A vesék fenntartják a vér kreatininszintjét a normál tartományban. A kreatinint a veseműködés meglehetősen megbízható indikátorának találták. Az emelkedett kreatininszint károsodott veseműködést vagy vesebetegséget jelez.
Ha a vesék bármilyen okból károsodnak, a vér kreatininszintje megemelkedik a vesék általi rossz kreatinin-tisztulás miatt. A rendellenesen magas kreatininszint tehát a vese esetleges meghibásodására vagy elégtelenségére figyelmeztet. Ez az oka annak, hogy a szokásos vérvizsgálatok rutinszerűen ellenőrzik a kreatinin mennyiségét a vérben.
A vesefunkció pontosabb mérése úgy becsülhető meg, ha kiszámítjuk, hogy a vesék mennyi kreatinint választanak ki a szervezetből. Ezt kreatinin-clearance-nek nevezik, és a vesék általi szűrés sebességét becsüli (glomeruláris filtrációs sebesség vagy GFR). A kreatinin-clearance kétféleképpen mérhető. A szérum (vér) kreatininszint, a beteg súlya és életkora alapján képlettel kiszámítható (becsülhető). A képlet 140 mínusz a beteg életkora években szorozva kilogrammban kifejezett testtömegével (nőknél 0,85-szer), osztva a mg/dl-ben kifejezett szérum kreatininszint 72-szeresével. A kreatinin-clearance közvetlenebb módon is mérhető, ha 24 órás vizeletmintát veszünk, majd vérmintát veszünk. A vizelet és a vér kreatininszintjét meghatározzák és összehasonlítják. A normál kreatinin-clearance egészséges nőknél 88-128 ml/perc. és 97-137 ml/perc. férfiaknál (a normál értékek laboronként kissé eltérhetnek).
A vér karbamid-nitrogén (BUN) szintje a veseműködés másik mutatója. A karbamid szintén metabolikus melléktermék, amely felhalmozódhat, ha a veseműködés károsodott. A BUN-kreatinin arány általában pontosabb információt nyújt a veseműködésről és annak lehetséges kiváltó okáról, mint önmagában a kreatininszint. A BUN a kiszáradással is növekszik.
A közelmúltban a csecsemőknél a megemelkedett kreatininszintet bakteremiával, míg a felnőtt férfiak emelkedett kreatininszintjét a prosztatarák fokozott kockázatával hozták összefüggésbe.
A korai vesebetegség csendes probléma, akárcsak a magas vérnyomás, és nincsenek tünetei. Lehet, hogy az embereknek krónikus vesebetegségük van, de nem tudnak róla, mert nem érzik magukat rosszul. A személy glomeruláris filtrációs rátája (GFR) azt méri, hogy a vesék mennyire szűrik ki a salakanyagokat a vérből. A GFR-t a vér kreatininszintjének rutin méréséből becsülik. Az eredményt becsült GFR-nek (eGFR) nevezzük.
A kreatinin az izomsejtek normál lebomlásakor keletkező salakanyag. Az egészséges vesék kivonják a kreatinint a vérből, és a vizeletbe juttatják, hogy elhagyják a szervezetet. Ha a vesék nem működnek jól, a kreatinin felhalmozódik a vérben.
További információ a krónikus vesebetegség jeleiről és tüneteiről » Az a kreatininszint, amely eléri a 2,0-t vagy többet csecsemőknél, és 5,0-t vagy többet felnőtteknél, súlyos vesekárosodást jelezhet.A vér normál kreatininszintje körülbelül 0,6-1,2 milligramm (mg) deciliterenként (dL) felnőtt férfiaknál és 0,5-1,1 milligramm deciliterenként felnőtt nőknél. (A metrikus rendszerben a milligramm a gramm egy ezrelékével egyenlő tömegegység, a deciliter pedig a liter egytizedével egyenlő térfogategység.)
A veseműködési zavar (veseelégtelenség) tünetei igen változatosak. Általában nincsenek korrelációban a vér kreatininszintjével.
Minden olyan állapot, amely károsítja a veseműködést, valószínűleg megemeli a vér kreatininszintjét. Fontos felismerni, hogy a veseműködési zavarhoz (veseelégtelenség, azotémia) vezető folyamat régóta fennáll-e vagy új keletű. A legutóbbi emelkedések könnyebben kezelhetők és visszafordíthatók.
A hosszan tartó (krónikus) vesebetegség leggyakoribb okai felnőtteknél a
A megemelkedett vér kreatininszintjének egyéb okai a következők: