Mi a kapcsolat az erjesztett élelmiszerek fogyasztása, a bélmikrobióta és az egészség között?

• 

A fermentált élelmiszerek egészségügyi előnyeit évszázadok óta elismerték, és az élő mikroorganizmusok jelenlétéből és az élelmiszer-összetevők fermentációval összefüggő módosításából erednek.

De azt, hogy a fermentált élelmiszerek hogyan alakítják a bélmikrobióta összetételét és aktivitását nagy populációkban, korlátozottan tanulmányozták. Ezt részben a székletmintákból származó bélmikrobióta laboratóriumi elemzésének nehézségei magyarázzák, és jelenleg olyan genetikai eszközök megjelenése oldja meg, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára a bélmikrobióma összetételének és működésének jellemzését.

Az American Gut Project 6811 alanyával végzett új tanulmány, amelyet Rob Knight, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem munkatársa vezetett, behatóan feltárja, hogyan befolyásolják a fermentált élelmiszerek a bél mikrobiota összetételét és működését.

Az első, 6811 résztvevőről készült pillanatfelvétel azt mutatta, hogy azok, akik hetente legalább egyszer fogyasztanak növényi alapú fermentált ételeket (például kimchit, kombuchát és savanyú zöldségeket), hasonlóan változatos bélmikrobiótát mutattak, mint a nem fogyasztóké. Aspecifikus mikrobák azonban összefüggésbe hozhatók az erjesztett növények fogyasztásával , kiemelve a bélmikrobióta környezetében a fermentált növények fogyasztásával kapcsolatos finom változásokat.

A szerzők egy 115 alanyból álló alcsoportot is követtek, akik növényi és állati eredetű fermentált élelmiszereket fogyasztottak akár napi rendszerességgel, akár heti három-öt alkalommal. A fermentált élelmiszert fogyasztók bélmikrobiótája a nem fogyasztókhoz képest konjugált, esetleg mikrobiális eredetű linolsavban és tejsavbaktériumokban gazdag:

• A konjugált linolsav egy omega-6 zsírsav, amely egészségügyi előnyökkel jár, mint például a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelem.
• A tejsavbaktériumokat általában alapvető élelmiszerek fermentálására használják (például a tejben, hogy joghurtot állítsanak elő), és rengeteg hasznos metabolitot termelnek. Ez utóbbiak közé tartoznak többek között a rossz baktériumok növekedését gátló vegyületek, valamint a rövid szénláncú zsírsavak és a laktát, amelyek segítenek fenntartani az egészséges bélgátat.

Ez az első olyan tanulmány, amely nagy populációban vizsgálja az erjesztett táplálék bevitele és a bél mikrobiota összetétele és funkciója közötti kapcsolatot. Összességében az eredmények megerősítik a már meglévő szakirodalmat, és azt mutatják, hogy a bél mikrobiota összetétele és működése nem csak a megfelelő bélrendszer és az általános egészség mutatója, hanem a bélmikrobióta által termelt specifikus metabolitok jelenlétének is.

A fermentált élelmiszerek rendszeres fogyasztása nem függ össze a bél mikrobiota összetételének mélyreható változásaival; azonban a bélmikrobióta környezetében változásokhoz vezethet. Ez a bevitel elősegítheti a baktériumok által a bélben történő fermentációjuk eredményeként előállított, az egészségre gyakorolt ​​jótékony hatásokhoz kapcsolódó (néha posztbiotikumoknak is nevezett) egészségjavító metabolitokat.

 

Referencia:

Taylor BC, Lejzerowicz F, Poirel M, et al. A fermentált élelmiszerek fogyasztása szisztematikus különbségekkel jár a bél mikrobiomában és metabolomában. mSystems . 2020; 5(2):e00901-19. doi:10.1128/mSystems.00901-19.

• Erjesztett élelmiszerek és a bélrendszer egészsége:mit mond ma a tudomány?
• 4 alapvető tény a fermentált ételekről