kell kezelni, hogy elkerüljük a kényelmetlenséget, a puffadást (szél) és a hasmenést.
Aepeutak az epét a májból az epehólyagba és a vékonybélbe szállító csatornarendszerre utal. Ha egy epevezeték elzáródik (elzáródik), az embernél sárgaság alakul ki.
A nyombélből a keverék a vékonybél következő szakaszába, az úgynevezett jejunumba kerül, majd onnan az ileumba.
A jejunum és a csípőbél belső felületét a redők, valamint az ujjszerű kiemelkedések milliói, az úgynevezett bolyhok és mikrobolyhok növelik (lásd az ábrát). A bolyhok megnövelik a jejunum és a csípőbél belsejének felületét, így nagyobb területet hoznak létre a tápanyagok felszívódásához.
Az élelmiszerek emésztése a vékonybélnek ebben a szakaszában fejeződik be, és a zsírok és más tápanyagok, például a glükóz és az aminosavak itt szívódnak fel a bélfalon keresztül a véráramba, majd a májba kerülnek.
A jejunum felülete nagyobb, mint az ileum, és az emésztés és felszívódás mintegy 90%-a itt megy végbe, azonban az ileum nagyobb szerepet kaphat, ha a jejunum sérül vagy eltávolítják. Az ileum a B12-vitamin felszívódásának helye.
Az emésztetlen élelmiszerek, például a rostok az ileo-vakbélszelepen keresztül a vastagbélbe jutnak.
A vékonybélből érkező vér tápanyagokat visz a májba feldolgozásra, például a táplálék lebontásából származó glükóz a májba kerül, és ott glikogénként tárolódik. A májba kerülő egyéb tápanyagok közé tartoznak az aminosavak és a glicerin.
Ahogy korábban említettük, a máj egyik funkciója az epének kiválasztása, amely azután raktározódik és koncentrálódik az epehólyagban.
Miután a tápanyagok a vékonybélből felszívódtak a szervezetbe, a maradék salakanyag a vastagbélbe (más néven vastagbélbe) kerül. A vastagbél a vakbélből, a felszálló vastagbélből, a keresztirányú vastagbélből, a leszálló vastagbélből és a szigmabélből és a végbélből áll. A vakbél a vakbélhez kapcsolódik.
A vékonybélből származó tartalom folyadék formájában jut be a vastagbélbe, és fokozatosan megszilárdul, ahogy a víz és a sók felszívódnak, ahogy az izomhullámok, az úgynevezett perisztaltika révén a vastagbélen keresztül haladnak A nyálka kiválasztódik, hogy elősegítse a székletnek a végbélbe jutását. P>
A széklet vagy széklet a szigmabélben tárolódik, amíg a bélmozgás a végbélbe nem nyomja, és ki nem nyomja a testből.
Az egészséges emberben nagyjából annyi mikroorganizmus, például baktérium él bennük és rajtuk, mint testük sejtje (billió). A bél mikrobióma az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok változatos populációja, amely a belek belsejét béleli. Az emberi bélrendszerben a mikroorganizmusok legnagyobb koncentrációja a vastagbélben található. A mikrobiom számos különböző baktériumfajból áll. Minél változatosabb a faj a populációjában, annál egészségesebb. A bélmikrobióma egészsége tükröződik általános egészségi állapotában is.
Ezeknek a baktériumoknak egy része fontos szerepet játszik az emésztésben, energiát gyűjtenek be olyan élelmiszerekből, amelyeket nem tudunk megemészteni. Például egyes bélbaktériumok az emésztetlen élelmi rostok erjesztését idézhetik elő a vastagbélben. A rostok olyan messzire jutottak át az emésztőrendszerünkön, hogy nem emésztették meg őket, mivel emberként hiányoznak az emésztéshez szükséges enzimek. De a baktériumok rendelkeznek a szükséges enzimekkel, amelyek fermentálják a rostokat, hogy rövid szénláncú zsírsavakat állítsanak elő, olyan vegyületeket, amelyek bizonyos betegségek megelőzésében és a bélgát javításában játszanak szerepet.
A vastagbél baktériumai vitaminokat is képesek szintetizálni, amelyeket az ember nem tud előállítani.
Az alábbi diagram az emésztőrendszer több szervét mutatja be.
Mikor kell aggódnom, hogy vér van a székletemben?
Mi a vér a székletben? Az élénkvörös, gesztenyebarna színű vagy fekete széklet aggodalomra adhat okot. Számos rendellenesség tünete lehet, amelyek közül néhány súlyos is lehet. Fontos, hogy időben
7 jel, hogy SIBO baktérium túlszaporodhat a vékonybelében (és mit kell tenni ellene)
Puffadástól, székrekedéstől, gázoktól vagy széltől szenved? Szeretné tudni, hogy mi okozza? Van egy kevéssé ismert állapot, az úgynevezett vékonybél-baktérium-túlnövekedés (SIBO), amely a becslések sz
Július 28.:Hepatitis Világnap
A hepatitis Világnapja A Hepatitis Világnapját július 28-án tartják. Az emésztőrendszerrel foglalkozó orvosok és sok más szakember minden évben arra törekszik, hogy világszerte felhívja a figyelmet a
