A vesekövek sók és ásványi anyagok kis tömegei, amelyek a vesékben képződnek, és a húgyúti úton továbbjuthatnak. A vesekövek mérete egy pöttytől a pingponglabda méretéig terjed. A vesekövek jelei és tünetei közé tartozik a vér a vizeletben, valamint a hasi, az ágyéki vagy az oldalsó fájdalom. Az emberek körülbelül 5%-ánál alakul ki vesekő élete során.
A vesék szabályozzák a folyadék, ásványi anyagok, sók és egyéb anyagok szintjét a szervezetben. Amikor ezeknek a vegyületeknek az egyensúlya megváltozik, vesekövek képződhetnek. Négyféle vesekő létezik, amelyek mindegyike különböző anyagokból áll. A húgysav és a cisztin két olyan vegyület, amely veseköveket tartalmazhat. A vesekő kialakulásának kockázatát növelő tényezők közé tartozik a kiszáradás, a családtörténet, a genetika és bizonyos egészségügyi állapotok jelenléte. Ha a családban egy vagy több vesekő szerepel, az növeli az állapot kockázatát.
Egyre növekszik azoknak az aránya, akiknél vesekő alakul ki az Egyesült Államokban. A tendencia okai ismeretlenek. A vesekő előfordulási gyakorisága 3,8% volt az 1970-es évek végén. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején ez a szám 5,2%-ra emelkedett. A kaukázusi etnikai hovatartozás és a férfi nem a vesekövek magasabb arányával jár. A férfiaknál a 40-es és 70-es éveik között hajlamosak a vesekő kialakulása; az arányok az életkorral nőnek. A nők nagy valószínűséggel az 50-es éveikben tapasztalnak veseköveket. Akinek az egyik vesekõje volt, nagyobb eséllyel alakulnak ki mások is.
Sok vesekő fájdalommentes mindaddig, amíg el nem jut a veséből, az ureteren keresztül a hólyagba. A kő méretétől függően a kőnek a húgyúton keresztül történő mozgása hirtelen fellépő súlyos fájdalmat okozhat. Azok, akiknek vesekőjük van, gyakran elviselhetetlennek mondják a fájdalmat. A hát alsó része, a has és az oldalak gyakori fájdalmak és görcsök helyei. Azok, akiknek vesekőjük van, vért láthatnak a vizeletükben. Fertőzés esetén láz és hidegrázás jelentkezik. Ezen tünetek megjelenése esetén azonnal forduljon orvoshoz.
A veseköveket a hasi fájdalom és a kapcsolódó tünetek egyéb lehetséges okainak kizárásával diagnosztizálják. A vesekő diagnózisának megerősítésére gyakran használnak képalkotó vizsgálatokat, beleértve a KUB-nézetnek nevezett röntgenfelvételt (vese, húgycső, hólyag) vagy spirális CT-vizsgálatot. Bár az ezekkel a tesztekkel kapcsolatos sugárterhelés minimális, a terhes nőknek és másoknak még ilyen alacsony szintű sugárzást is kerülniük kell. Ezekben az esetekben ultrahangot lehet használni a vesekő diagnosztizálására.
A legtöbb vesekőben szenvedő ember 48 órán belül képes magától elmúlni, ha sok folyadékot iszik. A fájdalomcsillapítók enyhíthetik a kényelmetlenséget. Minél kisebb a kő, annál valószínűbb, hogy beavatkozás nélkül elmúlik. A kövön való átjutást befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik a terhesség, a prosztata mérete és a páciens mérete. A 9 mm-es vagy nagyobb kövek általában nem haladnak át maguktól, és beavatkozást igényelnek. Az 5 mm-es kövek önmagukban 20%-os, míg a 4 mm-es kövek 80%-a kezelés nélkül elmúlik.
A litotripszia egy olyan eljárás, amely lökéshullámokat használ a vesekő kisebb darabokra törésére, amelyek könnyebben kiüríthetők a szervezetből. Az ehhez az eljáráshoz használt eszközt Lithotripternek hívják. A vesekövek műtéti úton is eltávolíthatók. A perkután nephrolithotomia egy olyan eljárás, amelyben a veseköveket egy kis bőrmetszéssel távolítják el. A vesekő ureteroszkóppal is eltávolítható, egy olyan műszerrel, amely a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül jut el az ureterhez.
A vesekő elkerülésének legjobb módja a leggyakoribb ok – a kiszáradás – megelőzése. Ön megfelelően hidratált, ha a vizelete világossárga. A legtöbb embernek napi 8-10 pohár vízre van szüksége. A tudósok grapefruitlevet és más, magas citromsavtartalmú italokat tanulmányoznak, amelyek segíthetnek megelőzni a vesekő leggyakoribb típusát.
A vesekövek bizonyos esetekben az étrend is szerepet játszik. A dietetikus olyan ételeket tud ajánlani, amelyek csökkentik a vesekő kialakulásának kockázatát. Az ajánlottnál nagyobb mennyiségű D-vitamin, C-vitamin, só, fehérje és magas oxaláttartalmú élelmiszerek (sötétzöld zöldségek) növelhetik a kőképződés kockázatát. A fehérjeszegény, nátriumszegény diéta megfelelő kalciummal csökkenti a kövek kialakulásának esélyét. A tejtermékeket is tartalmazó kiegyensúlyozott vegetáriánus étrend a legjobb védelmet nyújthatja szervezetének a vesekő ellen.
A túlsúly a vesekő kialakulásához kapcsolódik. Egy tanulmányban a korai felnőttkortól kezdődő súlygyarapodást összefüggésbe hozták a kőképződés fokozott kockázatával. A vesekő kockázatához kapcsolódó további tényezők a megnövekedett derékbőség és a magas testtömeg-index (BMI). A fizikai inaktivitás növelheti a kockázatot. Egyes gyógyszerek, például az acetazolamid (Diamox) és az indinavir (Crixivan) összefüggésbe hozhatók a vesekőképződéssel.