A vesekő egy kis kő, amely általában kalciumkristályokból áll, és a vese azon részén képződik, ahol a vizelet összegyűlik. A kő általában nem okoz gondot, amíg az ureterbe, a vesét a hólyagba ürítő csőbe nem esik, és elzáródást okoz, ami megakadályozza a vizelet veséből való kifolyását, és gyakran súlyos fájdalmat okoz.
A vese egyik feladata a salakanyagok eltávolítása a szervezetből a vér szűrésével és a vizelet előállításával. A vizelet a veséből a húgyhólyagba áramlik az ureteren, egy vékony csövön keresztül, amely összeköti a kettőt. A hólyag a húgycsövön keresztül ürül ki, amely az ureternél sokkal szélesebb cső.
Különféle ásványi anyagok és vegyi anyagok ürülnek ki a vizelettel, és néha ezek egyesülve a kő kezdetét alkotják. Idővel ez egy láthatatlan homokszemből kővé nőhet, amelynek átmérője egy hüvelyk vagy nagyobb is lehet.
Különböző kifejezések léteznek a vesekövekre attól függően, hogy hol helyezkednek el a húgyutakban:
A kalcium-oxalát messze a leggyakoribb vesekő típus. Ritkábban a húgysav köveket okozhat. (Ez ugyanaz a kémiai vegyület, amely a köszvényt okozza.) A struvit, a xantin és más típusú kövek ritkák. Egyes kövek ezeknek az ásványoknak és vegyi anyagoknak a kombinációi.
A vesekő általában nem okoz tüneteket, ha a vesében marad. Ott néha megfertőződhetnek, ami súlyos vesefertőzéshez, az úgynevezett pyelonephritishez vezet. Amikor a vesekő a vesén belüli vizeletgyűjtő rendszerből az ureterbe jut, gátként viselkedhet, megakadályozva a vizelet könnyű áramlását a veséből a hólyagba. Ez a vizelet felhalmozódását okozza, ami növeli a nyomást és duzzanatot a vesében.
A vesekő okozta fájdalom elviselhetetlen lehet, különösen, ha a kő áthalad az ureteren. Az ilyen típusú vesekőfájdalmat vesekólikának nevezik, és intenzitását gyakran a szülési fájdalomhoz hasonlónak nevezik. A fájdalom gyakran a deréktáj hátsó részén vagy oldalán kezdődik. Kisugározhat a has elülső részébe, és férfiaknál here- vagy herezacskó fájdalmat okozhat. A fájdalom gyakran hullámokban szaggatott, ami miatt az érintett személy vonaglik vagy folyamatosan mozog, hogy kényelmes pozíciót találjon. Hányinger, hányás és izzadás társulhat hozzá.
Az intenzív fájdalom lehet folyamatos, vagy fokozódhat és elmúlik, ahogy a kő a hólyag felé halad. Az intenzív fájdalom fázisa között gyakran tompa fájdalom marad a hátban vagy az oldalban. Miután a kő bejut a hólyagba, az elzáródás megszűnik, a vizelet szabadon tud folyni, és a fájdalom megszűnik. A tompa oldalfájdalom a kő elhaladása után néhány óráig vagy napig fennmaradhat.
Mivel a húgycső sokkal szélesebb, mint az uréter, a kő áthaladása vizelés közben általában nem jelent problémát, és a legtöbb beteg nem tudja megmondani, mikor távolította el a követ a hólyagjából.
A fájdalom mennyisége és súlyossága nem a kő méretétől függ, hanem inkább az elzáródás mértékétől és a vese duzzanatától.
Néha vér látható a vizeletben, amikor a vesekő áthalad, és irritálja a húgyutak nyálkahártyáját. Leggyakrabban a vizelet szabad szemmel tiszta, és a vörösvérsejtek csak mikroszkóp alatti elemzéskor láthatók a vizeletben.