Melanosis coli (Pseudomelanosis coli)

Mi az a melanosis coli?

A krónikus hashajtó használat során sötét pigment rakódik le a vastagbél bélésrétegében, melanosis colit okozva.

A melanosis coli egy olyan állapot, amely általában krónikus hashajtó használattal jár, amelyben sötét pigment rakódik le a vastagbél (vastagbél) lamina propriájában (az egyik bélésréteg). A pigmentlerakódás a vastagbél nyálkahártyájának jellegzetes sötétbarnától feketéig terjedő elszíneződését eredményezi. Ezt az állapotot néha pseudomelanosis colinak nevezik, mivel a pigmentlerakódások egy lipofuscin néven ismert pigmentből állnak, és nem tartalmaznak melanint, amint azt a „melanózis” kifejezés utal. A lipofuscin egy sejtpigment, amely a sejtek elpusztulásakor képződik, amelyet gyakran "kopásos" pigmentnek neveznek, amely az egész testben megtalálható.

A bélnyálkahártya sötét színe lehet egyenletes vagy mintás, az elszíneződés pedig enyhe vagy nagyon hangsúlyos lehet. Az elszíneződés intenzitása és mintázata akár egy személy vastagbelének különböző helyein is változhat. Az állapot a hashajtó használatának abbahagyásával is megfordulhat. Egyes esetekben a vastagbél fala normálisnak tűnik a szem számára, de a biopsziák patológus általi mikroszkópos kiértékelése a vastagbél nyálkahártyájának pigmentfoltjait tárja fel. A melanosis coliban lévő pigment nem halmozódik fel polipokban vagy vastagbéldaganatokban.

Melyek a melanosis coli jelei és tünetei?

A melanosis coli nem okoz tüneteket.

Melanosis coli diagnózisa

Kolonoszkópia

A kolonoszkópia egy olyan eljárás, amely lehetővé teszi a vizsgáló (általában gasztroenterológus) számára a vastagbél (vastagbél vagy vastagbél) belsejének értékelését. A kolonoszkóp egy körülbelül egy ujjnyi vastagságú, négy láb hosszú, rugalmas cső, amelynek hegyén egy kamera és egy fényforrás található. A kolonoszkóp hegyét behelyezik a végbélnyílásba, majd vizuális ellenőrzés mellett lassan előrehaladják a végbélbe, és a vastagbélen keresztül általában egészen a vakbélig, amely a vastagbél első része. Általában lehetséges a vékonybél (terminális csípőbél) utolsó néhány hüvelykének behatolása és vizsgálata is.

További információ a kolonoszkópiáról »

Mi okozza a melanosis colit?

A melanosis coli általában az antranoid csoportba tartozó hashajtók krónikus szedésének eredménye. Az antranoid hashajtók néhány példája a szenna (sennozidok; Senocot, Senokot EXTRA és mások) és a rebarbara származékai. Sok ilyen hashajtót több száz éve használnak. 1997-ben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) betiltotta a népszerű antranoid hashajtó, fenolftalein használatát, mert attól tartottak, hogy rákkeltő (rákot okozó) lehet. Állatkísérletek kimutatták, hogy a rendkívül nagy dózisú fenolftalein daganatokhoz vezetett állatokban, de soha nem mutatták ki, hogy rákot okozna emberben.

Az antranoid hashajtók felszívódás nélkül haladnak át a gyomor-bél traktuson, amíg el nem érik a vastagbelet, ahol aktív formájukba változnak. A keletkező aktív vegyületek károsítják a bélnyálkahártya sejtjeit, és apoptózishoz (a sejthalál egy formája) vezetnek. A sérült (apoptotikus) sejtek sötéten pigmentált testekként jelennek meg, amelyeket felvehetnek a makrofágokként ismert scavenger sejtek. Ha elegendő sejt sérült, kialakul a bélfal jellegzetes pigmentációja. Az állapot már néhány hónapos hashajtó használat után is kialakulhat.

Hogyan diagnosztizálják az orvosok a melanosis colit?

A vastagbelet vizsgáló endoszkópos eljárások, például kolonoszkópia és szigmoidoszkópia során a melanosis coli megfigyelhető. Néha az endoszkópos eljárások során vett biopsziák mikroszkópos vizsgálata alapján állapítják meg a diagnózist.

Mi a melanosis coli prognózisa (eredménye)?

Ha egy személy abbahagyja az antranoid hashajtók használatát, a melanosis coli-val kapcsolatos változások idővel csökkennek, és eltűnhetnek.

A korai tanulmányok azt sugallták, hogy az antranoid hashajtók rákkeltő vagy daganat-elősegítő hatással bírhatnak az emberben, és hogy a melanosis coli jelenléte a vastagbélrák kialakulásának fokozott kockázatát jelezheti. Az újabb követési vizsgálatok azonban nem mutattak összefüggést a vastagbélrák és az antranoid hashajtó alkalmazása, illetve a vastagbélrák és a melanosis coli felfedezése között.