Az emésztőrendszer olyan szervek létfontosságú gyűjteménye, amely felelős azért, hogy a táplálékot alkotóelemekre bontsa a szervezet számára. Az életkor előrehaladtával tovább növekszik annak a kockázata, hogy valami elromlik az emésztőrendszerben, ami az olyan dolgok, mint az étrend, az életmód, a betegségek és a gyógyszerek évekig tartó hatásainak csúcspontja. Időskorban új egészségügyi problémák merülhetnek fel, mint például divertikuláris betegség vagy vastagbélrák, vagy súlyosbodhatnak a régóta fennálló állapotok, mint például dyspepsia, irritábilis bél szindróma, gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség és colitis ulcerosa), cöliákia és GERD.
Itt megvizsgáljuk az emésztőrendszer egészségének megőrzésének módjait az életkor előrehaladtával, valamint megvizsgáljuk azokat a rendellenességeket, amelyek gyakran érintik az idősebb egyéneket, valamint ezen állapotok kezelését és kezelését.
Az egészséges táplálkozási szokások megőrzése nagy előnyökkel járhat az emésztőrendszer általános egészsége szempontjából. Válasszon tápláló ételeket a Kanadai Élelmiszer-útmutatóban leírtak szerint , és egyél változatos ételeket. Az elegendő rostbevitel fontos a székrekedés, a hasmenés és a divertikuláris betegségek pozitív befolyásolásához. Az 50 évesnél idősebb nőknek napi 21 gramm rostot kell törekedniük, míg a férfiaknak 30 grammra kell törekedniük. Az elegendő D-vitamin bevitele szintén létfontosságú, különösen télen, és ez a szükséglet az életkor előrehaladtával nő. Az 51 és 70 év közöttiek napi 400 NE (10 mikrogramm) D-vitamint, a 71 évesnél idősebbek pedig 600 NE (15 mikrogramm) D-vitamint szedjenek naponta. A táplálékkiegészítők feltétlenül szükségesek, mert nagyon kevés a D-vitamin táplálékforrása, és Kanadában egész évben nem jutunk elegendő napfényhez a saját D-vitamin szintéziséhez. A kalcium bevitele nagyon fontos az idősek számára is, akiknek 1200 mg fogyasztásra kell törekedniük. napi kalcium három adag tejtermék vagy alternatíva elfogyasztásával, vagy étrend-kiegészítőkkel.
Fontos, hogy egész életen át aktívak maradjunk. Az 50 évnél idősebb személynek minden héten legalább két és fél óra közepes vagy erőteljes intenzitású aerob tevékenységben kell részt vennie, tízperces vagy annál hosszabb edzésekre osztva. Ez magában foglalhat olyan tevékenységeket, mint a séta, kerékpározás és úszás. Hetente legalább kétszer végezzen izom- és csonterősítő tevékenységeket, például súlyemelést, ellenállási szalagos edzéseket, nehéz kertészkedést vagy jógát.
A megfelelő alvás az emésztőrendszer egészségére és működésére is jótékony hatással lehet. Próbáljon meg 7-8 órát aludni, és állítson be egy olyan ütemtervet, amely szerint minden nap ugyanabban az időben fekszik le és ébred fel. A stressz hozzájárulhat az emésztési tünetek súlyosbodásához, és bár könnyebb mondani, mint megtenni, a stressz enyhítésére összpontosítva megőrizheti egészségét. A stressz kezelésére szolgáló technikák közé tartozik a rendszeres testmozgás, az önmagadra való időtöltés, a jó hasonnevetés, a jobb levegővétel és a negatív gondolatok figyelése.
A nyelési nehézség (dysphagia) gyakori az idősebb egyéneknél. Van néhány dolog, ami hozzájárul ehhez, beleértve a csökkent nyáltermelést, a nyelőcső felső záróizmának erejét, az idegek és az izmok elfajulását (ami a Parkinson-kór és a szélütés gyakori következménye), valamint a nyelési folyamat koordinációjának károsodását. Ezek a tünetek az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak. Ha nyelési nehézséget tapasztal, van néhány technika a tünetek enyhítésére. Az alapos rágás, a jó fogak egészsége, a megfelelően illeszkedő fogsor, a lassú étkezés és az étkezés közbeni egyenes ülés egyaránt segíthet.
A funkcionális dyspepsia (FD) az emésztőrendszer felső részének érzékenységének és mozgásának (perisztaltikának) krónikus rendellenessége, amely a lakosság körülbelül 20-45%-át érinti. A tünetek közé tartozik a visszatérő felső hasi fájdalom, hányinger, böfögés, puffadás, korai teltségérzet és emésztési zavar. A funkcionális dyspepsia oka ismeretlen; azonban számos hipotézis megmagyarázhatja ezt az állapotot, bár egyik sem hozható összefüggésbe az FD-vel. Túlzott savkiválasztás, gyomor- vagy nyombélgyulladás, ételallergia, életmód és étrend befolyása, pszichológiai tényezők, gyógyszeres mellékhatások (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentőktől (NSAID), pl. ibuprofen, naproxen, aszpirin), és Helicobacter pylori fertőzésnek mind megvoltak a támogatói.
A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) akkor fordul elő, amikor az emésztőrendszer felső része nem működik megfelelően, és a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A GERD leggyakoribb tünete a savas reflux, míg a többi tünet közé tartozik a gyomorégés, a savas vagy ételvisszafolyás, a tartós torokfájás, a krónikus köhögés, a mellkasi fájdalom és a rossz lehelet. A kanadaiak 13-29%-a tapasztal visszatérő tüneteket.
A két felső GI-rendellenesség kezelése hasonló. Ezek étrend- és életmódmódosítások, valamint szükség esetén gyógyszerek kombinációját foglalják magukban. Fontos, hogy megtalálja a saját kiváltó élelmiszereit, amelyek fogyasztásuk során súlyosbítják a tüneteket. Az FD és a GERD gyakori kiváltó élelmiszerei a zsíros ételek, fűszerek, alkohol és koffein, de mindegyik egyén egyedi, és előfordulhat, hogy ezek az ételek nem zavarnak, míg más élelmiszerek igen. Ezeknek az ételeknek az elkerülése, vagy kis mennyiségben történő fogyasztása segíthet a tünetek kezelésében. Az egészséges testsúly megőrzése és a dohányzás abbahagyása vagy csökkentése is segíthet, mert az elhízás és a nikotin hozzájárulhat a nyelőcső alsó záróizom működési zavarához. Ne feküdjön le közvetlenül evés után, és próbálja meg emelni az ágy fejét 6 hüvelykkel alvás közben.
Két fő gyógyszertípus létezik, amelyek segítenek csökkenteni a gyomorégést. Először is vannak olyanok, amelyek semlegesítik a savakat, mint például a Maalox®, Tums® és a Pepto-Bismol®. Ezek általában csak rövid távú (két hét vagy kevesebb) használatra szolgálnak. A második típusú gyógyszerek azok, amelyek elnyomják a savszekréciót, amelyeket a GERD hosszú távú kezelésére használnak. Ide tartoznak a hisztamin-2 receptor antagonisták vagy a H2 RA-k (Pepcid®, Tagamet®, Zantac®) és protonpumpa-gátlók vagy PPI-k (Losec®, Pantoloc®, Prevacid®, Nexium®, Tecta®, Dexilant®).
A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) a fájdalomcsillapító gyógyszerek egy fajtája. Ezek közül a leggyakoribb az acetilszalicilsav (Aspirin®, ASA), az ibuprofen (Advil®) és a naproxen (Aleve®). Noha ezek a gyógyszerek hatékonyan csillapítják a fájdalmat, és viszonylag alacsony mellékhatásprofillal rendelkeznek, károsíthatják a felső emésztőrendszert. Ahogy öregszik, növekszik a szövődmények, például a gyomorfekély kialakulásának kockázata. Egyéb kockázati tényezők közé tartozik az NSAID-ok nagy dózisa vagy gyakori alkalmazása, korábbi GI-vérzés, egyidejű szteroidhasználat, szív- és érrendszeri betegségek, valamint több NSAID-szer keverése. A nem szteroid gyulladáscsökkentők okozta gyomor-bélrendszeri károsodás megelőzése érdekében szedhet bizonyos gyógyszereket, például H2RA-kat és PPI-ket, amelyek csökkentik a gyomorsav mennyiségét, vagy nyálkahártyán ható pajzsot (Sucralfate®), amely megvédi a gyomrot a savtól. Vannak alternatív NSAID-ok is, mint például a COX-2 gátlók (Celebrex®), de ezeknek megvannak a maguk kockázatai. Ha ezen lehetőségek egyike sem működik, fontolóra veheti az NSAID-k korlátozását vagy elkerülését. Ha bármilyen aggálya van az NSAID használatával és annak lehetséges szövődményeivel kapcsolatban, forduljon orvosához.
A normál székletürítési szokások személyenként változnak, és a legfontosabb dolog, amelyre összpontosítani kell, a kényelmi szint. Általában a napi háromszori-heti háromszori székletürítés normálisnak számít, de ha ebbe a tartományba esik, és kellemetlen tünetei vannak, akkor lehet, hogy nem egészséges, és ha kívül esik ezen a tartományon, de nincs más tünet, lehet, hogy jól vagy. Az egészséges bélmozgás simán és fájdalommentesen megy végbe, és nem túl laza és vizes, vagy túl kemény és csomós. Nem kell erőlködnie, és amikor mennie kell, ne legyen kellemetlenül sürgős.
Hasmenés akkor fordul elő, ha az emésztőrendszer túl gyorsan nyomja át az anyagot (gyors áthaladási idő a vastagbélben). Ez azt jelenti, hogy nincs elég ideje a vastagbélnek ahhoz, hogy megfelelően eltávolítsa a vizet a vastagbélből, ami megnöveli a folyadékot, a térfogatot és a székletürítés gyakoriságát. A hasi diszkomfort is meglehetősen gyakori. A hasmenésnek számos oka lehet, némelyik átmeneti hatás, mások pedig krónikus betegségből erednek. Ilyenek például a fertőzések, a gyógyszerek mellékhatásai, a laktóz intolerancia, a cöliákia, az irritábilis bél szindróma és a gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás). A hasmenés az idősek körülbelül 7-14%-át érinti.
Két gyógyszercsoport létezik, amelyek segíthetnek a hasmenés enyhítésében.
Az első csoport, az ömlesztett formálók úgy működnek, hogy vizet szívnak fel a bélben, hogy csökkentsék a széklet lazaságát és gyakoriságát. Ide tartozik a rost vagy a psyllium (Metamucil®, Prodiem®, Benefibre®) és az epesó-kötőanyagok (Olestyr®).
A második csoportba azok a gyógyszerek tartoznak, amelyek megváltoztatják a bél izomtevékenységét, lelassítják a tranzitidőt, lehetővé téve, hogy a bél több vizet szívjon fel a székletből. Ezek közé tartoznak a nem kábító hatású hasmenés elleni szerek, például a loperamid (Imodium®), a kábító hatású hasmenés elleni szerek, például a difenoxilát-hidroklorid és az atropin-szulfát (Lomotil®) és a kodein, valamint a görcsoldó szerek, például a hioszcin-butil-bromid (Buscopan®).
A székrekedés akkor fordul elő, ha a széklet túl sokáig halad át az emésztőrendszeren (lassú áthaladási idő a vastagbélben). Ez ahhoz vezet, hogy a vastagbél felszívja a felesleges vizet a székletből, kemény, száraz székletet hoz létre, csökken a gyakoriság, megerőltetés, végbélnyomás vagy teltségérzet, puffadás, hasi fájdalom és hiányos evakuálás érzése. Ezek a tünetek rossz étvágyat, hátfájást és általános rossz közérzetet okozhatnak. Az okok közé tartozik a túl alacsony rost- és folyadéktartalmú étrend, az elégtelen fizikai aktivitás, a gyógyszeres mellékhatások (pl. opiátok, triciklikus antidepresszánsok, kalciumcsatorna-blokkolók), bizonyos kiegészítők (kalcium és vas), irritábilis bél szindróma, bélelzáródások. vagy műtétből, cukorbetegségből, stroke-ból, hypothyreosisból és Parkinson-kórból eredő szűkületek. A székrekedés a kanadai lakosság 15%-át érinti, de sokkal gyakoribb az idősebbeknél, a 30-64 évesek 13%-át, a 65-93 évesek 23%-át érinti.
Az életmód és az étrend módosításának kombinációja sok esetben segíthet a székrekedés enyhítésében. A megfelelő rostfogyasztás és a sok folyadék fogyasztása növeli a széklet térfogatát, ami gyorsabbá teszi az emésztőrendszeren való áthaladást. Az aszalt szilva rostban gazdag élelmiszer, amely hatékonyan kezeli a székrekedést, és tartalmaz tápanyagokat az általános jó egészség érdekében.
Az elegendő fizikai aktivitás elősegítheti a széklet gyorsabb áthaladását a vastagbélben. Csökkentheti a székrekedés szövődményeit, mint például az aranyér, ha gondoskodik arról, hogy időt szánjon a fürdőszobában, és elkerülje a megerőltetést. Ha lábait enyhén felemelve tartja, és előre hajol, a vastagbél ideálisabb helyzetbe kerülhet a kényelmes székletvezetéshez. Rendelkezésre állnak speciálisan kialakított lábtámaszok (pl. Squatty Potty®), amelyeket a WC elé helyezhet, és megemelheti a lábát, hogy segítsen megőrizni ezt a pozíciót.
Ha ezek az életmódbeli változtatások nem elegendőek, számos gyógyszer létezik, amelyek felgyorsíthatják a szállítási időt a székrekedés megelőzésére és enyhítésére. Ezek közé tartozik a hashajtók széles választéka, mint például a székletlágyítók, kenőanyagok, stimulánsok és hiperozmotikumok, beleértve a sóoldatot, a laktulózt, a glicerint és a polimert. A beöntés is segíthet bizonyos egyéneknek, de csak akkor használja, ha orvosa javasolta, mivel nem olyan biztonságosak, mint más kezelések.
Súlyosabb esetekben a linaclotide (Constella®) nevű vényköteles gyógyszer javíthatja a széklet konzisztenciáját azáltal, hogy növeli a bélfolyadék elválasztását. Ez megkönnyíti a széklet áthaladását az emésztőrendszeren, és enyhíti a kapcsolódó tüneteket.
Divertikuláris betegségről akkor beszélünk, amikor a vastagbél külső falán áthaladó kis zsákszerű kiürülések képződnek a vastagbél bélésében. Ezek a divertikulák (ha csak egy diverticulum) általában 0,5-1 cm átmérőjűek, de ritka esetekben sokkal nagyobbak is lehetnek. Leggyakrabban a vastagbél alsó szakaszában fordulnak elő. A divertikuláris betegség az idősek betegsége. A 40 évesnél fiatalabb nyugati felnőtt lakosság 5%-át érinti, de a 60 évesnél idősebbek 50%-át érinti, és 65%-ra emelkedik a 85 évesnél idősebbeknél.
A divertikuláris betegségeknek két fő állapota van:a divertikulárisózis és divertikulitist . Divertikulózis akkor fordul elő, ha jelen vannak a divertikulák, de nincsenek gyulladva. Gyakran tünetmentesen jelentkezik (az esetek 85%-ában), és egészséges táplálkozási szokásokkal kezelhető, beleértve a megfelelő rost- és vízbevitelt, valamint mérsékelt testmozgást. A diverticulitis fellángolása során jelentkezik, amikor a divertikulum begyullad és/vagy fertőződik, és a divertikuláris megbetegedések 10-25%-ában fordul elő. A tünetek közé tartozhat a hasmenés, a görcsök és a bélingerlékenység fokozódása, valamint a vérzés, puffadás, láz, valamint intenzív fájdalom és érzékenység a has bal alsó részén. A divertikulitisz kezelése rostszegény vagy folyékony diétát foglal magában, amely lehetővé teszi a bél pihenését, és néha antibiotikumokra vagy műtétre van szükség. További információért tekintse meg videónkat a divertikuláris betegségről.
A vastag- és végbélrák súlyos, életveszélyes betegség. Gyakrabban fordul elő időseknél, mint fiataloknál, de még mindig alacsony a kockázata az életben. A lakosság hozzávetőleg 5-6%-ában alakul ki vastag- és végbélrák, és férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. Azok a személyek, akiknek több mint tíz éve vastagbélfekélyes vastagbélgyulladása vagy Crohn-betegsége volt, valamint azok, akiknek a családjában előfordult vastag- és végbélrák, szintén fokozott kockázatnak vannak kitéve. Bár bármilyen típusú rák pusztító diagnózis lehet, a vastag- és végbélrák kezelése rendkívül hatékony, ha időben észlelik.
Akár tíz évbe telik, mire a vastagbélrák polipból kialakul. Ezért hatásos a tízévenkénti vastagbéltükrözés ajánlása. Lehetővé teszi az orvosok számára, hogy eltávolítsák a kockázatos polipokat, mielőtt azok rákossá válnának. Egy másik lehetőség az éves székletvizsgálat, jellemzően széklet immunkémiai teszt (FIT) formájában. Ha orvosa bármi rendellenességet észlel, további vizsgálatot javasolhat. Csak győződjön meg róla, hogy tesztelje magát! A legtöbb orvos azonban azt tanácsolja, hogy hagyja abba a vastagbélszűrést, ha Ön eléri a 75. életévét, vagy ha jelentős egészségügyi problémái vannak.
Ha a közelmúltban/hirtelen fellépő alábbi tüneteket tapasztalja, beszélje meg kezelőorvosával:
Míg az emésztőrendszeri betegségek és rendellenességek kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával mérsékelten növekszik, a kiegyensúlyozott étrend, a testmozgás és az emésztőrendszerben bekövetkező hirtelen változásokról kezelőorvos tájékoztatása nagymértékben hozzájárulhat az egészséges működés megőrzéséhez. év.
Nincs szükség vastagbéltisztításra, béltisztításra vagy béltisztításra!
Mi a legjobb zsírtartalmú étrend:a zsírszegény és a zsírszegény diéta magyarázata
Hat szakértői tipp az emésztés javításához ingyen
Microbiota Mondays, 1. epizód
Celiakia 101 – Útmutató kezdőknek a gyógyuláshoz
A végbélvérzés diagnózisa, kezelése és kezelése
Az IGAZSÁG a gluténmentes ételekről – segít vagy árt a bél egészségének?
Amikor 2007-ben cöliákiát diagnosztizáltak nálam, fogalmam sem volt, mi az a gluténmentes étel. Soha nem hallottam még róla, és határozottan nem tudtam, hol lehet megvásárolni. De akkoriban a gluténm
Gastroenterológus felkeresése krónikus hasmenés miatt
Mindenkinek van időnként hasmenése. Ez lehet stressz vagy valami, amit evett; de mi van, ha a hasmenése nem múlik el? Ha több hétig folyamatosan hasmenést tapasztal, akkor krónikus hasmenésről van szó
Kolorektális rák:tünetek, jelek, szűrés, szakaszok
Mi az a vastag- és végbélrák? A vastag- és végbélrák a harmadik leggyakoribb nem bőrrák, amelyet férfiaknál és nőknél is diagnosztizálnak az Egyesült Államokban, és a rákos halálozások második vezet