A Yonsei Egyetem Orvostudományi Főiskola kutatócsoportja, Koreai Köztársaság, megállapította, hogy az enyhe kognitív károsodással rendelkező emberekhez képest, akik nem gyakoroltak, azoknak, akik hetente többször, legalább tíz percig erőteljes vagy mérsékelt fizikai aktivitást végeztek, 18% -kal alacsonyabb volt az Alzheimer -kór kialakulásának kockázata. Azok között, akik hetente többször gyakoroltak, azoknak az enyhe kognitív károsodásban szenvedő embereknek, akik hetente három -öt alkalommal gyakoroltak, 15% -kal alacsonyabb volt az Alzheimer -kór kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik hetente háromszor -öt alkalommal gyakoroltak.
Az enyhe kognitív károsodásban szenvedők, akik diagnosztizálásuk után elkezdtek gyakorolni, 11% -kal alacsonyabb volt az Alzheimer -kór kialakulásának kockázata, mint azoknak, akik egyáltalán nem gyakoroltak. Az edzés abbahagyása az enyhe kognitív károsodás diagnosztizálása után ugyanolyan kockázattal járt az Alzheimer -kórban, mint a diagnózis előtt vagy után nem végzett.
Hanna Cho, a megfelelő szerző azt mondta:"Eredményeink azt mutatják, hogy a rendszeres fizikai aktivitás védelmet nyújthat az enyhe kognitív károsodás Alzheimer -kórrá való átalakulása ellen. Javasoljuk, hogy a rendszeres testmozgást ajánlott az enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegeknek. Még akkor is, ha az enyhe kognitív károsodásban szenvedő személy igen nem gyakorol rendszeresen a diagnózisuk előtt, Eredményeink azt sugallják, hogy a diagnózis után rendszeres testmozgás megkezdése jelentősen csökkentheti az Alzheimer -kór kialakulásának kockázatát. "
A szerzők 2009 és 2015 között a koreai Nemzeti Egészségbiztosítási Szolgálat kohortjából származó, enyhe kognitív károsodással diagnosztizált emberek elektronikus egészségügyi nyilvántartási adatait használták fel. A résztvevők átlagéletkora 64 és 69 év között volt. A fizikai aktivitást egy kérdőív segítségével mérték, amelyben megkérdezték a résztvevőket, mennyit gyakoroltak az előző hét napban.
A 247 -ből A vizsgálatban 149 résztvevő vett részt, 99, 873 (40%) nem gyakorolt rendszeresen, 45, 598 -an (18%) kezdtek gyakorolni, miután enyhe kognitív károsodást diagnosztizáltak nála, 45, 014 (18%) abbahagyta az edzést a diagnózis után, és 56, 664 (23%) hetente többször gyakorolt a diagnózis előtt és után. A követési időszak végére, A nem sportolók 8,7% -ánál diagnosztizáltak Alzheimer -kórt, míg azoknál, akik hetente többször gyakoroltak, 4,8% -uknál. Azok közül, akik a diagnózis után kezdtek gyakorolni, 6,3% -uk fejlesztette ki az Alzheimer -kórt, összehasonlítva, 7,7% -a azoknak, akik a diagnózis után abbahagyták az edzést.
A szerzők azt sugallják, hogy a rendszeres testmozgás növelheti azoknak a molekuláknak a termelését, amelyek támogatják az idegsejtek növekedését és túlélését, vagy növelik az agy véráramlását, ami megakadályozhatja az agy térfogatának gyakran demenciával járó csökkenését.
A szerzők figyelmeztetnek arra, hogy mivel a fizikai aktivitással kapcsolatos információkat a vizsgálat során két időpontban gyűjtötték össze, nem ismert, hogy a típus, intenzitás, a résztvevők gyakorlásának időtartama vagy gyakorisága a vizsgálati időszak bármely más pontján megváltozott. További kutatásokra van szükség annak felméréséhez, hogy mennyi ideig tart a rendszeres fizikai aktivitás védő hatása az Alzheimer -kór ellen, és hogy megvizsgálják a védőhatás mögött húzódó biológiai mechanizmusokat.