A Tylenol egy nagyon hatékony fájdalomcsillapító (fájdalomcsillapító) és lázcsillapító (lázcsillapító) szer. Túl sok Tylenol bevétele (túladagolás) azonban májelégtelenséget is okozhat.
A Tylenol jelenleg a legnépszerűbb fájdalomcsillapító az Egyesült Államokban. Az amerikaiak évente több mint 8 milliárd tablettát (tablettát vagy kapszulát) vesznek be Tylenolból. Az acetaminophen a Tylenol általános (általános) neve, amely egy márkanév. Bár az acetaminofent több mint 200 gyógyszer tartalmazza, legtöbbjük címkéjén nem szerepel a "Tylenol" név. Ráadásul a praxisomban szinte minden májbetegségben szenvedő beteg mindig ezt kérdezi:
Ezek a kérdések rávilágítanak arra, hogy a közvélemény tudatában van annak, hogy az acetaminofen májkárosodást vagy -sérülést okozhat.
A Tylenol nagyon hatékony fájdalomcsillapító (fájdalomcsillapító) és lázcsillapító (lázcsillapító) szer. Ez egy nagyon biztonságos gyógyszer is mindaddig, amíg az ajánlott adagot nem lépik túl. Valójában az aszpirin helyett a Tylenol alkalmazása a csecsemők lázának kezelésére nagymértékben csökkentette a Reye-szindróma, a májelégtelenség gyakran végzetes formájának előfordulását. Ironikus módon azonban a túl sok Tylenol bevétele (túladagolás) szintén májelégtelenséget okozhat, bár más folyamat (mechanizmus) következtében, amint azt alább tárgyaljuk.
A tylenol májkárosodás a máj károsodása, amely az acetaminofen gyógyszer túladagolása miatt következik be. Megfelelő használat esetén az acetaminofen biztonságos és hatékony fájdalomcsillapító gyógyszer. Az acetaminofen számos vény nélkül kapható készítményben, valamint néhány vényköteles gyógyszerben, például Vicodinban is megtalálható.
A Tylenol májkárosodás jelei és tünetei lehetnek:
Egyes korai jelentések leírták a krónikus májbetegség előfordulását, amely a Tylenol ajánlott adagokban történő hosszú távú alkalmazásával járt. Ezeket a tanulmányokat azonban az 1970-es években publikálták, és azt gyanítom, hogy sok ilyen betegnek lehetett fel nem ismert krónikus hepatitis C fertőzése. Egyébként ma az a konszenzus, hogy a Tylenol szokásos adagjai csak ritkán, vagy egyáltalán nem okoznak jelentős májkárosodást normál májú embereknél.
Hasonlóképpen, úgy tűnik, hogy a májbetegségben szenvedő betegeknél nincs megnövekedett kockázata annak, hogy a Tylenol szedése következtében további májsérülés alakuljon ki. Ez független a májbetegség okától, és feltéve, hogy a beteg nem iszik rendszeresen alkoholt. Így a Tylenol használata az ajánlott dózisokban meglehetősen biztonságos akut (rövid időtartamú) vagy krónikus (hosszú időtartamú) hepatitisben szenvedő betegeknél. Például a Tylenolt rutinszerűen írják fel az interferon-kezelés által okozott influenzaszerű tünetek kezelésére krónikus hepatitisben szenvedő betegek számára. Ne feledje azonban, hogy minden gyógyszert, beleértve a Tylenolt is, óvatosan kell alkalmazni, ha egyáltalán alkalmazzák súlyos májbetegségben, például előrehaladott cirrhosisban (máj hegesedése) vagy májelégtelenségben.
Annak ellenére, hogy a Tylenol az ajánlott adagokban valószínűleg nem okoz súlyos májkárosodást, a májenzimek szintjének emelkedését okozhatja a vérben, ami májkárosodásra utal. Egy 145 egészséges alany bevonásával végzett vizsgálatban, akiket randomizáltak placebót vagy 4 gramm Tylenolt kaptak napi két héten keresztül, a placebóval kezelt alanyok nem tapasztaltak emelkedést az ALT, egy májenzim szintjében, de a Tylenol-t szedő alanyok 33-44%-ánál. csoportban az ALT-emelkedés több mint háromszorosa volt a normálérték felső határának. A legmagasabb ALT-emelkedés 500-nál nagyobb volt, ami körülbelül 10-szerese a normál érték felső határának. A Tylenol leállítása után minden enzimszint emelkedése normalizálódott. Így az egészséges alanyoknak két hétig adott Tylenol ajánlott adagja enyhe vagy közepesen súlyos, reverzibilis májkárosodást okozhat. A Tylenolt, mint minden más gyógyszert, óvatosan kell alkalmazni, orvosi felügyelet mellett, a májenzimszintek monitorozása mellett.
A vita további részében az acetaminophen általános névre fogunk hivatkozni, nem pedig a Tylenol márkanévre. Azért döntöttünk így, hogy hangsúlyozzuk annak szükségességét, hogy az emberek figyelmesen olvassák el a gyógyszeres flakonok címkéit. Amint fentebb említettük, a címkéken általában inkább acetaminofen szerepel, mint Tylenol. Például a közönséges éjszakai megfázás elleni gyógyszer, a NyQuil minden evőkanál 500 milligramm (mg) acetaminofent tartalmaz. Hasonlóképpen, minden egyes hidrokodon/acetaminofen (Vicodin) tabletta, amely egy népszerű, erős fájdalomcsillapító, amely kábítószert tartalmaz, 500, 650 vagy 750 mg acetaminofent is tartalmaz, a készítménytől függően.
Mint már említettük, az acetaminofen túladagolása májkárosodást okozhat. Ez a károsodás dózisfüggő módon jelentkezik. (Néhány más gyógyszer előre nem látható módon okozhat májkárosodást, amely nincs összefüggésben az adaggal.) Más szavakkal, az acetaminofen okozta májkárosodás csak akkor fordul elő, ha valaki egy bizonyos mennyiségnél többet vesz be a gyógyszerből. Hasonlóképpen, minél nagyobb a dózis, annál nagyobb a károsodás valószínűsége. Ezenkívül az acetaminofen túladagolásából eredő májsérülés súlyos probléma, mivel a károsodás súlyos lehet, és májelégtelenséghez és halálhoz vezethet. Valójában az acetaminofen túladagolás az akut (gyorsan kezdődő) májelégtelenség vezető oka az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban.
Egy átlagos egészséges felnőtt számára az acetaminofen ajánlott maximális adagja 24 órán keresztül négy gramm (4000 mg) vagy nyolc extra erős tabletta. (Minden extra erősségű tabletta 500 mg-ot, a normál erősségű tabletták pedig 325 mg-ot tartalmaznak.) Az a személy, aki naponta kettőnél több alkoholos italt iszik, 24 órán keresztül ne fogyasszon két grammnál többet acetaminofenből, amint azt alább tárgyaljuk. Gyermekek esetében az adagot a súlyuk és életkoruk alapján határozzák meg, és a használati utasításban egyértelmű utasítások találhatók. Ha betartják ezeket a felnőttekre és gyermekekre vonatkozó irányelveket, az acetaminofen biztonságos, és gyakorlatilag nem jár májkárosodás kockázatával.
Másrészt 7-10 gramm acetaminofen egyszeri adagja (14-20 extra erős tabletta) májkárosodást okozhat egy átlagos egészséges felnőttnél. Vegye figyelembe, hogy ez a mennyiség körülbelül kétszerese a 24 órás időtartamra ajánlott maximális adagnak. Gyermekeknél 140 mg/ttkg (testtömeg) acetaminofen egyszeri adagja májkárosodást okozhat. Beszámoltak arról, hogy az acetaminofen 3-4 grammos mennyisége egyszeri adagban vagy 4-6 gramm 24 óra alatt súlyos májsérülést okoz néhány embernél, amely néha halálhoz is vezethet. Úgy tűnik, hogy bizonyos személyek kedvelik azokat, akik rendszeresen isznak alkoholt , másoknál hajlamosabbak az acetaminofen okozta májkárosodás kialakulására. Ahhoz, hogy megértsük egyes emberek fokozott érzékenységét, hasznos tudni, hogy az acetaminofen hogyan dolgozódik fel (metabolizálódik) a májban, és hogyan okoz a gyógyszer májkárosodást.
A máj a szervezet elsődleges helye, ahol az acetaminofen metabolizálódik. A májban az acetaminofén először szulfatáción (szulfátmolekulához kötődik) és glükuronidáción (glükuronid molekulához kötődik) megy keresztül, mielőtt a máj eltávolítja a szervezetből. A kiindulási vegyület, az acetaminofen, valamint szulfát- és glükuronidvegyületei (metabolitjai) önmagukban valójában nem károsak. A májban lévő acetaminofen túlzott mennyisége azonban túlterhelheti (telítheti) a szulfatációs és glükuronidációs útvonalakat. Amikor ez megtörténik, az acetaminofén egy másik úton, a citokróm P-450 rendszeren keresztül kerül feldolgozásra. Az acetaminofénből a P-450 rendszer egy NAPQI-nek nevezett köztes metabolitot képez, amely toxikus vegyületnek bizonyul. Általában azonban ezt a mérgező metabolitot egy másik út, a glutation rendszer teszi ártalmatlanná (méregtelenítik).
A válasz az, hogy az acetaminofen okozta májkárosodás akkor következik be, amikor a glutation útvonalat túl sok acetaminofén metabolitja, a NAPQI túlterheli. Ezután ez a mérgező vegyület felhalmozódik a májban, és károsodást okoz. Ezenkívül az alkohol és bizonyos gyógyszerek, például a fenobarbitál, a fenitoin (Dilantin) vagy a karbamazepin (Tegretol) (rohamellenes szerek) vagy az izoniazid (INH, Nydrazid, Laniazid) - (tuberkulózis elleni gyógyszer) jelentősen növelhetik a károsodást. Ezt úgy teszik, hogy aktívabbá teszik a citokróm P-450 rendszert a májban. Ez a megnövekedett P-450 aktivitás, amint azt várni lehetett, a NAPQI fokozott képződését eredményezi az acetaminofénből. Ezenkívül a krónikus alkoholfogyasztás, valamint az éhezés vagy a rossz táplálkozás egyaránt kimerítheti a máj glutationját. Tehát az alkohol növeli a mérgező vegyületet és csökkenti a méregtelenítő anyagot. Ennek megfelelően az acetaminofen túladagolás lényege az, hogy ha a NAPQI mennyisége túl sok ahhoz, hogy a rendelkezésre álló glutation méregtelenítsen, májkárosodás lép fel.
Az Egyesült Államokban az acetaminofennel összefüggő májsérülések több mint kétharmadáért az öngyilkossági kísérletek felelősek, míg a véletlen túladagolás az esetek csak egyharmadáért. Kisgyermekeknél a véletlen túladagolás az esetek még alacsonyabb százalékát teszi ki. E gyakran kíváncsi kisgyermekek körében a véletlen túladagolás az acetaminofen toxicitás eseteinek kevesebb mint 10%-áért felelős. A véletlen túladagolások túlnyomó többsége a gyermekek gondozói által adott nem szándékos túladagolás következménye.
A felnőttek nem szándékos túladagolásának elkerülése érdekében íme néhány javaslat.
Az acetaminofen adagolása gyermekek számára, amint azt korábban említettük, súlyuktól és életkoruktól függ. A túladagolás elkerülése érdekében gyermekeknél kövesse ugyanazokat az eljárásokat, mint a felnőtteknél. Ezen túlmenően két felnőttnek egymástól függetlenül kell meghatároznia az acetaminofen adagját egy gyermek számára. Ha nézeteltérés van az ajánlott adaggal kapcsolatban, forduljon gyógyszerészhez vagy orvoshoz. Ezek az óvintézkedések nem túlzóak, ha figyelembe vesszük, hogy egy kísérleti álhelyzetben a felnőttek mindössze 30%-a számította ki helyesen az acetaminofen adagját gyermeke számára. Ha egy bébiszitter beteg gyermeket gondoz, a szülőknek gondosan fel kell írniuk a gyógyszer adagját és beadásának ütemezését. A magas lázban szenvedő gyermekeknél, akik ismétlődő adagokban acetaminofent kaptak, minden évben előfordultak halálesetek véletlen túladagolás és az ebből eredő májkárosodás miatt.
Az acetaminofen által kiváltott májkárosodás három klinikai stádiumát (fázisát) írták le.
Az első fázisban, vagyis a lenyelést követő 12-24 órában a beteg hányingert és hányást tapasztal.
A következő talán 12-24 órában, ami a második fázis vagy az úgynevezett inaktív (látens) fázis, a beteg jól érzi magát.
A harmadik fázisban, amely körülbelül 48–72 órával az acetaminofen bevétele után kezdődik, a máj vérvizsgálati rendellenességei kezdenek megjelenni. Leginkább a májvérvizsgálatok, az AST és az ALT rendkívül magas (abnormális) szintjei gyakoriak az ilyen típusú májsérüléseknél. A májkárosodás kimenetele (prognózisa) meglehetősen pontosan megjósolható a beteg klinikai vizsgálata és vérvizsgálatai alapján. Például az egyik véglet, ha a betegnél súlyos savfelhalmozódás alakul ki a vérben, veseelégtelenség, vérzési rendellenességek vagy kóma alakul ki, akkor a halál szinte biztos. Egy ilyen beteget csak a májátültetés menthet meg.
Az orvosnak azonnal értékelnie kell az egyént. Ne feledje, hogy az acetaminofen palackokat és a személy összes többi gyógyszerét mindig hasznos az ügyeletre vinni. Annak kockázata, hogy az acetaminofen túladagolása májkárosodást okoz, korrelál az acetaminofen vérszintjével a gyógyszer bevételének idejéhez képest. Az orvosok ezért meg tudják becsülni a túladagolás után a beteg májkárosodásának valószínűségét. Ennek megállapításához lekérik a páciens acetaminofen-bevitelének történetét, és megmérik a gyógyszer vérszintjét. Ezen információk birtokában az orvos hivatkozhat egy táblázatra (nomogramra), amely becslést ad a májkárosodás kialakulásának kockázatáról. Ennek a becslésnek a pontossága azonban a lenyelés időpontjának megbízhatóságától függ, és attól, hogy az acetaminofent egy bizonyos ideig, vagy egyszerre vették-e be.
Az acetaminofen-túladagolás gyanúja esetén az orvosok rendszerint szivattyúzzák (szondán keresztül) a beteg gyomrát, hogy eltávolítsák a piruladarabokat. A valóságban sok olyan személy, aki öngyilkossági kísérlet során túladagolja az acetaminofent, más tablettákat is bevett. Egyes orvosok ezért fontolóra veszik a beteg aktív szénnel való kezelését, amely számos gyógyszert megköt (és ezáltal inaktivál). Ez a kezelés azonban ellentmondásos, mivel az aggodalomra ad okot, hogy az aktív szén az acetaminofen túladagolás ellenszerét is megköti.
Azoknak a betegeknek, akikről úgy gondolják, hogy nagy a kockázata, vagy akár csak lehetséges az acetaminofen májkárosodás kialakulásának kockázata, az ellenszert, az N-acetil-ciszteint (Mucomyst) szájon át (vagy Európában intravénásan) kell adni. Ez a gyógyszer úgy működik, hogy közvetetten pótolja a glutationt. A glutation, ahogy emlékszel, méregteleníti az acetaminofén mérgező metabolitját. Az N-acetil-cisztein akkor a leghatékonyabb, ha az acetaminofén bevétele után 12-16 órán belül adják be. A legtöbb orvos azonban akkor is bead N-acetil-ciszteint, ha a beteget először ezen a 16 órás időszakon túl látják. Így egy brit tanulmány kimutatta, hogy a már májelégtelenségben szenvedő betegek, akik ezután N-acetil-ciszteint kaptak, nagyobb valószínűséggel élték túl, mint azok, akik nem kaptak ellenszert. Ezenkívül ezeknél a betegeknél a túlélés az N-acetil-cisztein kezdeti beadásának időpontjától függetlenül bekövetkezett. Végül, azok az emberek, akik felépülnek az acetaminofen okozta májkárosodásból, szerencsére nem maradnak visszamaradó vagy folyamatos (krónikus) májbetegségben.
Előző orvosi szerző és szerkesztő:Orvosi szerző:Tse-Ling Fong, M.D.
Orvosi szerkesztő:Leslie J. Schoenfield, M.D., Ph.D.