A kollagén vastagbélgyulladást először 1976-ban írták le. Bár több mint három évtized telt el, etiológiája, progressziója és kezelési módja még mindig nem tisztázott. A kollagén vastagbélgyulladás diagnózisa több évig is eltarthat, mivel a gyulladásos bélbetegségnek ez a formája ritkábban fordul elő, ezért az orvosok ritkábban észlelik. Mivel azonban egyre több esetet mutatnak be, nagyrészt a vastagbélbiopsziát elvégző betegek számának növekedése miatt, a kutatók hamarosan részletesebb képet tudnak majd összeállítani a patogeneziséről és a kezelés hatékonyságáról.
A kollagén vastagbélgyulladás jellegzetes tünetei közé tartoznak a krónikusan kiújuló, gyakori székletürítések (napi 3-20), amelyek nem véres, vizes hasmenésből és hasi görcsökből állnak. 1 A kollagén vastagbélgyulladás túlnyomórészt a középkorú (50-70 éves) nőket érinti, a nő-férfi arány körülbelül 9:1. A legújabb jelentések azt is jelezték, hogy a betegség gyermekeket is érinthet. A bejelentett esetek éves száma körülbelül 10–15,7 eset/100 000. 2
A kollagén vastagbélgyulladás diagnózisa a vastagbélbiopsziák mikroszkópos elemzésén alapul. A vér- és székletkultúrák általában normálisak, és az endoszkópia (kolonoszkópia vagy szigmoidoszkópia) is normálisnak tűnik. Ezek az eredmények a gyomor-bélhurut, az irritábilis bél szindróma, a cöliákia (a búzára és a bélben lévő gabonára adott immunreakció) vagy a stressz téves diagnózisához vezethetnek. Közelebbi mikroszkópos vizsgálat után azonban a szöveti biopsziák egy megvastagodott szubepiteliális kollagénréteget mutatnak ki. A kollagénrétegek a normál vastagbélben vannak jelen, és felelősek a bél felszíni rétegeinek – a hámsejtek – összekapcsolásáért a bélfal többi belső rétegével. A kollagén vastagbélgyulladásban ez a réteg lényegesen vastagabb (körülbelül 5-szöröse) a normálnál, és megnövekedett számú limfocitával (immunsejtek), plazmasejtekkel (az antitestek termeléséért felelős speciális immunsejtek) és eozinofilekkel (az immunrendszerben részt vevő sejtek) párosul. élősködő szervezetek elleni védelem) az érintett rétegekben. 2
A kutatók számos elméletet javasoltak a kollagén vastagbélgyulladás kórokozójára vonatkozóan. Az egyik elmélet szerint a betegség hátterében a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) állhat, a remisszió betartása alapján a használat abbahagyásakor. Azonban nem minden kollagén vastagbélgyulladással diagnosztizált beteg számolt be korábbi NSAID-használatról. Egy másik elmélet szerint a betegséget bakteriális toxinok okozhatják, amelyek károsítják a bélhámot. Ez a kezdeti károsodás enyhe gyulladásos reakciót indíthat el, amely esetleg állandósíthatja az autoimmun reakciókat. A kutatók még nem állapították meg, hogy a kollagén vastagbélgyulladás autoimmun jellegű-e, de a tanulmányok dokumentálták az összefüggést különböző autoimmun betegségekkel, beleértve a rheumatoid arthritist, a szisztémás lupus erythematosust és a cöliákiát. Emellett néhány tanulmány beszámolt a kollagén vastagbélgyulladás és más bélbetegségek, köztük a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség közötti összefüggésről. Az ilyen megfigyelések ellenére e tanulmányok egyike sem állapította meg, hogy a kollagén vastagbélgyulladás bármilyen módon szerepet játszik-e e rendellenességek előidézésében, vagy annak következménye. 2
A kollagén vastagbélgyulladás kezelését nehéz felmérni, mert a tünetek spontán megszűnhetnek. Emiatt nehéz volt nagyszabású vizsgálatokat kidolgozni a gyógyszerkészítmények hatékonyságának meghatározására. A kezelés jellemzően gyulladáscsökkentő gyógyszerek, köztük szulfaszalazin, mezalamin vagy 5-aminoszalicilsav alkalmazását foglalja magában. Ha a tünetek nem szűnnek meg, vagy ha gyógyszertolerancia probléma, prednizon, kolesztiramin (koleszterincsökkentő szer) vagy különféle antibiotikumok írhatók fel. A közelmúltban megjelent tanulmányok előzetes eredményeket is hoztak, amelyek arra utalnak, hogy a növekedési hormon inhibitor oktreotid és a szteroid budezonid előnyös lehet a kollagén vastagbélgyulladás kezelésében. 3,4,5
Jelenlegi állapotában a kollagén vastagbélgyulladás olyan rendellenesség, amelynek eredete rosszul ismert, és a kezelés legjobb módja ugyanilyen homályos. Noha kialakulása általában jóindulatú, legyengítő tünetei további kutatást és nagyobb tudatosságot igényelnek az orvosok körében. A továbbfejlesztett orvosi információs források és a rendszeres vastagbél- és végbélvizsgálat előnyeit egyre tudatosabban ismerő lakosság segítségével a kutatók átfogóbb profilt dolgozhatnak ki a kollagénes vastagbélgyulladásról, amely segíti és oktatja a betegeket.