A méhen kívüli terhességet petevezetéknek is nevezik, mivel gyakran a petevezetékekben fordul elő. A méhen kívüli terhesség olyan terhesség, amely a méh belső nyálkahártyáján kívül helyezkedik el. A petevezetékek a méhen kívüli terhesség leggyakoribb helyei.
A méhen kívüli terhesség három tünete (jellemzői) a hasi fájdalom, a menstruációs időszak hiánya (amenorrhoea) és a hüvelyi vérzés. Azonban csak a nők körülbelül 50%-ánál jelentkezik ez a három tünet.
A méhen kívüli vagy petevezetékes terhességet az okozza, amikor a megtermékenyített petesejt a petevezetékben vagy más helyen megreked, ahelyett, hogy folytatná útját a méhbe, ahol be kell ültetnie. A petesejt elakadhat, ha a petevezeték megsérül, hegesedik vagy eltorzul.
A méhen kívüli terhesség kockázati tényezői közé tartoznak a korábbi méhen kívüli terhességek és olyan állapotok (műtét, fertőzés), amelyek megzavarják a petevezetékek normális anatómiáját. A méhen kívüli terhesség fő egészségügyi kockázata a szakadás, amely belső vérzéshez vezet.
A méhen kívüli terhesség az összes terhesség 1–2%-ában fordul elő.
A méhen kívüli terhesség diagnózisát általában vérhormonvizsgálattal és kismedencei ultrahanggal állapítják meg.
A méhen kívüli terhesség kezelési lehetőségei közé tartozik a műtét és a gyógyszeres kezelés is.
A terhesség első trimeszterében a vérzés súlyos okai a következők:
Ha a terhesség bármely szakaszában vérzést észlel, hívja orvosát.
További információ a terhesség alatti vérzésről »
Minden méhen kívüli terhesség veszélyes lehet, és azonnali orvosi beavatkozást igényel. A méhen kívüli terhesség olyan korai terhesség, amely a fejlődő terhesség normál helyén (méh nyálkahártyáján) kívül következik be. A legtöbb méhen kívüli terhesség a petevezetékben fordul elő. A méhen kívüli terhesség nem tud normálisan lezajlani, és általában az embrió vagy a magzat halálát okozza.
Kép méhen kívüli vagy petevezetékes terhességről A méhen kívüli terhesség (EP) olyan állapot, amelyben a megtermékenyített petesejt a méh belső nyálkahártyáján kívül bármely más helyen megtelepszik és nő. A méhen kívüli terhességek túlnyomó többsége úgynevezett petevezetékes terhesség, és a petevezetékben fordul elő. Azonban más helyeken is előfordulhatnak, például a petefészekben, a méhnyakban és a hasüregben. A méhen kívüli terhesség az összes terhesség körülbelül 1–2%-ában fordul elő. A moláris terhesség abban különbözik a méhen kívüli terhességtől, hogy általában egy tojásból származó, hiányos genetikai információval rendelkező szövettömeg, amely a méhben szőlőszerű tömegben nő, és a terhesség tüneteit okozhatja.
A méhen kívüli terhesség legnagyobb egészségügyi kockázata a szakadás, amely belső vérzéshez vezet. A 19. század előtt a méhen kívüli terhességek halálozási aránya meghaladta az 50%-ot. A 19. század végére a halálozási arány öt százalékra csökkent a műtéti beavatkozás miatt. A statisztikák azt mutatják, hogy a korai felismerés jelenlegi fejlődésével a halálozási arány 10 000-ből kevesebb mint ötre javult. A méhen kívüli terhességek túlélési aránya javul, bár a méhen kívüli terhességek előfordulása is növekszik. A rossz eredmény fő oka a korai orvosi ellátás elmulasztása. A méhen kívüli terhesség továbbra is a terhességgel összefüggő halálozás vezető oka a terhesség első trimeszterében.
Ritka esetekben méhen belüli terhességgel egy időben méhen kívüli terhesség is előfordulhat. Ezt heterotop terhességnek nevezik. Az elmúlt években megnövekedett a heterotópiás terhesség előfordulása az IVF (in vitro fertilizáció) és más asszisztált reprodukciós technológiák (ART) növekvő alkalmazása miatt.
További diagramokat és fényképeket az alábbiakban felsorolt utolsó hivatkozásban talál.
A méhen kívüli terhesség tünetei a normál terhesség korai jeleit utánozhatják. Előfordulhat, hogy a nő nem tudja, hogy terhes. A méhen kívüli terhesség három klasszikus jele és tünete a hasi fájdalom, a menstruációs időszakok hiánya (amenorrhoea) és a hüvelyi vagy időszakos vérzés (pecsételés). A méhen kívüli terhességben szenvedő nők körülbelül 50%-ánál azonban nem jelentkezik mindhárom tünet. Ezek a jellegzetes tünetek rupturált méhen kívüli terhességben (a súlyos belső vérzéssel járó) és a nem szakadt méhen kívüli terhességben jelentkeznek. Bár ezek a tünetek a méhen kívüli terhességre jellemzőek, nem jelentik azt, hogy szükségszerűen jelen van a méhen kívüli terhesség, és más állapotokat is jelenthetnek. Valójában ezek a tünetek nem méhen kívüli terhességek vetélése esetén is előfordulnak.
A méhen kívüli terhesség jelei és tünetei általában hat-nyolc héttel az utolsó normál menstruáció után jelentkeznek, de később is előfordulhatnak, ha a méhen kívüli terhesség nem a petevezetékben található. A terhesség egyéb tünetei (például hányinger, mellkasi kellemetlen érzés stb.) szintén jelen lehetnek méhen kívüli terhességben. A gyengeség, a szédülés és az ájulás érzése felálláskor (más néven szinte syncope-nak) súlyos belső vérzés és alacsony vérnyomás jelei lehetnek egy megszakadt méhen kívüli terhességből, és azonnali orvosi ellátást igényelnek. Sajnos néhány vérző méhen kívüli terhességben szenvedő nő nem ismeri fel a méhen kívüli terhesség tüneteit. A diagnózis felállítása addig késik, amíg a nőnél a sokk jelei nem mutatkoznak (például alacsony vérnyomás, gyenge és gyors pulzus, sápadt bőr és zavartság), és gyakran a sürgősségi osztályra viszik. Ez a helyzet orvosi vészhelyzet.
A méhen kívüli terhesség legnagyobb kockázati tényezője a kórtörténetben szereplő egyéb méhen kívüli terhesség. Kor: A méhen kívüli terhesség bármely olyan nőnél előfordulhat, bármilyen életkorban, aki ovulál és szexuálisan aktív egy férfi partnerrel. A méhen kívüli terhesség legnagyobb valószínűsége a 35-44 éves nőknél fordul elő.
Előzmények: A méhen kívüli terhesség legnagyobb kockázati tényezője a korábbi méhen kívüli terhesség.
A petevezeték rendellenességei: A petevezetékek normális szerkezetének bármilyen megzavarása kockázati tényező lehet a petevezetékes terhesség vagy a méhen kívüli terhesség más helyeken történő kialakulásában.
Korábbi nőgyógyászati műtétek: A petevezetéken végzett korábbi műtétek, például a petevezeték sterilizálása vagy a rekonstrukciós eljárások hegesedéshez és a csövek normál anatómiájának megzavarásához vezethetnek, és növelik a méhen kívüli terhesség kockázatát.
Fertőzések: A medence fertőzése (kismedencei gyulladásos betegség) a méhen kívüli terhesség másik kockázati tényezője. A kismedencei fertőzéseket általában szexuális úton terjedő szervezetek okozzák, mint például a Chlamydia vagy a N. gonorrhoeaet , a gonorrhoeát okozó baktériumok. A nem szexuális úton terjedő baktériumok azonban kismedencei fertőzést is okozhatnak, és növelhetik a méhen kívüli terhesség kockázatát. A fertőzés méhen kívüli terhességet okoz azáltal, hogy károsítja vagy elzárja a petevezetékeket. Normális esetben a petevezetékek belső bélését kis, szőrszerű kiemelkedések, úgynevezett csillók vonják be. Ezek a csillók fontosak a petesejt zökkenőmentes szállításához a petefészekből a petevezetéken keresztül a méhbe. Ha ezeket a csillókat fertőzés károsítja, a peteszállítás megszakad. A megtermékenyített petesejt megtelepedhet a petevezetékben anélkül, hogy elérné a méhet, így méhen kívüli terhességgé válhat. Hasonlóképpen, a fertőzéssel összefüggő hegesedés és a petevezetékek részleges elzáródása is megakadályozhatja a petesejt méhbe jutását.
Több szexpartner: Mivel a több szexuális partner megnöveli a kismedencei fertőzések kockázatát a nőknél, a több szexuális partner a méhen kívüli terhesség fokozott kockázatával is jár.
Nőgyógyászati állapotok: A kismedencei fertőzésekhez hasonlóan az olyan állapotok, mint az endometriózis, a mióma daganatok vagy a kismedencei hegszövetek (kismedencei összenövések), szűkíthetik a petevezetékeket és megzavarhatják a peteszállítást, ezáltal növelve a méhen kívüli terhesség esélyét.
IUD használata: Az intrauterin eszközöket (IUD-t) használó nők terhességeinek körülbelül a fele a méhen kívül történik. Mindazonáltal rendkívül alacsony az IUD használata közben teherbe eső nők száma. Ezért az IUD-vel kapcsolatos méhen kívüli terhességek összesített száma nagyon alacsony.
Cigaretta dohányzás: A fogantatás körüli cigarettázást a méhen kívüli terhesség fokozott kockázatával is összefüggésbe hozták. Ez a kockázat dózisfüggőnek bizonyult, ami azt jelenti, hogy a kockázat az egyes nők szokásaitól függ, és az elszívott cigaretták számával nő.
Tehetetlenség: A két vagy több éves meddőség a kórelőzményben szintén a méhen kívüli terhesség fokozott kockázatával jár.
Egyéb okok:Fertőzés, veleszületett rendellenességek vagy a petevezeték daganatai növelhetik a méhen kívüli terhesség kockázatát.
A méhen kívüli terhesség diagnosztizálása szabványos terhességi tesztet és fizikális vizsgálatot foglal magában. A diagnózis első lépése az orvos által végzett interjú és vizsgálat. A szokásos második lépés egy kvalitatív (pozitív vagy negatív terhesség) vagy kvantitatív (hormonszintet mér) terhességi teszt beszerzése. Esetenként az orvos gyengéd tömeget érezhet a medencevizsgálat során. Ha méhen kívüli terhesség gyanúja merül fel, a vérhormon terhességi tesztek és a kismedencei ultrahang kombinációja általában segíthet a diagnózis felállításában. A transzvaginális ultrahang a leghasznosabb teszt a méhen kívüli terhesség vizualizálására. Ebben a tesztben egy ultrahangszondát helyeznek be a hüvelybe, és a medence képei láthatók a monitoron. A transzvaginális ultrahang képes feltárni a terhességi zsákot normál (intrauterin) vagy méhen kívüli terhesség esetén, de gyakran a leletek nem meggyőzőek. A látható embriót tartalmazó gesztációs tasak helyett a vizsgálat egyszerűen kimutathat olyan tömeget a petevezetékek területén vagy máshol, amely méhen kívüli terhességre utal, de nem meggyőző. Az ultrahang a méhen belüli terhesség hiányát is kimutathatja.
A terhességi teszteket bizonyos hormonok kimutatására tervezték; a humán koriongonadotropin (béta HCG) vérszintjének béta-alegységét is használják a méhen kívüli terhesség diagnosztizálására. A béta-HCG szint általában emelkedik a terhesség alatt. Ennek a hormonnak a kóros mintázata a méhen kívüli terhesség jelenlétére utalhat. Ritka esetekben laparoszkópiára lehet szükség a méhen kívüli terhesség diagnózisának megerősítéséhez. A laparoszkópia során a hasfalon lévő kis bemetszéseken keresztül mérőműszereket helyeznek be, hogy láthatóvá váljanak a hasban és a medencében lévő struktúrák, ezáltal feltárva a méhen kívüli terhesség helyét.
Méhen kívüli terhesség esetén, amikor szövődmények lépnek fel, gyakran sebészeti beavatkozásra van szükség. Egyes nők spontán felszívják a magzatot a méhen kívüli terhességből, és nincsenek látható mellékhatásai. Ezekben az esetekben a nő kezelés nélkül is megfigyelhető. A méhen kívüli terhesség spontán megszűnésének valódi előfordulása azonban nem ismert. Nem lehet megjósolni, hogy mely nők oldják meg spontán módon méhen kívüli terhességüket.
A méhen kívüli terhesség legfélelmetesebb szövődménye a szakadás, amely belső vérzéshez, kismedencei és hasi fájdalomhoz, sokkhoz és akár halálhoz is vezethet. Ezért a méhen kívüli terhességben fellépő vérzés azonnali sebészeti beavatkozást igényelhet. A vérzés a petevezeték szakadásából vagy a cső végéből szivárgó vérből ered, amikor a növekvő placenta a petevezeték falán belüli vénákba és artériákba erodálódik. A csőből kiáramló vér nagyon irritálhatja a medence és a has egyéb szöveteit és szerveit, és jelentős fájdalmat okozhat. A kismedencei vér hegszövetképződéshez vezethet, ami a jövőbeni teherbe eséssel kapcsolatos problémákat okozhat. A hegszövet a jövőbeni méhen kívüli terhesség kockázatát is növelheti.
A szülész-nőgyógyászok (OB-GYN-ek) azok a szakemberek, akik jellemzően a méhen kívüli terhességet kezelik. A sürgősségi egészségügyi szakemberek és sebészek azonban kezelik a megszakadt méhen kívüli terhességeket. Ha úgy gondolja, hogy méhen kívüli terhessége megrepedt, azonnal menjen a legközelebbi sürgősségi osztályra.
Méhen kívüli terhesség esetén, amikor szövődmények lépnek fel, gyakran sebészeti beavatkozásra van szükség. A méhen kívüli terhesség kezelési lehetőségei közé tartozik a megfigyelés, a laparoszkópia, a laparotomia és a gyógyszeres kezelés. Ezen opciók kiválasztása személyre szabott. Egyes méhen kívüli terhességek minden beavatkozás nélkül maguktól megoldódnak, míg mások sürgős műtétre szorulnak életveszélyes vérzés miatt. A szakadás veszélye és a potenciálisan súlyos következmények miatt azonban a legtöbb méhen kívüli terhességben diagnosztizált nőt gyógyszeres kezeléssel vagy műtéttel kezelik.
A beavatkozást igénylők esetében a leggyakoribb kezelés a műtét. Két műtéti lehetőség áll rendelkezésre; laparotomia és laparoszkópia. A laparotomia egy nyílt eljárás, melynek során keresztirányú (bikinivonal) metszést végeznek az alsó hasban. A laparoszkópia magában foglalja a műszerek behelyezését a medencébe a bőr apró bemetszésein keresztül. Sok sebész és beteg számára a laparoszkópiát részesítik előnyben a laparotomiával szemben az apró bemetszések és az azt követő gyors felépülés miatt. Optimális körülmények között a petevezetékben egy kis bemetszést lehet végezni, és eltávolítani a méhen kívüli terhességet, így a petevezeték sértetlen marad. Azonban bizonyos körülmények miatt a laparoszkópia kevésbé hatékony, vagy alternatívaként nem elérhető. Ezek közé tartozik a hatalmas kismedencei hegszövet és a túlzott vér a hasban vagy a medencében. Egyes esetekben a károsodás helye vagy mértéke megkövetelheti a petevezeték egy részének, az egész cső, a petefészek és még a méh eltávolítását is.
A "Küldés" gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi szabályzatát. Azt is elfogadom, hogy e-maileket kapok a MedicineNettől, és tudomásul veszem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetésekről.
A méhen kívüli terhesség orvosi kezelése magában foglalja a metotrexát nevű rákellenes gyógyszer (Rheumatrex, Trexall) alkalmazását. Az orvosi terápia sikeres lehet a méhen kívüli terhességben szenvedő nők bizonyos csoportjainak kezelésében is. Az orvosi kezelési módszer magában foglalja a metotrexát nevű rákellenes gyógyszer (Rheumatrex, Trexall) alkalmazását. Ez a gyógyszer úgy fejti ki hatását, hogy elpusztítja a méhlepény növekvő sejtjeit, és ezáltal a méhen kívüli terhesség vetélését idézi elő. Előfordulhat, hogy egyes betegek nem reagálnak a metotrexátra, ezért műtéti kezelésre lesz szükségük. A metotrexát egyre népszerűbb a magas sikerességi arány és a mellékhatások alacsony aránya miatt.
Vannak bizonyos tényezők, beleértve a méhen kívüli terhességgel összefüggő tömeg nagyságát és a vér béta-HCG-koncentrációját, amelyek segítenek az orvosoknak eldönteni, hogy mely nők válnak orvosi, nem pedig sebészeti kezelésre. A metotrexát-kezelés optimális jelöltjei azok a nők, akiknél a béta-alegység (HCG) koncentrációja kisebb vagy egyenlő, mint 5000 mIU/ml. Egy megfelelően kiválasztott betegpopulációban a metotrexát-terápia körülbelül 90%-ban hatékony a méhen kívüli terhesség kezelésében. Nincs bizonyíték arra, hogy ennek a gyógyszernek a használata káros hatásokat okozna a későbbi terhességekben. Általában további teszteket (HCG) rendelnek a metotrexát-kezelés hatékonyságának megerősítésére.
Bár néhány olyan esetről számoltak be, amikor a nők császármetszéssel szültek olyan élő csecsemőket, akik a méhen kívül voltak, ez rendkívül ritka. A méhen kívüli terhesség teljes tartamára való kihordásának esélye annyira távoli, és a nő számára olyan nagy a kockázat, hogy soha nem javasolható. Ideális lenne, ha a petevezetékben bekövetkezett méhen kívüli terhesség műtéttel megmenthető lenne, és áthelyezhető lenne a méhbe. Ezt a koncepciót még nem fogadták el sikeres eljárásként. Összességében elmondható, hogy nagy előrelépés történt a méhen kívüli terhesség korai diagnosztizálásában és kezelésében, és az ebből a betegségből eredő halálozási arány drámaian csökkent.
A nyelőcsőrák tudatosítása Dr. Jaganmohannal
Mi az egyéb meghatározott táplálkozási és étkezési zavar (OSFED)?
Táplálkozás mikroszkopikus vastagbélgyulladás esetén
Milyen ételeket érdemes kerülni, ha szivárgó bélszindrómában szenved?
A fekélyes vastagbélgyulladás meggyógyítható?
Ebola-vírus:járványok, járványok és tünetek
Hogyan gondoskodjunk IBS-ről a táplálkozás alapjaival
Amikor meghalljuk ügyfeleink történetét az irritábilis bél szindrómáról (IBS), egyetlen dologra figyelünk fel, amely minden kliensben közös:a frusztráció. Annyira frusztrációt okoz, hogy kényelmetlenü
Hogyan diagnosztizálható a colitis ulcerosa?
A fekélyes vastagbélgyulladás olyan állapot, amely véres székletet, hasmenést, végbélfájdalmat és egyéb tüneteket okoz. A fekélyes vastagbélgyulladást vérvizsgálattal, székletvizsgálattal és képalkotó
Percutan endoszkópos gasztrosztómia (PEG)
Percutan Endoscopic Gastrostomiás (PEG) Központ Töltse ki a hasnyálmirigy-gyulladás kvízt Az emésztés javítása Emésztési zavarok Diavetítés:Problémás ételek, amelyeket el kell kerülni A perkután end