A hasnyálmirigyrák a hasnyálmirigy sejtek kóros, ellenőrizetlen növekedése.
A „hasnyálmirigyrák” tág fogalom minden olyan ráktípusra, amely a hasnyálmirigyben kezdődik. Sokféle hasnyálmirigyrák létezik. Mindegyik típus más-más kezelést igényel, és más a túlélési kilátása (prognózisa). A hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusa a hasnyálmirigy-adenokarcinóma.
A „hasnyálmirigyrák” kifejezést nem használják jóindulatú daganatokra (nem invazív kóros növekedésekre), illetve olyan abnormális sejtnövekedésre, amely még nem rák.
A hasnyálmirigy egy mirigy a hasban, kissé a gyomor mögött és a gerinc előtt. A hasnyálmirigy körülbelül 25 cm hosszú és ebihal alakú; egyik végén vastag és lekerekített, a másik végén hosszú és vékony.
A hasnyálmirigynek két fő funkciója van:
Mivel a hasnyálmirigynek különböző részei vannak, amelyek külön funkciót látnak el, sok különböző típusú sejt válhat rákossá (kóros és ellenőrizetlen módon szaporodhat).
A hasnyálmirigyrákokat gyakran két fő típusra osztják:
A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai (más néven szigetsejt-daganatok) a hasnyálmirigy hormonokat termelő részében kezdődnek. Ide tartoznak a gasztrinómák, inzulinómák, glukagonómák és néhány más típus. Az inzulinómák általában nem rák.
Nem endokrin hasnyálmirigyrák minden olyan rákot jelent, amely a hasnyálmirigy bármely más részében kezdődik. Ezek messze a leggyakoribb hasnyálmirigyrák-típusok. Az összes hasnyálmirigyrák körülbelül 95%-a adenokarcinóma. Öt hasnyálmirigyrákos emberből körülbelül négynek van ductalis adenocarcinomája – olyan rák, amely az emésztőnedvet a bélbe szállító csövekben kezdődik.
Egyéb, kevésbé gyakori, nem endokrin hasnyálmirigyrákok közé tartozik az acinus sejt karcinóma, acinus sejt cisztadenokarcinóma, intraductalis papilláris mucinosus daganat invazív karcinómával, kevert acinus-ductalis karcinóma, vegyes acinus-neuroendokrin karcinóma, vegyes acinus-neuro-neuroendokrinomatikus, vegyes acinus-muducinousos-endocrinomatikus invazív karcinómával, pancreatoblastomával, serous cystadenocarcinomával és szolid-pszeudopapilláris karcinómával.
A legtöbb hasnyálmirigyrák mindaddig nem okoz tüneteket, amíg elég nagyra nem nő ahhoz, hogy megzavarja más szervek működését.
A tünetek a következők lehetnek:
Néhány hasnyálmirigyrákos embernél cukorbetegség is kialakul.
A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai más tüneteket is okozhatnak, ha túlzott mennyiségű hormont termelnek, még akkor is, ha nem rákos megbetegedések. Ezek lehetnek bőrkiütések vagy alacsony vércukorszint (hipoglikémia) tünetei, például izzadás, szapora vagy heves szívverés, gyengeség, homályos látás vagy zavartság.
Más rákos megbetegedésekhez hasonlóan a hasnyálmirigyrák is akkor fordul elő, ha a szervezet sejtjeiben rendellenes változások következnek be a DNS-ben. Hogy ez pontosan miért történik, azt egyelőre nem tudni.
Tízből csak egy hasnyálmirigyrákot okoznak a szüleitől örökölt genetikai rendellenességek. A kockázat magasabb lehet azokban a családokban, akiknél petefészekrák, vastagbélrák, örökletes hasnyálmirigy-gyulladás szindróma vagy örökletes atípusos több anyajegy melanoma szindróma van.
A főbb tényezők, amelyek növelhetik a hasnyálmirigyrák kockázatát:
További lehetséges kockázati tényezők a következők:
A férfiaknál nagyobb a hasnyálmirigyrák kockázata, mint a nőknél. A hasnyálmirigyrák kockázata is nő az életkorral. Főleg 65 év felettieknél fordul elő.
Azoknál az embereknél, akik sok gyümölcsöt és folsavat esznek, alacsonyabb a hasnyálmirigyrák kockázata. A folsav megtalálható a zöld leveles zöldségekben, egyes gyümölcsökben (pl. narancs és banán) és hüvelyesekben (pl. csicseriborsó, bab és lencse).
Ausztráliában a hasnyálmirigyrák a 10 leggyakoribb rákfajta egyike.
Évente körülbelül 3100 ausztrálnál diagnosztizálnak hasnyálmirigyrákot, köztük körülbelül 1600 férfit és 1500 nőt. Ausztráliában bármikor több mint 2000 embernek van hasnyálmirigyrákja. Az 1980-as évek eleje óta enyhén nőtt Ausztráliában az évente diagnosztizált új hasnyálmirigyrákos esetek aránya.
Több férfiban alakul ki hasnyálmirigyrák, mint nőben. Becslések szerint az ausztrál nőknél 85 éves kor előtt hasnyálmirigyrák diagnosztizálásának esélye egy:72, az ausztrál férfiaknál pedig egy:59. Az Ausztráliában évente diagnosztizált új daganatos megbetegedések közül 42-ből egy (2,4%) hasnyálmirigyrák.
Évente több mint 2800 ausztrál hal meg hasnyálmirigyrákban. Az egy év alatt rákban meghaló ausztrálok közül körülbelül egynek van hasnyálmirigyrákja.
A hasnyálmirigyrákot nagyon nehéz korán diagnosztizálni. A legtöbb embernél csak többszöri háziorvosi látogatás, vizsgálatok és szakorvosi beutaló után derül ki.
Nincs egyszerű teszt, amelyet elvégezhet, és Ausztráliában nincs nemzeti hasnyálmirigyrák-szűrési program.
Ha kezelőorvosa azt gyanítja, hogy hasnyálmirigyrákja lehet, fizikális vizsgálaton, vérvizsgálaton és képalkotó vizsgálatokon fog részt venni.
A képalkotó vizsgálatok olyan tesztek, amelyek segítségével képeket készíthet a hasnyálmirigyről és a közeli szervekről. Ezek közé tartozhat az ultrahang, a számítógépes tomográfia (CT-vizsgálat), a mágneses rezonancia képalkotás (MRI-vizsgálat) és a pozitronemissziós tomográfia (PET-vizsgálat).
Ausztráliában általában a has CT-jét javasolják első képalkotó vizsgálatként, ha hasnyálmirigyrákja lehet. A CT-szkennerek röntgensugarak segítségével részletes képeket készítenek a testszeletekről. A számítógép össze tudja rakni ezeket a szeleteket, hogy 3-dimenziós (3D) képet készítsen a hasnyálmirigyről és más szervekről.
Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy a hasnyálmirigyrák eltávolítása műtéttel lehetséges, további vizsgálatokra és tesztekre lehet szüksége. Ezek a következők lehetnek:
A hasnyálmirigyrák elzárhatja az epevezetéket, az epét (egyfajta emésztőnedvet) a májból és az epehólyagból a vékonybélbe. A vékonybél elzáródását hasnyálmirigyrák is okozhatja.
A hasnyálmirigyrákban szenvedő emberek közül legfeljebb minden ötödik embernél alakul ki cukorbetegség.
A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai túlzott mennyiségű hormont termelhetnek. Az inzulint termelő sejtek daganatai (insulómák) abnormálisan magas inzulinszintet termelhetnek, ami alacsony vércukorszintet okoz. A glukagonómák bőrkiütést okozhatnak.
A rák egy részének vagy egészének eltávolítására irányuló műtét csak a hasnyálmirigyrákos betegek kis százalékánál lehetséges.
Ha a rák a hasnyálmirigy fejénél (vastagabb végén) található, a sebész fontolóra veheti egy „Whipple-eljárás” (más néven pancreaticoduodenectomia) elvégzését. Ez egy összetett művelet, amely magában foglalja a hasnyálmirigy egy részének vagy egészének eltávolítását, az epehólyagot, az epevezeték egy részét, a gyomor egy részét, a vékonybél egy részét és a közeli nyirokcsomókat. Ha a rák csak a hasnyálmirigy farkában (vékony végén) található, lehetséges a disztális pancreatectomia. Ez valamivel kevésbé bonyolult, mint a Whipple-eljárás, de még mindig jelentős művelet.
Néha kemoterápiát, sugárterápiát vagy a kettő kombinációját alkalmazzák a műtét előtt a rák csökkentésére.
Orvosa fontolóra veheti a kemoterápiát (a rákos sejteket elpusztító gyógyszeres kezelést), ha Ön meglehetősen jól van, és jó esélye van a túlélésre.
A hasnyálmirigyrák különböző kezelési módjai állnak rendelkezésre Ausztráliában. Ide tartozik a paklitaxel (például Albraxane), a gemcitabin és a fluorouracilt tartalmazó kombinációk. Az Ön számára legmegfelelőbb gyógyszer vagy kombináció a daganat elterjedésének mértékétől és a vérvizsgálati eredményektől függ. A kezelést általában szkennelésekkel követik nyomon.
A sugárterápia (röntgensugárzás alkalmazása a rákos sejtek elpusztítására) kemoterápiával (kemosugárzás) is kombinálható.
A kemoterápia általában nem alkalmas olyan emberek számára, akik már rosszul vannak, és rövid a várható élettartamuk.
A legtöbb hasnyálmirigyrákos embernek kezelésre van szüksége a fájdalom csökkentése érdekében. Ez magában foglalhat gyógyszereket és sugárzást. Ausztráliában a szakemberek néha morfiumot írnak fel, ha a fájdalmat a rák okozta idegkárosodás okozza.
Azoknál a hasnyálmirigyrákos betegeknél, akik súlyos fájdalmat tapasztalnak és életük végéhez közelednek, a rákspecialisták néha idegblokkot javasolnak a fájdalom megszüntetésére. Az idegblokkolás magában foglalja a gyógyszerek (érzéstelenítő és idegölő gyógyszerek) közvetlen befecskendezését a hasi idegekbe. A hasnyálmirigyrákból eredő súlyos fájdalomban szenvedő öt emberből körülbelül négynél az idegblokkok képesek a fájdalom szabályozására.
Ha az epevezetékét a rák elzárja, a sebész stentet (kis csövet) helyezhet az epevezetékébe, hogy nyitva tartsa. Ezt endoszkópon (gyomorszondán) keresztül lehet megtenni.
A stentek arra is használhatók, hogy a vékonybelet nyitva tartsák, ha azt a rák okozta nyomás elzárta. Ez a fajta műtét endoszkóppal is elvégezhető, elkerülendő a nagyobb műtétet.
A kutatók folyamatosan jobb kezeléseket keresnek a hasnyálmirigyrák kezelésére. Előfordulhat, hogy meghívást kap egy klinikai vizsgálatban való részvételre egy új kezelés tesztelésére.
A hasnyálmirigyrák túlélési esélye számos különböző tényezőtől függ. Ide tartozik a rák típusa, a rák diagnosztizálásának ideje, életkora és általános egészségi állapota.
Általában a hasnyálmirigyrák túlélési aránya alacsony. Ennek főként az az oka, hogy általában nem diagnosztizálják, amíg a rák túlságosan elterjedt ahhoz, hogy gyógyítható legyen.
Ausztráliában a hasnyálmirigyrákos betegek túlélési aránya javul. Az 1980-as évekhez képest több mint kétszeresére nőtt azoknak az aránya, akik 5 évvel a hasnyálmirigyrák diagnosztizálása után még életben vannak. Ma körülbelül 14 emberből 1 (7%) él túl 5 évet vagy többet.
A túlzott böfögés a rák jele?
A túlzott böfögés önmagában általában nem a rák jele. Azonban a sok böfögés, valamint a fájdalom, duzzanat vagy egyéb tünetek a gyomor-bélrendszert (GI) érintő bizonyos típusú rákos megbetegedések jel
A hízósejtek szerepe egészségünkben
A hízósejtek olyan sejtek, amelyek testünk kötőszövetében találhatók, immunrendszerünk részeként. A hízósejtek különösen feltűnőek testünk azon szöveteiben, amelyek kölcsönhatásba lépnek külső világun
Kezdő lépések az alacsony FODMAP diétával – Dietetikusok által jóváhagyott ingyenes e-könyv!
Képzeld el. Önnél irritábilis bél szindrómát (IBS) diagnosztizáltak, és azt mondták, hogy az alacsony FODMAP-tartalmú diéta segíthet a tünetek kezelésében. Kapsz egy listát azokról az élelmiszerekről,
