Az agy első és a test első Parkinson-kór altípusainak megléte

A fejlett szkennelési technikák segítségével kimutattuk, hogy a Parkinson -kór két változatra osztható, amelyek a test különböző helyein kezdődnek. Néhány beteg esetében a betegség a belekben kezdődik, és innen terjed az agyba idegi kapcsolatokon keresztül. Másoknak, a betegség az agyban kezdődik, és átterjed a belekre és más szervekre, például a szívre. "

Per Borghammer professzor, Klinikai Orvostudományi Osztály, Aarhusi Egyetem

Arra is rámutat, hogy a felfedezés nagyon jelentős lehet a Parkinson -kór kezelésében a jövőben, mivel ennek a beteg egyéni mintázatán kell alapulnia.

A Parkinson-kórt az agy lassú romlása jellemzi a felhalmozódott alfa-szinuklein miatt, az idegsejteket károsító fehérje. Ez lassúsághoz vezet, merev mozgások, amelyeket sokan társítanak a betegséghez.

A tanulmányban a kutatók fejlett PET és MRI képalkotó technikákat alkalmaztak a Parkinson -kórban szenvedők vizsgálatára. A vizsgálatba olyan embereket is bevonnak, akiket még nem diagnosztizáltak, de nagy a kockázata a betegség kialakulásának. A REM alvási viselkedés szindrómával diagnosztizált embereknél fokozott a Parkinson -kór kialakulásának kockázata.

A tanulmány kimutatta, hogy egyes betegek károsították az agy dopaminrendszerét, mielőtt a belek és a szív károsodtak. Más betegeknél, A vizsgálatok a belek és a szív idegrendszerének károsodását mutatták ki, mielőtt az agy dopaminrendszerének károsodása látható lett volna.

Ez a tudás fontos, és megkérdőjelezi a Parkinson -kór eddig elterjedt megértését, - mondja Per Borghammer.

"Mostanáig, sokan viszonylag homogénnek tekintették a betegséget, és a klasszikus mozgászavarok alapján határozták meg. De ugyanakkor, elgondolkodtunk azon, hogy miért van ekkora különbség a beteg tünetei között. Ezzel az új tudással, a különböző tünetek értelmesebbek, és ez a perspektíva a jövőbeli kutatásoknak is, " mondja.

A kutatók a Parkinson-kór két típusát nevezik test-elsőnek és agy-elsőnek. A test először, különösen érdekes lehet a bélben lévő baktériumok összetételének tanulmányozása, a mikrobiota néven.

"Régóta bebizonyosodott, hogy a Parkinson -kórban szenvedő betegeknek más a mikrobiomja a bélben, mint az egészséges embereknek, anélkül, hogy igazán megértenénk ennek jelentőségét. Most, hogy képesek vagyunk azonosítani a Parkinson -kór két típusát, megvizsgálhatjuk azokat a kockázati tényezőket és lehetséges genetikai tényezőket, amelyek a két típus esetében eltérőek lehetnek. A következő lépés annak vizsgálata, hogy például, a test első Parkinson-kór kezelhető a belek székletátültetéssel történő kezelésével vagy más módon, amely befolyásolja a mikrobiomot, - mondja Per Borghammer.

"Az agyi Parkinson-kór felfedezése nagyobb kihívást jelent. A betegség ezen változata valószínűleg viszonylag tünetmentes, amíg a mozgászavar tünetei megjelennek, és a pácienst nem diagnosztizálják Parkinson-kórral. Addigra a beteg már elveszítette dopamin rendszer, és ezért nehezebb lesz korán megtalálni a betegeket ahhoz, hogy lassítani tudják a betegséget, - mondja Per Borghammer.

Az Aarhusi Egyetem tanulmánya hosszirányú, azaz három és hat év után újra behívják a résztvevőket, hogy az összes vizsgálat és szkennelés megismételhető legyen. Per Borghammer szerint így a tanulmány a valaha volt legátfogóbb, és értékes ismeretekkel és tisztázásokkal látja el a kutatókat a Parkinson -kórról - vagy betegségekről.

"Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a Parkinson -kórnak több típusa is lehet, de ezt a vizsgálatot nem sikerült egyértelműen bizonyítani, amelyet kifejezetten ennek a kérdésnek a tisztázására terveztek. Jelenleg olyan ismeretekkel rendelkezünk, amelyek reményt adnak a Parkinson -kór által érintett emberek jobb és célzottabb kezelésére a jövőben, - mondja Per Borghammer.

A dán Parkinson -kór Egyesület szerint van 8, 000 Parkinson -kórban szenvedő ember Dániában és akár nyolc millió diagnosztizált beteg világszerte.

Ez a szám 2050 -re várhatóan 15 millióra nő a népesség elöregedése miatt, mivel a Parkinson -kór kialakulásának kockázata drámaian megnő, minél idősebb lesz a lakosság.

• Az NAU kutatója 3,75 millió dollár NCI támogatást ítélt oda rákkutató szoftver készítéséhez
• A Sotorasib 1. fázisú kísérlete biztató rákellenes aktivitást mutat a tüdőben,