Mik azok a méhmiómák? A méh mióma jóindulatú daganatok amelyek a méhből származnak (méh). Uterina myomának is nevezik.
A méheltávolítás leggyakoribb oka a méh mióma. További gyakori okok:
A méhmióma képe A méh mióma jóindulatú daganatok, amelyek a méhben (améhben) indulnak ki. Bár ugyanazokból a simaizomrostokból állnak, mint a méhfal (myometrium), sokkal sűrűbbek, mint a normál myometrium. A méh mióma általában kerek. A legtöbb esetben a mióma nem okoz fájdalmat vagy egyéb tüneteket. A kivételesen nagy méretű miómák azonban nyomást gyakorolhatnak a húgyhólyagra vagy más szervekre, ami specifikus tünetekhez vezethet (lásd:Mik a méhmióma tünetei?)
A méhmiómákat gyakran a méhen belüli elhelyezkedésük alapján írják le.
A méhmióma legtöbbször nem okoz tüneteket vagy problémákat, és a miómás nő általában nem is tud a jelenlétéről.
A kóros méhvérzés azonban a mióma leggyakoribb tünete. Ha a daganatok a méhnyálkahártya közelében helyezkednek el, vagy megzavarják a nyálkahártya véráramlását, erős menstruációkat, fájdalmas menstruációkat, elhúzódó menstruációkat vagy a menstruáció közötti foltosodást okozhatnak. A mióma miatt túlzott vérzésben szenvedő nőknél vashiányos vérszegénység alakulhat ki. A degenerálódó méhmióma néha súlyos, helyi fájdalmat okozhat.
A miómák számos tünetet is okozhatnak méretüktől, a méhen belüli elhelyezkedésüktől és a szomszédos kismedencei szervektől való közelségüktől függően. A nagyméretű miómák a következőket okozhatják:
Míg a mióma nem zavarja az ovulációt, egyes tanulmányok azt sugallják, hogy ronthatják a termékenységet, és gyengébb terhességi kimenetelhez vezethetnek. Különösen a belső méhüreget deformáló nyálkahártya alatti miómák kapcsolódnak legerősebben a termékenység csökkenéséhez. Esetenként a mióma okozza a visszatérő vetéléseket. Ha ezekben az esetekben nem távolítják el, előfordulhat, hogy a nő nem tud terhességet vállalni.
Nem tudjuk pontosan, hogy a nőknél miért alakulnak ki ezek a daganatok. A genetikai rendellenességek, a növekedési faktor (a testben képződő fehérjék, amelyek irányítják a sejtproliferáció sebességét és mértékét) expressziójának megváltozása, az érrendszer (vérerek) rendszerének rendellenességei és a szövetek sérülésekre adott válasza mind szerepet játszanak a mióma kialakulása.
A családi anamnézis kulcsfontosságú tényező, mivel gyakran előfordul, hogy egyazon családba tartozó nőknél mióma alakult ki. Úgy tűnik, a faj is szerepet játszik. Az afrikai származású nőknél két-háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki mióma, mint más rasszú nőknél. Az afrikai származású nőknél is fiatalabb korukban alakulnak ki miómák, és a 20-as éveikben is előfordulhatnak mióma tünetei, ellentétben a miómás kaukázusi nőkkel, akiknél a tünetek jellemzően a 30-as és 40-es években jelentkeznek. A korai terhesség csökkenti a mióma kialakulásának valószínűségét. Fibromát nem figyeltek meg olyan lányoknál, akik még nem érték el a pubertás kort, de a serdülő lányoknál ritkán alakulhat ki mióma. A kutatók a mióma kialakulásának fokozott kockázatával összefüggésbe hozható további tényezők közé tartozik a 10 éves kor előtti első menstruáció (menarche), az alkoholfogyasztás (különösen a sör), a méhfertőzések és a magas vérnyomás (hipertónia).
Az ösztrogén sok esetben serkenti a mióma növekedését. A terhesség első trimeszterében a miómák körülbelül egyharmada megnagyobbodik, majd a szülés után csökken. Általában a mióma csökken a menopauza után, de a posztmenopauzális hormonterápia a tünetek fennmaradását okozhatja.
Összességében ezek a daganatok meglehetősen gyakoriak, és az összes nő 70-80%-ánál fordulnak elő, mire elérik az 50. életévüket.
A méh mióma átmérője akár néhány milliméter (kevesebb, mint egy hüvelyk) is lehet. Nagyon nagyok is lehetnek (grapefruit nagyságúak vagy nagyobbak).
A nőnek problémát nem okozó méhmiómák többnyire kezeletlenül maradhatnak. Egyes esetekben még a tüneteket nem okozó miómák is eltávolítást vagy legalább szoros megfigyelést igényelnek. A gyors növekedés ok arra, hogy körültekintőbben figyeljünk, mivel a mióma ritka rákos formája (leiomyosarcoma) gyorsan növekvő daganat lehet, és nem különböztethető meg a jóindulatú miómától ultrahanggal, MRI-vel vagy más képalkotó vizsgálatokkal. . Ez a típusú daganat azonban a méhmiómák kevesebb mint 1%-ában fordul elő. Azt is fontos megjegyezni, hogy ezek a ritka rákos daganatok nem jóindulatú miómában kezdődnek.
Egy másik kockázata annak, hogy ezek a daganatok magukra maradnak, az, hogy néha olyan méretűre nőnek, amely végül jelentős tüneteket okoz, így eltávolítást igényel. Ha a mióma elég nagyra nő, az eltávolításukra irányuló műtét nehezebbé és kockázatosabbá válhat.
A "Küldés" gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi szabályzatát. Azt is elfogadom, hogy e-maileket kapok a MedicineNettől, és tudomásul veszem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetésekről.
A méh miómáját kismedencei vizsgálattal és még gyakrabban ultrahanggal diagnosztizálják. Gyakran előfordul, hogy a medencetömegről nem lehet pusztán kismedencei vizsgálattal megállapítani, hogy mióma, és az ultrahang nagyon hasznos az egyéb állapotoktól, például a petefészekdaganatoktól való megkülönböztetésében. Az MRI- és CT-vizsgálatok is szerepet játszhatnak a mióma diagnosztizálásában, de az ultrahang a legegyszerűbb, legolcsóbb és legjobb módszer a medence képalkotására. Alkalmanként, amikor megpróbálják meghatározni, hogy van-e mióma a méh üregében (endometrium üregben), hiszteroszonogramot (HSG) végeznek. Ebben az eljárásban ultrahangos vizsgálatot végeznek, miközben kontrasztfolyadékot fecskendeznek be a méhbe a méhnyakon keresztül. A méhnyálkahártya üregében lévő folyadék segíthet körvonalazni a benne lévő tömegeket, például a nyálkahártya alatti miómákat.
Nincsenek ismert otthoni gyógymódok, amelyek csökkentenék a miómát. Ha a méh mióma nem okoz tüneteket vagy problémákat, akkor specifikus kezelés nélkül magára hagyható. Ha elég nagyok ahhoz, hogy olyan tüneteket okozzanak, mint a vérzés, fájdalom vagy nyomás, orvosi vagy sebészeti kezelésre van szükség.
Számos méhmióma kezelési lehetőség létezik, többek között:
Az orvosi kezelések közé olyan gyógyszerek tartoznak, mint:
A méh mióma kezelésének számos módja van. A sebészeti módszerek a kezelés alappillérei, ha kezelésre van szükség. A lehetséges sebészeti beavatkozások közé tartozik a méheltávolítás, vagy a méh (és vele együtt a mióma) eltávolítása. A myomectomia csak a méhen belüli miómák szelektív eltávolítása. A myomectomia elvégezhető hiszteroszkóppal, laparoszkóppal vagy a hasfalon lévő szokásos nyitott bemetszéssel. Egyes kezelések során lyukakat fúrtak a miómába lézerszálakkal, fagyasztószondákkal (kriosebészet) és más roncsoló technikákkal, amelyek valójában nem távolítják el a szövetet, hanem megpróbálják a helyén elpusztítani. Műtét szükséges, ha rosszindulatú daganat gyanúja merül fel bármely leiomyoma vagy méhtömeg esetén.
A mióma kezelésére szolgáló másik technika a méh artéria embolizációja (UAE). Ez a technika egy polivinil-alkohol nevű vegyületből álló kis gyöngyöket használ, amelyeket egy katéteren keresztül fecskendeznek be a miómát tápláló artériákba. Ezek a gyöngyök akadályozzák a mióma vérellátását, és éhezik a vértől és az oxigéntől. Bár ezt a technikát nem használják elég régóta ahhoz, hogy értékeljék az Egyesült Arab Emírségek és a műtét hosszú távú hatását, az Egyesült Arab Emírségekben mióma miatt átesett nők kórházi tartózkodása rövidebb, mint a műtéten átesettek, de nagyobb a szövődmények és a kórházba való visszafogadás kockázata. Tanulmányok folynak az Egyesült Arab Emírségek hosszú távú eredményeinek értékelésére, szemben a sebészeti kezeléssel. A méh artéria elzáródása (UAO), amely magában foglalja az érintett méh artériák összeszorítását, nem pedig a polivinil-alkohol gyöngyök befecskendezését, jelenleg vizsgálat alatt áll az Egyesült Arab Emírségek lehetséges alternatívájaként.
A nagy intenzitású fókuszált ultrahang (HIFU) egy viszonylag új módszer a miómák és más rendellenességek kezelésére. Más néven MRgFUS (MRI-vezérelt fókuszált ultrahang) és FUS (fókuszált ultrahang műtét). A HIFU a diagnosztikai vizsgálatokhoz használtnál nagyobb energiájú ultrahang transzducert használ. A készülék fókuszálja a hanghullámokat, hőt termelve a mióma elpusztítására. Az MRI képalkotás a kezelés megtervezésére és nyomon követésére használható.
A nem sebészeti technikák általában hormonális jellegűek, és olyan gyógyszerek alkalmazását foglalják magukban, amelyek leállítják az ösztrogén termelődését a petefészkekből (GnRH analógok). Ezeket a gyógyszereket három-hat hónapig adják, és hipoösztrogén (alacsony ösztrogén) állapotot váltanak ki. Ha sikerül, akár 50%-kal is csökkenthetik a miómákat. Ezeknek a gyógyszereknek a mellékhatásai hasonlóak a menopauza tüneteihez, és lehetnek hőhullámok, alvászavarok, hüvelyszárazság és hangulatváltozások. Az egyik szövődmény a csontritkuláshoz vezető csontvesztés hosszú távú (6-12 hónapos) használat után. Ez általában a kezelés befejezése után megfordul. Ezeket a gyógyszereket nagyméretű leiomyomák preoperatív kezelésére is használhatják, hogy csökkentsék a műtétet, és csökkentsék a műtéti kockázatot.
A mifepriston (RU-486) egy antiprogesztin gyógyszer, amely a GnRH analógokkal végzett kezeléséhez hasonló mértékben képes csökkenteni a miómákat. Ezt a gyógyszert a terhesség korai megszakítására is használják. A mifeprisztonnal végzett kezelés csökkenti a miómákkal összefüggő vérzést is, de ez a kezelés olyan káros mellékhatásokkal járhat, mint az endometrium (méhnyálkahártya) túlnövekedése (hiperplázia). A mifeprisztont az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) nem hagyta jóvá a méh leiomyómák kezelésére, és a szükséges adagokat (amelyek eltérnek a korai terhesség megszakításához használtaktól) nem határozták meg.
A danazol (Danocrine) egy androgén szteroid hormon, amelyet a miómás nők vérzésének csökkentésére használnak, mivel ez a gyógyszer a menstruáció megszűnését okozza. Úgy tűnik azonban, hogy a danazol nem csökkenti a miómák méretét. A danazol jelentős mellékhatásokkal is jár, beleértve a súlygyarapodást, izomgörcsöket, csökkent mellméretet, pattanásokat, hirsutizmust (nem megfelelő szőrnövekedést), zsíros bőrt, hangulatváltozásokat, depressziót, csökkent nagy sűrűségű lipoprotein (HDL vagy "jó" koleszterin) szintet. , és megnövekedett májenzimszintek.
A raloxifen (Evista), a posztmenopauzás nők csontritkulásának megelőzésére és kezelésére használt gyógyszerről kimutatták, hogy csökkenti a miómák méretét posztmenopauzás nőknél, de a premenopauzában lévő nőknél ezzel a kezeléssel ellentmondásosak az eredmények.
Kis dózisú orális fogamzásgátló készítményeket is adnak néha a miómával összefüggő rendellenes vérzés kezelésére, de ezek magukat a miómákat nem csökkentik.
Egyes tanulmányok a terhességi szövődmények fokozott kockázatát mutatták ki mióma jelenlétében, mint például az első trimeszterben jelentkező vérzés, farfekvés, placenta leválás és vajúdás közbeni problémák. A miómákat a császármetszés fokozott kockázatával is összefüggésbe hozzák. A mióma mérete és pontos elhelyezkedése a méhen belül fontos tényező annak meghatározásában, hogy a mióma szülészeti szövődményeket okoz-e.
Nem szteroid gyulladásgátló szerek (NSAID) és fekélyek
Mik azok a nem szteroid gyulladásgátló szerek (NSAID)? A hosszú távú NSAID-kezelésben részesülők körülbelül 15%-ánál peptikus fekély alakul ki. A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID) álta
Veseelégtelenség
Gyengének és légszomjnak érzi magát. A veseelégtelenség meghatározása és tények A vesék azok a szervek, amelyek kiszűrik a salakanyagokat a vérből. Részt vesznek a vérnyomás, az elektrolit-egyensúly
C. diff (C. difficile colitis)
Tények, amelyeket tudnia kell a C. difft (C. difficile vastagbélgyulladás) A C. difficileben colitis láz, hasmenés és hasi fájdalom. Clostridium difficile vastagbélgyulladás (C. difficile Colit
