A hasi aorta aneurizma javítására beültetett stent képe Mi az orvosi definíciója aorta aneurizma?
Mi a hasi aorta aneurizma leggyakoribb oka?
Melyek a szivárgó aorta aneurizma tünetei?
Hogyan ellenőrizhető a hasi aorta aneurizma?
A hasi aneurizmák fenyegetett szakadása sebészeti vészhelyzet. Ha egy aneurizma felszakad, az aneurizmában szenvedők 50%-a meghal, mielőtt a kórházba kerül. Minél tovább tart a műtőbe jutás, annál magasabb a halálozási arány.
Nem, a stroke és az aneurizma nem ugyanaz. Ez két nagyon különböző egészségügyi probléma. A stroke olyan folyamat vagy esemény, amely a szervezetben történik, míg az aneurizma egy személy anatómiájával kapcsolatos probléma (anatómiai rendellenesség).
Kattintson a további információkért a stroke és az aneurizma közötti különbségekért »
Az aneurizma egy véredény lokalizált kiszélesedésének (tágulásának) területe. Az "aneurizma" szó a görög "aneurysma" szóból származik, amely "kiszélesedést" jelent. Az aorta aneurizma magában foglalja az aortát, a fő artériát, amely elhagyja a szívet, hogy vérrel látja el a testet. Az aorta aneurizma az aorta kitágulása vagy kidudorodása.
Az aorta aneurizmák az aorta hosszában bárhol kialakulhatnak, de többségük a hasi aortában található. Ezeknek a hasi aneurizmáknak a többsége a veseartériák szintje alatt található, amelyek a veséket vérrel látják el. A hasi aorta aneurizmák a csípőartériákba is kiterjedhetnek.
Az aneurizmák belső falait gyakran vérrög béleli, amely a pangó vér miatt képződik. Az aneurizma fala réteges, akár egy rétegelt lemez.
Az aorta az a nagy artéria, amely kilép a szívből, és vért szállít a szervezetbe. Az aortabillentyűnél kezdődik, amely elválasztja a szív bal kamráját az aortától, és megakadályozza, hogy a vér visszaszivárogjon a szívbe egy összehúzódás után, amikor a szív pumpálja a vért. Az aorta különböző szakaszait a szívhez való viszony és a testben elfoglalt hely alapján nevezik el. Így az aorta elejét felszálló aortának nevezzük, ezt követi az aorta íve, majd a leszálló aorta. Az aortának a mellkasban (mellkasban) elhelyezkedő részét mellkasi aortának nevezik, míg a hasi aortát a hasban található. A hasi aorta a rekeszizomtól a has közepéig terjed, ahol a csípőartériákra hasad, amelyek vérrel látják el a lábakat.
A legtöbb hasi aorta aneurizma nem okoz tünetet (tünetmentes), és véletlenül fedezik fel, amikor a has képalkotó vizsgálatát (CT-vizsgálat vagy ultrahang) végzik. Fizikális vizsgálattal is kimutathatók, amikor az egészségügyi szakember megtapintja a hasat, és figyeli, hogy van-e zúzódás, a turbulens véráramlás okozta hang.
A fájdalom a leggyakoribb tünet, amikor az aneurizma kitágul vagy felszakad. Gyakran a központi hasban kezdődik, és a hátba vagy az oldalba sugárzik. Más tünetek is előfordulhatnak attól függően, hogy az aneurizma hol helyezkedik el az aortában, és hogy a közeli struktúrák érintettek-e.
A hasi aorta aneurizmái évekig tünetmentesek maradhatnak, vagy minimális tüneteket okoznak. A gyorsan táguló hasi aneurizma azonban hirtelen fellépő súlyos, állandó és súlyosbodó középső hasi és hát- vagy oldalfájdalmat okozhat. A hasi aorta aneurizma megrepedése katasztrofális, sőt halálos is lehet, és hasi feszüléssel, pulzáló hasi tömeggel és a hatalmas vérveszteség miatti sokkkal jár.
Az aorta aneurizmák leggyakoribb oka az "artériák megkeményedése", amelyet arterioszklerózisnak neveznek. Az aorta aneurizmák többségét érelmeszesedés okozza. Az érelmeszesedés gyengítheti az aorta falát, és az aortán keresztül pumpált vér megnövekedett nyomása az aortafal belső rétegének gyengeségét okozza.
Az aortafal három rétegből áll:a tunica adventitia, a tunica media és a tunica intima. A rétegek erőt adnak az aortának, valamint rugalmasságot adnak, hogy elviseljék a vérnyomás változásait. A krónikusan megnövekedett vérnyomás a médiaréteg lebomlását okozza, és az aorta folyamatos, lassú tágulásához vezet.
A dohányzás az aorta aneurizma fő oka. Tanulmányok kimutatták, hogy az aorta aneurizma aránya ugyanolyan mértékben csökkent, mint a lakosság dohányzási aránya.
A legtöbb aorta aneurizma fusiform. Orsó alakúak (a „fusus” latinul orsót jelent), az aorta kerülete mentén szélesednek. (A saccularis aneurizmák csak az aorta falának egy részét érintik, lokalizált kizsebekkel.)
A hasi aorta aneurizmák általában 60 év feletti fehér férfiaknál fordulnak elő. Az Egyesült Államokban ezek az aneurizmák a lakosság 3,0%-ánál fordulnak elő. Az aneurizmák körülbelül 50 éves korban kezdenek kialakulni, és 80 évesen érik el a csúcsot. A nőknél kisebb az aneurizma, mint a férfiaknál, az afro-amerikaiaknak pedig kisebb a valószínűsége, mint a kaukázusiaknak.
Van egy genetikai összetevő, amely hajlamosítja az aneurizma kialakulására; a prevalencia azoknál a személyeknél, akiknek első fokú rokona van ebben a betegségben, akár 25% is lehet.
A kollagén érbetegségek, amelyek gyengíthetik az aortafalak szöveteit, szintén társulnak az aorta aneurizmáihoz. E betegségek közé tartozik a Marfan-szindróma és az Ehlers-Danlos-szindróma.
Az aorta aneurizma kockázati tényezői ugyanazok, mint az atheroscleroticus szívbetegség, a stroke és a perifériás artéria betegség kockázati tényezői, és a következők:
A "Küldés" gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi szabályzatát. Azt is elfogadom, hogy e-maileket kapok a MedicineNettől, és tudomásul veszem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetésekről.
A fizikális vizsgálat lehet a hasi aorta aneurizma diagnózisának kezdeti módja. Az egészségügyi szakember képes lehet pulzáló tömeget érezni a has közepén, és felállíthatja a klinikai diagnózist. A nagy kerületű elhízott betegeknél a fizikális vizsgálat kevésbé hasznos. Nagyon vékony betegeknél az aorta gyakran pulzál a bőr alatt, és ez normális lelet lehet. A sztetoszkóppal történő hallgatás az aneurizmán belüli vérturbulencia következtében fellépő zúzódást vagy rendellenes hangot is felfedhet.
A legtöbb esetben a has röntgenfelvétele kalcium-lerakódásokat mutat az aneurizma falában. De a hasüreg sima röntgenfelvételei nem tudják meghatározni az aneurizma méretét és kiterjedését.
Az ultrahangvizsgálat általában világos képet ad az aneurizma méretéről. Az ultrahang körülbelül 98%-os pontossággal méri az aneurizma méretét, biztonságos és nem invazív.
A has CT-vizsgálata rendkívül pontos az aneurizma méretének és kiterjedésének, valamint az aortában való elhelyezkedésének meghatározásában. Szükség esetén a javítás megtervezésének elősegítése érdekében fontos tudni, hogy az aneurizma a veseartériák veséhez való elágazási helye felett vagy alatt van-e, és hogy az aneurizma a mellkas felé vagy le a csípőartériákba, a lábakba terjed-e. A CT-vizsgálatokhoz festéket kell beadni az erek (beleértve az aortát is) értékeléséhez. Előfordulhat, hogy a vesebetegségben vagy festékallergiában szenvedők nem jelöltek a CT-re. Alternatív megoldás lehet az MRI/MRA (mágneses rezonancia képalkotás és arteriográfia).
Az aortogram, egy röntgenvizsgálat, ahol a festéket közvetlenül az aortába fecskendezik, volt a választott teszt, de a CT és az MRI átvette a helyét.
A hasi aorta aneurizmái az idő múlásával fokozatosan bővülnek. Minél nagyobb az aneurizma, annál nagyobb a repedés és a halál kockázata. Kisebb aneurizmák figyelhetők meg, és ismételt ultrahanggal vagy más képalkotással követhetők.
Az aneurizma követésére vonatkozó irányelvek a következők:
Minden beteg más, és a hasi aorta aneurizma helyreállítására vonatkozó döntés az aneurizma méretétől, a beteg életkorától, az alapbetegségtől és a várható élettartamtól függ.
A javításnak két módja van:
A kezelés megközelítését az egyes páciensekhez kell igazítani, és nagymértékben függ az aneurizma helyétől, méretétől és alakjától.
Az aneurizma észlelése után a cél az, hogy megakadályozzák a megnagyobbodást. A kockázati tényezők élethosszig tartó ellenőrzése elengedhetetlen, és a következőket tartalmazza:
Az aorta aneurizma szivároghat, ami fokozza a beteg hasi fájdalmát. Ha fájdalmat éreznek a hátban vagy az oldalban, a tünetek téves vesekőként diagnosztizálhatók. Ha a diagnózis elmarad, vagy a beteg nem jelentkezik ellátásra, az aneurizma kirepedhet vagy felrepedhet, ami katasztrófát és halált okozhat.
Az FDA szerint az antibiotikumok fluorokinolonok csoportjába tartozó gyógyszerek ritkán okozhatnak aorta aneurizmát néhány embernél.
Mivel az aneurizmák érelmeszesedéssel és plakkkal járnak az aorta fala mentén, és mivel az aneurizmák gyakran tartalmaznak vérrögöt, a törmelék kisebb erekbe vándorol, vagy embolizálódhat, és tüneteket okozhat a csökkent véráramlás miatt.
Az aneurizmák ritkán fertőződhetnek.
A SIBO 3 fő oka
Milyen gyümölcs káros a vesére?
Az öregnek meg kell halnom (Nyílt levél a válásomról)
A FLUOstar Omega segítségével új bélbaktériumokat vizsgálhat, amelyek befolyásolhatják egészségünket
Mi az a vastag- és végbélsebész (proktológus)?
Az ikrekkel végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a COVID-19 tünetei genetikai jellegűek
Szájrák elleni küzdelem
A szájüregi rákkal való megküzdés kihívást jelenthet, nemcsak a rákkezelés keménysége miatt, hanem azért is, mert a szánk, a nyelv és a torkunk evés, ivás és akár lélegezni is. Érzelmileg pusztító, ha
Mielőtt kalciumot szed a hasmenés ellen
Bár nincs kutatási bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kalcium szedése segít enyhíteni az IBS-ből eredő krónikus hasmenést, sikertörténetek bővelkednek az online IBS-támogató csoportokban. Mielőtt köv
Július 4-i receptek
Ha ünnepi vacsorát tervez erre a különleges hosszú hétvégére, ne keressen tovább, van néhány szuper Kanada-napi és július 4-i receptünk, amelyek segítenek egy SIBO-barát grillsütő elkészítésében! Mi l