Oddi záróizma (SO) olyan dolog, amire soha nem gondolna – hacsak nem működik. Az Ön SO egy izmos szelep, amely szabályozza az epehólyagból és a hasnyálmirigyből a vékonybélbe jutó váladékot. Ha ez a szelep nem úgy működik, ahogy kellene, Oddi záróizom diszfunkciót (SOD) diagnosztizálnak.
Az SOD ritka egészségügyi állapot. SOD-ban a záróizom görcsös, ami miatt zárva marad. Ez azt eredményezheti, hogy az epe és a hasnyálmirigy enzimei visszakerülnek a megfelelő csatornákba. Ez a tartalék a máj és/vagy a hasnyálmirigy megduzzadását is eredményezheti.
Az SOD altípusokra oszlik:
A III-as típusú SOD-t funkcionális SOD-nak is nevezhetjük. Ez tovább bontható funkcionális biliáris SOD-ra és funkcionális hasnyálmirigy SOD-ra.
Az SOD legtöbb esete epehólyag-eltávolítás vagy gyomor-bypass súlycsökkentő műtét után következik be. Az epehólyag eltávolítását követően előforduló esetekben az SOD gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, de fontos megjegyezni, hogy az SOD csak az emberek nagyon kis százalékát érinti.
Az SOD fő tünete az időszakos fájdalom a jobb középső és jobb felső részen a has. A fájdalom átterjedhet a vállra vagy a mellkasra. A fájdalom epizódok rövidek lehetnek, vagy több óráig is eltarthatnak. A fájdalom szintje epizódról epizódra változhat, és a viszonylag enyhétől a cselekvőképtelenségig terjedhet. A kapcsolódó tünetek közé tartozik az étvágytalanság, hányinger és fogyás. Láz, hányás és sárgaság is előfordulhat. (Ne feledje, hogy az ehhez hasonló súlyos tünetek azonnali orvosi ellátást igényelnek.)
Különféle tesztek léteznek az SOD-hoz. A diagnosztikai vizsgálatok célja pontos diagnózis felállítása arra vonatkozóan, hogy mi okozhatja a hasi fájdalom tünetét. Íme néhány diagnosztikai lehetőség:
Vérvizsgálat: Általában ez az első teszt, amelyet elvégeznek. Egészségügyi szolgáltatója megemelkedett máj- vagy hasnyálmirigyenzim-szintet fog keresni.
Képalkotás: Lehet, hogy egészségügyi szolgáltatója szeretne képet kapni arról, hogy mi történik Önben, különösen az epevezetékében, a májában és a hasnyálmirigyében. Ez megtehető röntgennel, ultrahanggal, CT-vizsgálattal vagy MRI-vel.
MRCP: A mágneses rezonancia cholangio-pancreatográfia festéket és mágneseket használ, hogy képet kapjon az epe- és hasnyálmirigycsatornáiról.
ERCP: Az endoszkópos retrográd cholangio-pancreatográfia endoszkópot, festéket és röntgensugarakat használ az epe- és hasnyálmirigy-csatornák vizsgálatára. Az ERCP meglehetősen invazív, ezért csak I. vagy II. típusú betegek számára javasolt. A SO manometria elvégezhető az ERCP során a záróizom nyomásának mérésére, és ez a SOD végleges diagnózisát kínálja.
Az SOD kezelése a tünetek súlyosságától függ. Enyhe esetekben az egészségügyi szolgáltató izomrelaxánsokat, görcsoldókat és/vagy más típusú fájdalomcsillapítókat írhat fel.
Súlyos esetben a SO megszakad az ERCP során, ez az eljárás ún. sphincterotomia. Ez a csatornákban esetlegesen megbúvó kövek eltávolítására vagy a csatornák vízelvezetési képességének javítására szolgál. Ezt az eljárást csak akkor hajtják végre, ha az SO manometria magas nyomás jelenlétét jelzi az SO-n belül, és úgy gondolják, hogy a betegek körülbelül 50%-ánál jelentős fájdalomcsillapítást eredményez. Általában a sphincterotomia SO manometria nélkül történik, ha a személynek I. típusú SOD-ja van. Ennek az eljárásnak azonban jelentős kockázatai vannak. Az egyik kockázat a záróizom elvágásából eredő GI-vérzés; a legsúlyosabb a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának kockázata. Egy másik lehetséges kockázat az, hogy az eljárás hegesedést és ezáltal a tünetek visszatérését okozhatja.