A Hydroureter az ureter duzzanatát írja le, amely a vesét a hólyaggal összekötő cső. Fájdalmat okoz.
A hidronephrosis azt a helyzetet írja le, amikor a vese vizeletgyűjtő rendszere kitágult. Ez lehet normál változat, vagy mögöttes betegség vagy egészségügyi állapot miatt lehet.
Normális esetben a vese kiszűri a salakanyagokat a vérből, és a vizelettel dobja ki. A vizelet a vesemedencét alkotó egyes kelyhekbe (single=kehely) folyik le. Ez az ureterbe ürül, egy csőbe, amely összeköti a vesét a hólyaggal. A húgycső az a cső, amely kiüríti a hólyagot.
A vese és a húgyúti rendszer képeMíg az elzáródás vagy az elzáródás a hidronephrosis leggyakoribb oka, ennek oka lehet a magzatban veleszületett (prenatális) problémák, vagy a terhességre adott fiziológiai válasz. A terhes nők nagy százalékában hydronephrosis vagy hydroureter alakul ki. A szakértők úgy vélik, hogy ez részben a progeszteronnak az ureterekre gyakorolt hatása miatt van, ami csökkenti azok tónusát.
Technikailag a hydronephrosis kifejezetten a vese tágulását és duzzadását írja le, míg a hydroureter kifejezést az ureter duzzanatának leírására használják. A hidronephrosis lehet egyoldalú, amely csak az egyik vesét érinti, vagy kétoldali, amely mindkettőt érinti.
A hydronephrosis nem fiziológiás szövődménye a csökkent veseműködés. A vesén belüli extra folyadék megnövekedett nyomása csökkenti a vér szűrési sebességét, és szerkezeti károsodást okozhat a vesesejtekben. Ez a funkciócsökkenés gyakran visszafordítható, ha az alapállapotot kijavítják, de ha az időtartam elhúzódik, a károsodás gyakran maradandó.
A hidronephrosisnak számos oka van, amelyeket a duzzanat helye alapján osztályoznak, és attól függően, hogy az ok belső (a vizeletgyűjtő rendszeren belül található), külső (a vizeletgyűjtő rendszeren kívül), vagy ha a duzzanat funkciójának megváltozása miatt következik be a húgyúti rendszer részei.
A kiváltó októl függően a hidronephrosisnak lehetnek közvetlen tünetei, vagy nem.
Az akut hydronephrosisban szenvedő egyéneknél, például a vesekő okozta vesekólikás tünetekben, hevenyen kezdődnek az ágyékba sugárzó heves oldal- vagy hátfájdalmak, amelyek hányingerrel, hányással és verejtékezéssel járnak együtt. A kólikás fájdalom jön és elmúlik, és intenzitása miatt a személy vonaglott, foroghat vagy lépkedhet a fájdalomtól. A vizeletben vér látható.
A krónikus hydronephrosis idővel kialakul, és előfordulhat, hogy nincsenek specifikus tünetek. A medence daganatai vagy a húgyhólyag elzáródása csendben kialakulhat, és a személynél veseelégtelenség tünetei jelentkezhetnek. Ezek gyakran nem specifikusak, és lehetnek gyengeség, rossz közérzet, mellkasi fájdalom, légszomj, lábdagadás, hányinger és hányás. Ha elektrolit-rendellenességek lépnek fel, mert a vesék nem képesek szabályozni a nátrium-, kálium- és kalciumszintet, szívritmuszavarok és izomgörcsök léphetnek fel.
Az akut hydronephrosisban szenvedő személy általában jelentős fájdalmat okoz, és azonnali segítségre van szüksége a fájdalomcsillapításhoz.
A vér a vizeletben soha nem normális, és nem szabad figyelmen kívül hagyni. A nőknél leggyakrabban hólyagfertőzés okozza, de egyéb okok közé tartozik a vesekő, daganatok és esetenként vakbélgyulladás is.
Azon személyeket, akiknél hidronephrosis diagnosztizáltak, és akiknél belázasodik, azonnal fel kell keresni. Ha húgyúti fertőzés lép fel, és a vizelet áramlása csökken, fennáll annak a veszélye, hogy nagyon megbetegszik a bakterémia (véráram bakteriális fertőzése) miatt.
A hidronephrosis valódi vészhelyzet olyan betegeknél, akiknek csak egy vese van, és ha a személy úgy gondolja, hogy a magányos vese veszélyben van, sürgős orvosi ellátást kell igénybe venni.
A diagnózis a beteg által tapasztalt tünetek kórtörténetének felvételével kezdődik. Az egészségügyi szakember olyan kérdéseket tesz fel, amelyek meghatározzák, hogy szükség van-e további vizsgálatok elrendelésére. Hasznos lehet a páciens korábbi kórtörténetének és családi anamnézisének áttekintése.
A helyzettől és attól függően, hogy vannak-e akut tünetek, a fizikális vizsgálat érzékenységet mutathat az oldalban vagy a vesék helyén. A has vizsgálatakor a hólyag kitágult. Általában férfiaknál végbélvizsgálatot végeznek a prosztata méretének felmérésére. Nőknél kismedencei vizsgálat végezhető a méh és a petefészkek értékelésére.
A következő laboratóriumi vizsgálatok rendelhetők el attól függően, hogy milyen lehetséges diagnózist fontolgatnak.
A has CT-vizsgálata elvégezhető a vese anatómiájának értékelésére és a hydronephrosis diagnózisára. Lehetővé teheti azt is, hogy az egészségügyi szakember megkeresse a kiváltó okot, beleértve a veseköveket vagy a vizeletgyűjtő rendszert összenyomó struktúrákat. A helyzettől és az egészségügyi szakember aggályaitól függően a CT elvégezhető vénába fecskendezett kontrasztfestékkel vagy anélkül, valamint szájon át adott kontrasztanyaggal (amit a beteg iszik) a belek körvonalazására. Leggyakrabban vesekő esetén sem orális, sem intravénás kontrasztanyag nem szükséges.
Az ultrahang egy másik képalkotó vizsgálat, amely elvégezhető a hidronephrosis keresésére. A vizsgálat minősége attól függ, hogy az ultrahangos szakember képes-e értékelni a has és a retroperitoneum struktúráit. Az ultrahang egy nem invazív, gyors szűrési eljárás, és olyan terhes nőknél is hasznos, akiknél sugárzási aggályok merülnek fel.
Az intravénás pyelográfiát (IVP) többnyire felváltotta a CT-vizsgálat, de szerepe van egyes betegek diagnosztizálásában, és használata ma már korlátozott.
A KUB röntgensugarakat (a vesét, az uretert és a húgyhólyagot megjelenítő röntgenfelvételt) egyes urológusok arra használják, hogy a veseköveket sugársűrűnek vagy átlátszónak minősítsék, és a KUB röntgensugarakat is felhasználhatják annak meghatározására, hogy a kő képes-e lefelé vándorolni. az ureter a hólyagba.
A hidronephrosis kezelésének célja a vizelet szabad áramlásának újraindítása a veséből, valamint a felhalmozódó duzzanat és nyomás csökkentése, valamint a veseműködés csökkenése.
A páciens kezdeti ellátásának célja a fájdalom minimalizálása és a húgyúti fertőzések megelőzése. Ellenkező esetben műtéti beavatkozásra lehet szükség.
Az eljárás időzítése a hydronephrosis és a hydroureter kiváltó okától és az esetlegesen jelen lévő kapcsolódó egészségügyi állapotoktól függ. Például a vesekőben szenvedő betegeknek 1-2 hetet lehet hagyni a kő eltávolítására csak támogató fájdalomcsillapítás mellett, ha a kő nem akadályozza meg teljesen a vizelet áramlását. Ha azonban a betegnél fertőzés alakul ki, vagy ha csak egy veséje van, sürgős műtéti beavatkozást lehet végezni a kő eltávolítására.
A lökéshullám litotripszia (SWL vagy extracorporalis lökéshullám litotripszia) a vesekövek leggyakoribb kezelése az Egyesült Államokban A testen kívülről érkező lökéshullámok a vesekőre irányulnak, és apró darabokra törik a követ, amelyek a vizeletből távozhatnak. traktus a vizeletben.
Azoknál a betegeknél, akiknél vizelet-visszatartás és megnagyobbodott hólyag okozza a hydronephrosist, a kezdeti kezeléshez csak hólyagkatéterezésre van szükség. Azoknál a betegeknél, akiknek húgycsőszűkületei vagy nehezen eltávolítható kövei vannak, az urológus stentet helyezhet az ureterbe, amely megkerüli az elzáródást, és lehetővé teszi a vizelet kiáramlását a veséből. A húgycsövön keresztül a húgyhólyagba helyezett száloptikai szkóp segítségével az urológus láthatja, hol lép be az ureter, és a stentet az ureteren keresztül a vesemedencébe vezetheti, elkerülve az akadályokat.
Ha a stentet nem lehet felhelyezni, egy másik lehetőség a perkután nephrostomás cső behelyezése. Az urológus vagy az intervenciós radiológus fluoroszkópiával egy csövet vezet be az oldalán keresztül közvetlenül a vesébe, hogy lehetővé tegye a vizelet elvezetését.
Egyes állapotok, például retroperitoneális fibrózis vagy daganatok szteroidterápiát, formális műtétet vagy laparoszkópiát igényelhetnek a hydronephrosis vagy a hydroureter enyhítésére, míg az orális lúgosító terápia alkalmazható a húgysavvesekövek feloldására.
Ha a hidronefrózist nem kezelik, a vesén belüli megnövekedett nyomás csökkentheti a vese azon képességét, hogy szűrje a vért, eltávolítsa a salakanyagokat és vizeletet, valamint szabályozza a szervezet elektrolitjait. A hidronephrosis vesefertőzésekhez vezethet, és bizonyos esetekben teljes veseműködési elvesztéshez vagy halálhoz vezethet. A vesefunkció szinte azonnal csökkenni kezd a hydronephrosis fellépésekor, de visszafordítható, ha a duzzanat megszűnik. A vesék általában akkor is jól gyógyulnak, ha akár 6 hétig tartó elzáródás is van.
Az akut hydronephrosis kifejezés akkor használható, ha a vese duzzanatának megszűnése után a veseműködés normalizálódik. A krónikus hydronephrosis az elzáródás fokozatos kialakulását és a vesefunkció lassú elvesztését jelenti.
Mivel a hydronephrosis olyan helyzet, amely mögöttes ok miatt fordul elő, a megelőzés a kiváltó ok elkerülésén múlik. Például az uréterelzáródást és hidronephrosist okozó vesekőben szenvedő egyének megpróbálhatják csökkenteni a kiújuló kő kialakulásának esélyét a megfelelő hidratáltság fenntartásával.