A diszbiózis elősegíti a vastagbélrák kialakulását

A gasztroenterológiai csapat a Henri-Mondor AP-HP Kórházban és a Paris-Est Créteil Egyetemen, Iradj Sobhani professzor vezetésével, az Inserm és az Institut Pasteur Molecular Microbial Pathogenesis Unit (U1202) csapataival együtt, Philippe Sansonetti professzor vezetésével - a Collège de France mikrobiológiai és fertőző betegségek tanszékének birtokosa -, bebizonyították, hogy egyensúlyhiány van a bél mikroflórájában, más néven "dysbiosis", elősegíti a vastagbélrák kialakulását. A csapatok, 2016 áprilisa óta "Oncomix" csoportként működik, kimutatta, hogy a vastagbélrákos betegek székletflórájának egérbe történő átültetése a rosszindulatú daganat kialakulására jellemző elváltozásokat és epigenetikai változásokat okozott.

A kísérleti tanulmány, a Francia Nemzeti Rákkutató Intézet finanszírozta, és a Párizsi Közkórházi Hálózat (AP-HP) támogatta a klinikai rákkutatási kórházi program (PHRC-K) keretében, nem invazív vérvizsgálat kifejlesztéséhez vezetett, amely azonosítja a dysbiosishoz kapcsolódó epigenetikai jelenséget. A tesztet 1 -ben validálták, 000 egyed. Ezeket a megállapításokat a folyóiratban tették közzé A Nemzeti Tudományos Akadémia közleményei (PNAS) november 11 -én, 2019.

A szórványos vastagbélrák olyan betegeknél alakulhat ki, akiknél nincs ismert kockázati tényező. Az egyének és környezetük közötti bonyolult kölcsönhatások eredményeként jelentkezik. Ennek az állapotnak a növekvő előfordulása negatív környezeti fejleményeket tükröz, amelyek megváltoztathatják a gazdasejtek genetikai és epigenetikai DNS -ét, ezáltal elősegíti a szórványos vastagbélrák kialakulását.

Számos tanulmány vizsgálta a mikrobiota szerepét ezen kölcsönhatások közvetítőjeként. A Henri-Mondor AP-HP Kórház és a Paris-Est Créteil Egyetem gasztroenterológiai osztályának csapata, az Inserm és az Institut Pasteur Molecular Microbial Pathogenesis Unit (U1202) tagjaiból álló csapattal együtt, és a Collège de France mikrobiológiai és fertőző betegségek tanszéke, bizonyította egereken, hogy a mikrobiota egyes baktériumai által kiváltott epigenetikai mechanizmus hozzájárul a szórványos vastagbélrák kialakulásához vagy előmozdításához. Ezt követően megerősítették eredményeiket embereken.

A vizsgálatban részt vevő 136 egeret kilenc sporadikus vastagbélrákban szenvedő beteg friss székletével vagy kilenc, vastagbél -rendellenesség nélkül szenvedő beteg friss székletével ültették át. Az eljárást a Henri-Mondor AP-HP Kórházban végezték. Az egerek vastagbélét 7 és 14 héttel az emberi széklet mikrobiota transzplantációja után vizsgáltuk. A csapatok különösen vizsgálták az aberráns kripta gócok (vagy ACF, rákmegelőző elváltozás típusa), a mikrobiális profil és a vastagbél DNS károsodása. Figyelembe vették az állatok táplálékfelvételét is, súly és vér mutatók.

A statikus tesztek segítségével azonosították a kapcsolatot a széklet dysbiosis (a bélbaktériumok összetételének kiegyensúlyozatlansága) és az állatok szöveteiben található genetikai és epigenetikus DNS aláírás között. Azoknál az egereknél, akik friss székletet kaptak szórványos vastagbélrákban szenvedő betegektől, rákellenes elváltozások alakultak ki, amelyeket rendellenes kriptafókusznak (ACF) neveznek, anélkül, hogy a vastagbélben jelentős genetikai változások lennének, de nagyobb számban voltak hipermetilezett gének - amelyek jelentős kapcsolatban álltak az ACF előfordulásával a vastagbél nyálkahártyájában.

Miután ellenőrizte a széklet diszbiózis és a DNS -anomáliák (metiláció) közötti összefüggéseket szórványos vastagbélrákban szenvedő betegeknél, akik részt vettek a székletátültetésben, kísérleti vizsgálatot végeztek embereken azzal a céllal, hogy kifejlesszenek egy egyszerű, reprodukálható vérvizsgálat, amely tünetmentes betegek kolorektális daganatainak korai stádiumú diagnosztizálására használható. A teszt prospektív validálását 1. 000 tünetmentes beteget, akiknek kolonoszkópiát kellett adni. Az érintett baktériumok azonosításához teljes bakteriális genomjukat szekvenáltuk. Három gén hipermetilezési szintjét kumulatív metilációs indexként (CMI) határoztuk meg. A betegeket a CMI szerint osztályozták (pozitív vagy negatív). Egy elemzés a pozitív CMI -t azonosította a szórványos vastagbélrák kialakulásának előrejelző tényezőjeként.

Ez a kutatás azt mutatja, hogy a szórványos vastagbélrákban szenvedő személyek mikrobiotája kisszámú gén hipermetilezésével rákos megbetegedéseket okoz állatokban. A CMI és/vagy metilező baktériumok ezért diagnosztikai markerként használhatók az ilyen típusú rákra. Ezeket a kezdeti megállapításokat klinikai vizsgálat során ki kell értékelni és meg kell erősíteni.

• Hat világszínvonalú kutatócsoport az anyagcsere új határai felé
• A kutatók értékelik az FMT lehetőségeit,