A felszívódási zavarhoz számos tünet társul. Felszívódási zavarra utal a fogyás, a hasmenés, a zsíros széklet (a magas zsírtartalom miatt), a hasi puffadás és a gázképződés.
A felszívódási zavarból eredő vitamin- és ásványianyag-hiány glossitist (nyelvfájdalom), cheilosis-t (az ajkak és a szájszögek felszínének berepedezése és száraz hámlása), valamint vérszegénységet okozhat.
A krónikus hasmenés gyakran az első tünet, amely arra készteti az embert, hogy orvoshoz forduljon, bár a felszívódási zavarhoz nem szükséges hasmenés jelenléte. A steatorrhea vagy zsíros széklet felszívódási zavarra utal. A széklet habos, bűzös lesz, és olajgyűrű maradhat a WC-vízen.
A gyomor-bélrendszer és a máj kulcsszerepet játszik a tápanyagok emésztésében, felszívódásában és anyagcseréjében. A gyomor-bél traktus és a máj betegségei alaposan megzavarhatják a normál táplálkozást.
A gyomor-bél traktus anatómiájának, valamint az egyes főbb szegmenseknek a táplálék emésztésében és felszívódásában játszott szerepének megértése segít megérteni a felszívódási zavar okát, és megvilágítja az egyes kezelési rendek indokait. Ahhoz, hogy az élelmiszer felszívódjon, először meg kell emészteni. Az emésztés az a mechanikai és kémiai folyamat, amelynek során az élelmiszer felszívódásra készül.
Étkezés után a táplálékot először egyszerűbb anyagokra kell bontani, amelyek a vékonybél sejtjein keresztül a vérbe jutnak, amely eljuttatja azokat a szervezet összes sejtjébe. Ezeket az egyszerűbb anyagokat a szervezet sejtjei energiaforrásként tudják hasznosítani. Az emésztés során az étkezési fehérjék egyszerű aminosavakká, az étkezési zsírok zsírsavakká és monogliceridekké, a keményítő pedig glükózzá alakítják.
A táplálék emésztése a szájban kezdődik, ahol a rágás mechanikai hatása és a nyálban található enzimek kémiai hatása révén táplálékbolus keletkezik, majd áthalad a nyelőcsövön. A nyelőcső izomzatának összehúzódása a táplálékbolust a gyomorba juttatja a perisztaltikának nevezett folyamat révén.
A gyomorba kerülve az ételt az erős összehúzódások tovább bontják, amelyek gyomornedvnek teszik ki, beleértve a sósavat és az emésztőenzimeket, amelyeket a gyomor nyálkahártyájában lévő mirigyek választanak ki. A táplálék végül folyékony anyaggá alakul, amelyet chyme-nak neveznek, amely azután a vékonybél első részébe, a nyombélbe kerül.
A bél az a hely, ahol az élelmiszer végül felszívódik. A bélben a chyme jelenléte serkenti a különböző enzimek termelődését és felszabadulását a hasnyálmirigyből és a vékonybélmirigyekből.
Minden enzimnek sajátos szerepe van az emésztésben. Vannak speciális enzimek, amelyek a fehérjéket aminosavakra, a keményítőt glükózra, a zsírokat zsírsavakra emésztik. A máj egy epe nevű anyagot termel, amely segít a zsír emésztésében. Az epe a májban képződik, az epehólyagban raktározódik, és szükség szerint a vékonybélbe kerül.
A vékonybél körülbelül 23 láb hosszú felnőtteknél, és három szegmensből áll. A duodenum a vékonybél első része, és körülbelül 10 hüvelyk hosszú. A jejunum a vékonybél középső szegmense, és körülbelül 8 láb hosszú. A vékonybél utolsó része, az ileum körülbelül 12 láb hosszú.
A vékonybél abszorpciós felületét nagymértékben javítja a számos ránc és ujjszerű kiemelkedés, amelyeket bolyhoknak és mikrobolyhoknak neveznek. Becslések szerint az összes redőt, bolyhokat és mikrobolyhokat figyelembe véve a vékonybél teljes abszorpciós felülete körülbelül akkora, mint egy kosárlabdapálya fele!
A tápanyagok felszívódása a bél egészében megy végbe, de a bél minden szegmense csak bizonyos tápanyagokat szív fel. A szénhidrátokat elsősorban keményítő vagy szénhidrátok, szacharóz (asztali cukor), fruktóz (gyümölcscukor) és laktóz (tejcukor) formájában fogyasztják. Az „ose” utótag a szénhidrát egy formájára utal.
A nyál és a hasnyálmirigy amiláza (emésztőenzimek) a keményítőt hosszú cukorláncokra, úgynevezett oligoszacharidokra és rövidebb láncokra, úgynevezett diszacharidokra és triszacharidokra bontja. A keményítő hidrolízisének nagy része (a molekula kisebb komponenseire bontása) a nyombélben, a felszívódás pedig a nyombélben és a jejunumban megy végbe.
Specifikus enzimek, amelyek a diszacharidokat (diszacharidázokat) a legegyszerűbb formáikká vagy monoszacharidokká hidrolizálják, a vékonybél mikrobolyhok mentén helyezkednek el. Amint a cukor monoszacharid formában van, felszívódhat a vérbe.
Szénhidrát-felszívódási zavar fordul elő hasnyálmirigy-betegségben, diszacharidázok, például laktáz (laktóz emésztése) vagy szacharáz (szacharózt emésztő) szelektív hiányában, vékonybélsejtek működési zavaraiban, mint pl. sprue vagy regionális bélgyulladás, valamint a bélnyálkahártya felületének elvesztése esetén, amely ezt követően következik be. a bél reszekciója. A hasi puffadás, a puffadás és a gázképződés a szénhidrát felszívódási zavar jelei lehetnek.
A fehérjéket a hasnyálmirigy enzimei hosszú aminosavláncokra bontják. A vékonybél enzimjei aktiválják a hasnyálmirigy enzimeket, így megtörténik az emésztés és a fehérje felszívódása. Az aminosavak és peptidek felszívódása a duodenumban és a jejunumban történik.
Az étkezési zsír általában a nyombélben és a jejunumban szívódik fel. Mielőtt azonban a zsír felszívódhatna, először vízoldható formává kell tenni. A lebontott étkezési zsírok epesókkal és foszfolipidekkel (az epében a májból származó anyagok) egyesülve egy micella nevű csomagot alkotnak. A micella vízben oldódik, és könnyen felszívódik a nyombélben és a jejunumban.
Nagy mennyiségű víz vesz részt az emésztésben, és újra kell hasznosítani a kiszáradás megelőzése érdekében. A víz a vastagbélben újra felszívódik. A vastagbélből a víz visszakerül a véráramba, a salakanyag pedig a végbélbe és a végbélnyílásba.
Számos vizsgálat végezhető a felszívódási zavar diagnosztizálására:
Ezek felhasználhatók a feltételezett felszívódási zavar azonosítására, és általában ezek az első tesztek. Nem specifikusak, mert bizonyos anyagok alacsony szintje a felszívódási zavaron kívül más rendellenességekből is állhat, pl. szokatlan diéta.
A vér karotinszintje hasznos a felszívódási zavar szűrésére. A vér alacsony karotinszintje a zsírban oldódó vitaminok felszívódásának hiányára vagy az étrendi hiányra utal. A szérum karotinszintje általában alacsony a zsírfelszívódási zavarban szenvedőknél. A B12-vitamin és a folsav szintje szintén felhasználható a felszívódási zavar szűrésére. A folsav- és B12-hiánynak számos oka van, és mivel a hiányosságok gyakran együtt fordulnak elő, és hasonló típusú vérszegénységet okoznak, mindkettőt mérni kell a megfelelő diagnózis érdekében. Az alacsony kalciumszint a D-vitamin felszívódási zavarából vagy a kalcium fel nem szívódó zsírsavakhoz való kötődéséből adódhat. A felszívódási zavarból eredő K-vitamin-hiány vérzési zavarokat okozhat. A vashiány okozta vérszegénység oka lehet a vékonybél első részének vas felszívódási zavara. A karotin, a B12-vitamin, a folsav, a vas, a kalcium, a foszfor, az albumin és a fehérje normál szintje arra utal, hogy a felszívódási zavar nem jelent jelentős problémát.
A felszívódás vizsgálatára egy másik típusú vérminta is használható. Egy anyag beadható orálisan, majd megmérik a koncentrációját a vérben, hogy meghatározzák az abszorpciós kapacitást. A leggyakrabban használt teszt a D-xilóz teszt. A xilóz nevű cukrot szájon át adják be, majd 2 órával később mérik a vérben.
A széklet zsírtartalmának tesztjei felhasználhatók annak meghatározására, hogy van-e zsírfelszívódási zavar. A széklet összegyűjtése 72 órán keresztül történik, ha a személy napi 100 g zsírt tartalmazó étrendet fogyaszt. Ha a székletben magas a zsír mennyisége, az arra utal, hogy a szervezet nem szívja fel a zsírt.
A légzésteszt egy másik módszer a malabszorpció kimutatására. Leggyakrabban a laktóz intolerancia vizsgálatára végzik el. A laktózt szájon át adják be, és az alany leheletét elemzik hidrogéngáz jelenlétére. Ha a laktóz felszívódásban van, a vastagbélbaktériumok a laktózon dolgozva hidrogéngázt termelnek, amelyet a páciens kilélegzik, és a leheletében méri.
Bizonyos malabszorpciós állapotok diagnosztizálására olyan teszteket használnak, mint a vékonybél biopsziája (általában a szájon keresztül a bélbe vezetett endoszkóppal). Bizonyos esetekben hasznosak lehetnek a szervek, például a hasnyálmirigy képalkotásának speciális vizsgálatai is.
Tudjon meg többet a GI-tesztekről
Talán a leggyakoribb felszívódási zavar a laktóz felszívódási zavar miatt következik be. Ez egy genetikailag meghatározott állapot, és sok afrikai vagy ázsiai származású egyént érint. Ezeknél a személyeknél a szervezetből hiányzik a laktóz, a tejben lévő cukor megemésztésére szolgáló enzim, ami puffadást és hasmenést okozhat. Előfordulhat, hogy az enzim teljesen hiányzik vagy csökkent mennyiségben van jelen, így a tünetek a bevitt laktóz mennyiségétől függően változhatnak. Az enzim mennyisége az életkor előrehaladtával csökken, és néhány ember húszas éveik betöltésekor észleli először a tüneteket.
A tejtermékek fontos kalciumforrást jelentenek, és ezt figyelembe kell venni a laktózérzékenyek étrendjének megtervezésekor. A laktóz intolerancia széles körben elterjedt és aluldiagnosztizált. Ha felismeri ezt az állapotot, és enzimekkel kezelt tejet használ a laktóz előemésztésére, vagy enzimtablettát tejtermékekkel együtt szed, az ezzel az állapottal kapcsolatos tünetek korrigálhatók.
Tudjon meg többet a laktóz intoleranciáról
A sebészi reszekció vagy a vékonybél betegségei a reszekció vagy a betegség helyétől függően eltérő mértékű felszívódási zavart okozhatnak.
A duodenumot érintő betegségek laktóz intoleranciával, a koncentrált cukrok rossz toleranciájával, valamint a vas és a kalcium felszívódásának csökkenésével járhatnak. Szinte minden tápanyag általában felszívódik a bél első három-öt lábánál. A legtöbb ásványi anyag, különösen a vas, a kalcium és a cink, valamint a legtöbb vitamin felszívódása a vékonybél felső részében történik.
A vékonybél alsó részének (ileum) reszekciója a Crohn-betegség sebészeti beavatkozásának eredménye lehet. Az ileum fontos szerepet játszik az epesók visszaszívásában, amelyek a máj által termelt anyagok, amelyek segítik a zsírok megemésztését, amelyeket a szervezet újrahasznosít, hogy későbbi étkezésekhez felhasználhassa. Az ileum szintén fontos a B12-vitamin felszívódásához. Ha az epesók nem szívódnak fel megfelelően, az epében lévő anyagok mennyisége leesik, és a zsírok és a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) nem tudnak megfelelően felszívódni. További probléma, hogy ha az epesók elérik a vastagbelet, nagy mennyiségű folyadék ürülhet ki, ami vizes hasmenést okoz.
Ha a bél nagy része elveszik a műtéti reszekció miatt, a tápanyagok gyors áthaladása a megmaradt bélen keresztül felszívódási zavart okoz.
Ismerje meg a rövidbél szindrómát
A hasnyálmirigy betegségei súlyos zsír- és szénhidrátfelszívódási zavarokat okozhatnak. A tünetek az állapot súlyosságától függenek, de gyakori a zsíros, kellemetlen szagú székletekkel járó hasmenés, és a fogyás is jelentős lehet.
Olyan körülmények között, amikor elégtelen epe jut el a bélbe, a zsírok nem szívódnak fel, és ismét hasmenés és fogyás lép fel. A zsírokkal együtt felszívódó vitaminok is érintettek, és D-vitamin-hiány léphet fel.
Ha a felszívódási zavar oka kezelhető, a kezelés elsődleges célja az ok kezelése.
Azoknál a betegeknél, akiknél nem lehet teljesen helyreállítani a normális állapotot (például a bél kiterjedt műtéti eltávolítása után), speciális étrendet kell alkalmazni. Az étrendi kezelés a felszívódási zavar helyétől is függ. Ha a zsír felszívódik, alacsony zsírtartalmú étrendet kell fogyasztani. Egyes olajok, az úgynevezett közepes láncú triglicerid olajok könnyebben felszívódnak bizonyos betegségekben, és hasznosak lehetnek kalória-kiegészítőként.
Szénhidrát felszívódási zavar esetén gyakran korlátozni kell a diszacharidokat, különösen a laktózt. Ez magában foglalja a tejtermékek korlátozását vagy a jelenleg elérhető alacsony laktóztartalmú termékek kiválasztását. A laktáz enzim tablettákat tejtermékekkel együtt is be lehet venni a laktóz megemésztésére. A vitamin- és ásványianyag-kiegészítést az egyéni igényekhez kell igazítani, a szérumszintek és a klinikai tünetek alapján.
A hasnyálmirigy-enzimek kapszulákban vagy tablettákban kaphatók, és alacsony zsírtartalmú diétával kombinálva előnyösek lehetnek a hasnyálmirigy-betegségben szenvedő betegek számára.
Súlyos felszívódási zavarban szenvedő betegek számára, akiknél a diéta nem kivitelezhető, az etetés intravénásan adható.
Az esetenként jelentkező hasmenés és puffadás a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra. Egyes élelmiszerek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyeket az ember nem tud jól megemészteni, és puffadást és gázképződést okoz (bab, káposzta). Ez nem a felszívódási zavar jele.
Tudjon meg többet azokról az élelmiszerekről, amelyek gázt okozhatnak
A tartós hasmenés, fogyás, zsíros széklet és vitaminhiány jelei (nyelvfájás stb.) azonban további figyelmet igényel.
Az IFFGD 119. számú kiadványából átdolgozva, Nimish Vakil, MD, FACP, FACG, a Wisconsini Egyetem Orvostudományi Karának klinikai egyetemi docense és Carol Jorgensen-Vakil, MS, RD, CNSD, bejegyzett Dietetikus, Sinai Samaritan Medical Center, Milwaukee, WI.
A bél mikrobioma szerepet játszhat a súlyos COVID-19 betegségben
A tüdő védelme a hasi műtét során csökkentheti a szövődményeket
Mit okoz az ólommérgezés a felnőtteknél?
Nedves narancstorta receptje
Több időt tölthet barátaival és családjával, segíthet visszafordítani a krónikus betegségeket?
Segít a borsmenta az IBS-en? | Egy dietetikus elmagyarázza
Fenolok és szalicilátok:mik ezek, és miért számít?
A fenolok nem mások, mint természetes vegyszerek, amelyek egy benzolgyűrűből állnak, amelyhez egy vagy több hidroxil- (OH) csoport kapcsolódik (tudományos előadások az összeállítás módjáról). Számos é
SIBO-barát kókuszreszelékes garnélarák receptje
A karácsony a kényeztetés és az élvezet időszaka, hogyan készíthetné el ezt jobban, mint az előételekkel? Ha az előétel egy kistányéros étel, akkor a fényűzőbb alapanyagokat is felhasználhatja, hiszen
Mit kell tudni az elsődleges biliáris cholangitisről?
Az elsődleges biliaris cholangitis (PBC) nem olyan betegség, amelyről hallott, de ez az autoimmun betegség gyakoribb, mint gondolná. Valójában minden 1000 40 év feletti nő közül körülbelül 1 küzd ilye