A cöliákia egy autoimmun gyomor-bélrendszeri betegség, amely a vékonybél belső nyálkahártyájának károsodását okozza. A cöliákiában szenvedőknél a gliadin nevű anyag (a gluténben lévő gabonafehérje) szokatlan immunválaszt vált ki, ami a vékonybél belső falát szegélyező milliónyi mikroszkopikus ujjszerű kiemelkedés (bolyhok) ellaposodásához és megváltozásához vezet. . Ha a sérült bolyhok nem működnek megfelelően, a szervezet nem tud elegendő mennyiségű fehérjét, zsírt, szénhidrátot, vitamint és ásványi anyagot beszerezni az élelmiszerekből, amelyek az egészséghez szükségesek.
A cöliákiában szenvedő egyének soha ne egyenek olyan terméket, amely még a legkisebb mennyiségű glutént is tartalmazza, amely gliadint tartalmaz, mivel egyetlen molekula szükséges a destruktív válasz kiváltásához.
Fontos megjegyezni, hogy egyes egyéneknek lisztérzékenysége vagy allergiája lehet anélkül, hogy cöliákiában szenvedne. Ez azt jelenti, hogy gluténérzékenyek vagy allergiás reakciót váltanak ki a fehérjére, de nincs mérhető bélkárosodásuk. Néha egy intoleráns vagy allergiás személynek is begyulladt a bélnyálkahártyája.
A cöliákia előfordulásának statisztikái eltérnek a világban, és a kutatók továbbra is finomítják ezeket a számokat, elsősorban azért, mert növekszik ennek a gyakori állapotnak a tudományos ismerete, és javulnak a vizsgálati módszerek. A kutatók jelenleg úgy becsülik, hogy a lakosság 1%-a (100-133 kanadai közül 1) szenved cöliákiában. Ha családtagjai vannak ilyen állapotban, az megnöveli a cöliákia kialakulásának kockázatát. A legnagyobb kockázatot azok fenyegetik, akiknek testvérük, gyermekük vagy szülőjük is beteg, mivel ebből a csoportból tízből kettő (20%) is szenved. Szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve, de nem olyan magas, akiknek másodfokú rokonuk van, például nagyszülő, nagynéni, nagybátyja vagy unokatestvére cöliákiában. A Down-szindrómás egyéneknél nagyobb a valószínűsége a cöliákia kialakulásának.
Míg néhány cöliákiában szenvedő személy nem mutat semmilyen nyilvánvaló hatást, néhány gyakori tünet közé tartozik a vashiányos vérszegénység, hasmenés, fogyás, fáradtság, légszomj, görcsök, puffadás, ingerlékenység és bőrproblémák. Kezdetben ezek a tünetek összetéveszthetők más gasztrointesztinális (GI) állapotokkal, például irritábilis bél szindrómával, laktóz intoleranciával vagy gyulladásos bélbetegséggel. Lehetséges, hogy néhány, még nem diagnosztizált GI-problémával küzdő személynek valóban cöliákiája lehet.
Amíg az ember betartja a szigorú gluténmentes diétát, addig a cöliákia önmagában nem okoz sok problémát; azonban számos rendellenesség és kockázat kapcsolódik az állapothoz. A cöliákiában szenvedőknél nagyobb gyakorisággal fordul elő sok más betegség, mint például az I-es típusú cukorbetegség, vérszegénység, ízületi gyulladás, csontritkulás, májbetegség, meddőség, pajzsmirigy-problémák, depresszió, fáradtság, neurológiai betegségek és alacsony termet. P>
A Duhring-kór (dermatitis herpetiformis) a cöliákia kevésbé gyakori megnyilvánulása. Ez egy különálló állapot, amely intenzív égést és viszkető bőrelváltozásokat okoz.
A diagnózis nehéz lehet és/vagy késhet, mivel a tünetek a gyermekkortól a késői felnőttkorig bármikor felléphetnek, és személyenként homályosak és rendkívül változóak lehetnek. Ha a gyermek nem a várt módon növekszik, az orvosok általában szűrik a cöliákiát, amely a gyermekeknél leggyakrabban előforduló diagnózisokért felelős; azonban gyakori az új diagnózis a 40-50 éves korosztályban.
A cöliákiával diagnosztizált emberek több mint 97%-a rendelkezik HLA-DQ2 és/vagy HLA-DQ8 néven ismert génekkel, szemben az általános populáció mindössze 40%-ával. Ennek a markernek a vizsgálata drága, és nem erősíti meg a cöliákia diagnózisát. Még mindig nem elérhető Kanadában.
Noha egyes tünetek figyelmeztethetik az orvost a cöliákia gyanújára, ezek önmagukban nem elegendőek a diagnózis felállításához. A kutatók arra ösztönzik az egészségügyi szakembereket, hogy legyenek tisztában ennek a genetikai rendellenességnek a kockázati tényezőivel, és teszteljenek mindenkit, aki veszélyeztetett lehet. A speciális vérvizsgálatok nagyon nagy pontossággal tudják megállapítani, hogy valakinek cöliákiája van-e. A tesztek nem olyan pontosak kisgyermekeknél. Az aranystandard definitív diagnosztikai teszt a vékonybél belső nyálkahártyájából vett biopszia mikroszkóp alatti elemzése. A vér- és biopsziás eredmények akkor a legpontosabbak, ha a személy a vizsgálatokat megelőző hetekben glutént fogyasztott. A vékonybél gluténmentes diétára adott gyógyulása később segíthet a diagnózis megerősítésében.
Jelenleg a cöliákia egyetlen jóváhagyott kezelése a glutén élethosszig tartó étrendi kerülése. Sok élelmiszer tartalmaz glutént, beleértve az összes búza-, árpa-, rozs- és tritikáléterméket. Az élelmiszergyártók gyakran használnak glutént az élelmiszer-feldolgozás során, mert megköti, stabilizálja és megakadályozza az összeomlást. A cöliákiában szenvedőknek teljes mértékben kerülniük kell a nyilvánvaló glutén minden típusát (pl. a gluténmentesnek nem jelölt kenyereket és tésztákat), és figyelniük kell és kerülniük kell a rejtett forrásokat minden csomagolt vagy feldolgozott élelmiszerben (pl. levesek, fagylaltok és szószok). , ha alaposan és rendszeresen olvassa el az összes címkét, mivel a gyártók időnként megváltoztatják a receptúrákat, és glutént is tartalmazhatnak egy korábban gluténmentes termékben. A cöliákiában szenvedő egyénekre mérgező anyagokat ott találhatnak a termékek, ahol a legkevésbé számítanak rájuk, például egyes borítékokban és bélyegzőkben található ragasztóban, vitaminokban és gyógyszerekben, sőt bizonyos szájvizekben és fogkrémekben is.
Klinikai bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy napi 50-70 g tiszta, szennyeződésmentes zab fogyasztása biztonságos lehet a cöliákiában szenvedő felnőttek számára. Mivel azonban előfordulhatnak kivételek, a legjobb, ha megbeszéli orvosával, hogy mennyire tolerálja a zabot. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy nincs garancia arra, hogy a zab nem szennyeződött más gabonákkal az élelmiszer-ellátási láncban.
A kukoricában és a rizsben lévő gluténfehérje nem mérgező a cöliákiás betegek számára, ezért ezeket helyettesítheti étrendjében. Más termékek, amelyek biztonságosak a cöliákiában szenvedők számára, az amaránt, nyílgyökér, hajdina, len, hüvelyes magvakból készült hüvelyes liszt (bab, garbanzo, lencse és borsó), köles, burgonyaliszt, burgonyakeményítő, quinoa, cirokliszt, szója lisztet és tápiókát. Keresztszennyeződés azonban előfordulhat, ha ezeket a liszteket olyan üzemben őrlik, amely gluténtartalmú termékeket is feldolgoz. Legyen bölcs fogyasztó, és ellenőrizze a használt termékek forrását. A gluténmentes és gluténtartalmú élelmiszerek teljesebb listájáért látogasson el weboldalunkra vagy lépjen kapcsolatba irodánkkal. Érdemes lehet időpontot egyeztetni egy regisztrált dietetikussal is, aki segíthet az Ön számára megfelelő étrend kialakításában.
Ha kint vacsorázik, személyesen beszél a séffel, és csak gluténmentes ételeket és összetevőket kér, segíthet elkerülni a problémákat; azonban nagy a valószínűsége a gluténszennyeződésnek bármely glutént tartalmazó konyhai tálalástermékben. Sok cöliákiás ember könnyebben látogat el olyan éttermeket, ahol biztos abban, hogy a személyzet betartja a gluténmentes szabályt. Mások gluténmentes harapnivalókat tartanak maguknál arra az esetre, ha nem találnak biztonságos élelmiszert, amikor étkeznek. Végül a glutén-szűrés természetessé válik, akár otthoni kellékek vásárlásáról, akár menüválasztásról van szó.
Az olyan termékek, mint az EZ Gluten™ tesztcsíkok, lehetővé teszik, hogy egy élelmiszerből vagy italból mintát vegyen, és néhány percen belül megvizsgálja a gluténtartalmát, ami segíthet elkerülni a biztonságos élelmiszerek kiválasztásával kapcsolatos találgatásokat. Hordozható, könnyen használható, és több mint 99%-os pontosságot kínál.
Bár a szigorú diéta betartása önmagában a legtöbb embernél a bélrendszer gyógyulásához vezet, néhány esetben szükség lehet egy rövid immunszuppresszív gyógyszeres kezelésre, például a prednizonra.
A gluténmentes diéta a legtöbb cöliákiában szenvedő betegnél megszünteti a tüneteket. A javulás általában napokon belül megkezdődik, és a meglévő bélkárosodás már három hónapon belül gyógyulni kezd, bár egyes idősebb felnőtteknél akár két évbe is telhet, amíg az összes boholy teljesen működőképes lesz. Ha a diagnózis után kerüli a gluténtartalmú termékeket, elkerülheti a betegség további károsodását és negatív progresszióját. A szigorú gluténmentes diéta betartása nélkül idővel súlyos, káros egészségügyi következmények jelentkezhetnek.
Számos kapcsolódó cikkünk hasznos lehet:
A 15 legfontosabb figyelmeztető jel, amelyre gasztroenterológushoz kell fordulnia
Dr. David Yamini vendégszereplők a KCAA tudomány és szépség fúziójában
Emésztési zavarok:Hogyan állítsuk le a gázfájdalmat
Eltávolítási zavarok gyermekeknél
Segít a Sprite a hasmenésben?
A tudósok az A típusú vért univerzális O -típusúvá változtatják,
Egészségesebb a barna kenyér, mint a fehér? A válasz a bélmikrobiótától függhet
Nincs olyan, hogy mindenki számára megfelelő táplálkozás. 2015-ben az izraeli Weizmann Institute of Science kutatói lefektették ennek a kijelentésnek az alapot egy cikkükkel, amely bebizonyította, hog
Bizonyos baktériumfajok növelhetik a HIV kockázatát nőkben,
új tanulmányra lel A közelmúltban megjelent tanulmány a A Lancet fertőző betegségek, hét hüvelyi baktériumfajt ír le, amelyek jelentősen növelhetik a nők HIV -fertőzésének kockázatát.
A jobb oldali mellkasi fájdalom okai
Sokat beszélnek a bal oldali mellkasi fájdalomról és a szívbetegségekkel való kapcsolatáról. De mi a helyzet a jobb oldali mellkasi fájdalommal? Bár biztonságosnak tűnhet azt feltételezni, hogy ez nem