A tanulmány azt mutatja, hogy a délen élő nőknél kisebb a valószínűsége a Crohn-betegségnek és a colitis ulcerosának
Charlene Laino
WebMD Health News
Leíró:Laura J. Martin, MD
2011. október 31. (Washington, D.C.) – Egy új tanulmány szerint az Egyesült Államok déli részén élő nőknél kisebb az esélye a colitis ulcerosának és a Crohn-betegségnek, mint az északon élőknek.
A kutatók azt gyanítják, hogy ennek az az oka, hogy délen az emberek több időt töltenek a nap ultraibolya sugárzásában, amely szervezetünk egyik fő D-vitamin-forrása. Tanulmányok összefüggésbe hozták a D-vitamin-hiányt a gyulladásos bélbetegségek fokozott kockázatával.
Egy második, 20 fős előzetes vizsgálat azt sugallja, hogy a nagy dózisú D-vitamin segíthet enyhíteni a Crohn-betegség tüneteit. A kutatók szerint azonban jelenleg még túl korai kiegészítőket ajánlani.
Mindkét tanulmányt itt mutatták be az American College of Gastroenterology éves találkozóján.
A fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegség leggyakoribb formái. A fekélyes vastagbélgyulladás fekélyeket és gyulladást okoz a vastag- és végbélben. A Crohn-betegség az emésztőrendszer bármely részét érintheti.
Mindkettő olyan tüneteket okoz, mint a hasi fájdalom, a véres hasmenés és a végbélből származó vérzés. A gyulladásos bélbetegség 1,4 millió embert érint az Egyesült Államokban
Európában végzett tanulmányok kimutatták, hogy a déli szélességi körökön élők védelmet nyújthatnak a gyulladásos bélbetegségekkel szemben. A bostoni kutatók úgy döntöttek, kiderítik, hogy ez az Egyesült Államokban is igaz-e.
Közel 120 000 nővért követtek nyomon, akiknek nem volt gyulladásos bélbetegsége a vizsgálat kezdetén. 20 év alatt 284-nél alakult ki Crohn-betegség és 332-nél colitis ulcerosa.
Hamed Khalili, MD, a bostoni Kórház Massachusetts Általános Kórházából számol be, azoknál a nőknél, akik 30 évesen a déli szélességi körökön éltek, körülbelül 50%-kal kisebb volt a Crohn-betegség valószínűsége, mint azoknál, akik az északi szélességi körökön éltek.
Az emberek, akik délen éltek, körülbelül egyharmadával kisebb valószínűséggel kaptak vastagbélgyulladást, mint az északon élők – mondja a WebMD-nek.
Azoknál a nőknél, akik születésükkor és 15 éves korukban délen éltek, valamivel kisebb valószínűséggel fordultak elő bélbetegségek, mint azokban az életkorokban, akik északon éltek, de Khalili szerint ezek az eredmények nem voltak olyan erősek.
Az ápolónők kevesebb mint 10%-a költözött az ország egyik területéről a másikra a követett 20 év alatt. Az északról délre való költözés a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség 50%-kal alacsonyabb kockázatával járt. Nem volt elég nő, aki délről északra költözött, hogy felmérje a gyulladásos bélbetegségre gyakorolt hatását.
A tanulmány nem mutat ok-okozati összefüggést. A jövőbeli kutatások célja a D-vitamin és az ultraibolya fény védőhatásainak elkülönítése lesz, mondja Khalili.
A vizsgálatok során a Nurses' Health Study I. és II. vizsgálatában részt vevő nők kétévente kitöltöttek egy kérdőívet, amelyben megkérdezték, hogy van-e fekélyes vastagbélgyulladásuk vagy Crohn-betegségük. Ha igent mondtak, a diagnózist az orvosi feljegyzések áttekintése igazolta.
A nőket megkérdezték, hol éltek, amikor születtek, és 15 évesen és 30 évesen. Az Egyesült Államok 37 szélességi fok alatti régióit délinek tekintették – Khalili szerint olyan helyeket, mint Dél-Kalifornia, Florida és Arizona. A 42 szélességi fok feletti területeket északinak tekintették:például Massachusetts és Rhode Island.
30 évesen az ápolónők közül 61 923 élt az északi szélességeken, 84 286 a középső szélességeken, 29 703 pedig a déli szélességeken.
Sunanda Kane, MD, a Mayo Clinic gasztroenterológusa, Rochester, Minn., azt mondja, nincs ok azt gondolni, hogy a megállapítások nem vonatkoznának a férfiakra is. Kane áttekintette a WebMD megállapításait.
Brian Bosworth, MD, a New York-i Weill Cornell Medical Center munkatársa az első 20 emberrel kapcsolatos eredményekről számolt be egy folyamatban lévő tanulmányban, amely a D-vitamin-pótlás Crohn-betegségre gyakorolt hatásait vizsgálta. Mindegyiküknél D-vitamin-hiány alakult ki, ami 30 nanogramm/ml (ng/ml) vérszintnél kisebb volt.
Naponta 1000 nemzetközi egységet (NE) vagy 10 000 NE D3-vitamint vettek be.
Hat hónap elteltével az átlagos D-vitamin vérszint körülbelül 74 mg/ml volt a nagy dózisú csoportban, szemben a 32 ng/ml-rel az alacsonyabb dózisú csoportban. A 30 feletti szintek normálisnak tekinthetők.
A tünetek súlyosságát mérő standard teszt pontszámai 7 pontról 4 pontra csökkentek a nagy dózisú csoportban. Nem volt változás a betegség aktivitásában az alacsonyabb dózisú csoportban; pontszámuk 6 pont körül mozgott. A 7 feletti pontszámok Bosworth szerint súlyos tüneteket jeleznek.
A nagy dózisok nem okoztak semmilyen mellékhatást.
A gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél a szervezet immunrendszere nem megfelelően támadja meg a gyomor-bél traktus nyálkahártyáját, mondja. Bosworth szerint a D-vitamin megnyugtatja az immunrendszer egyes aktívabb sejtjeit.
Mivel a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedőknél ugyanez a nem megfelelő immunroham fordul elő, Bosworth úgy véli, hogy rajtuk is segíthet a D-vitamin-kiegészítő.
De gyulladásos bélbetegségben szenvedőknek nem szabad étrend-kiegészítőket szedniük ennek a kis tanulmánynak a alapján, mondja Kane a WebMD-nek.
"Az embereknek ellenőrizniük kell a D-vitamin szintjét. Ha hiány van, azt orvosi felügyelet mellett pótlással kell korrigálni" - mondja.
De további munkára van szükség annak bizonyítására, hogy a nagy dózisok enyhítik-e a tüneteket és biztonságosak-e hosszabb ideig, mondja Kane. A nagy dózisú D-vitamin szedését neurológiai és agyi problémákkal hozták összefüggésbe.
Ezeket az eredményeket egy orvosi konferencián ismertették. Előzetesnek kell tekinteni őket, mivel még nem estek át a "szakértői értékelés" folyamatán, amelynek során külső szakértők alaposan megvizsgálják az adatokat, mielőtt egy orvosi folyóiratban megjelennének.