Az arzénmérgezést az arzén elemnek való kitettség okozza. Az arzén fémes állapotban három formában (sárga, fekete és szürke) és ionos formában lehet jelen. Az arzén nehézfémnek számít, és az arzén toxicitása némi hasonlóságot mutat más nehézfémek által okozott mérgezésekkel. Az arzénből gyomirtót és rovarirtót gyártanak.
Az arzénmérgezés jelei és tünetei közé tartozik a
Az arzén egy szürkén megjelenő kémiai elem (atomszáma 33, szimbóluma Mint a periódusos rendszerben), amelyet metalloidnak is neveznek. Az arzén három formában létezhet fémes állapotban (sárga, fekete és szürke; a szürke túlsúlyban), valamint ionos formában. Az arzén nehézfémnek számít, és az arzén toxicitása hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint más nehézfémek mérgezése. Történelmileg az arzént gyógyászati hatóanyagként, pigmentként, peszticidként és ártási szándékú szerként használták (bűnözői szándékkal történő felhasználás). 2003-ig az arzént (krómozott réz-arzenát formájában) használták az Egyesült Államokban az épületekben használt fa rovarfertőzésének megelőzésére. 2003-ban az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége betiltotta ennek a vegyületnek a használatát.
Az arzént rézzel vagy ólommal keverik az ilyen anyagokat tartalmazó ötvözetek megerősítésére. Az arzén és egyes vegyületei reagálnak a fehérjékkel, főleg a tiol részekkel, és leválasztják az oxidatív foszforiláció folyamatát, így inaktiválják a legtöbb sejtfunkciót. Következésképpen az arzén és egyes anyagok, amelyekkel kombinálódik, halálos mérgek a legtöbb biológiai rendszer számára, kivéve néhány baktériumfajt. Az arzént inszekticidek és gyomirtó szerek készítésére használják. Az arzénről azt is gondolják, hogy rákkeltő, ami azt jelenti, hogy rákot okozhat.
Az arzén szennyezőanyagként megtalálható az élelmiszerekben és a vízforrásokban. Kagylók és más tenger gyümölcsei, valamint gyümölcsök, zöldségek és rizs; ezek a leggyakrabban szennyezett élelmiszerek. Az arzénmérgezés jellemzően ipari expozíció eredményeként, szennyezett bortól vagy illegálisan desztillált szeszes italtól, vagy rosszindulatú szándékból következik be.
A szervetlen arzén fémes vagy fémes elem, amely számos mérgező vegyületet képez. Az iparban arzin gáznak nevezett gáznemű formában található meg, amely belélegezve nagyon mérgező. A szervetlen arzén kis mennyiségben fordul elő a természetben, többnyire oxigénnel, klórral és kénnel. Ezeket szervetlen arzénvegyületeknek nevezzük. A szervetlen arzénvegyületek sokkal mérgezőbbek a legtöbb biológiai rendszerre (állatok, növények, emberek), mint a szerves arzén (lásd alább). Szervetlen arzén a természetben előfordul a talajban, a réz- és ólomérctelepekben, valamint a vízben, de általában alacsony koncentrációban. Azonban koncentráltabbá válhat, ha az ipari folyamatok során favédőszereket, fémvegyületeket vagy szerves arzéntartalmú vegyületeket, például rovarirtó szereket, gyomirtókat és egyéb vegyületeket állítanak elő belőle. Ha az ilyen vegyületeket elégetik, akkor szervetlen arzén kerülhet a levegőbe, majd később leülepedhet a talajon vagy vízben, és szervetlen formában maradhat, vagy szerves anyaggal egyesülhet.
A szerves arzén minden olyan vegyület, amely az arzén elem és bármely szerves vegyület (nagy mennyiségű szenet tartalmazó vegyületek) kémiai kombinációjából áll. Ezeket gyakran arzén szerves vegyületeknek nevezik. A szerves arzén leggyakrabban inszekticidek, gyomirtó szerek és egyéb vegyületek előállításához használt komponens. A szerves arzén általában nem mérgező az emberre, de nagy koncentrációban mérgező lehet az emberre. Általában a szerves arzén általában sokkal kevésbé mérgező, mint a szervetlen arzén.
Az arzén belélegzése, szennyezett élelmiszerek, víz vagy italok elfogyasztása, illetve bőrrel való érintkezés révén az emberek ki lehetnek téve az arzénnek. Általában nyomokban arzénnak vagyunk kitéve a levegőben és a vízben, valamint az élelmiszerekben. Az emberek magasabb szintnek lehetnek kitéve, ha olyan ipari területek közelében élnek, amelyek jelenleg vagy korábban tartalmaztak arzénvegyületeket. Azok a területek, ahol az ivóvízben ismerten magas arzénkoncentráció található, szintén nagyobb kitettséggel járnak.
Az arzénnek való kitettség mérgező szintjének akut vagy azonnali tünetei a következők lehetnek:
A mérgező szintnél alacsonyabb arzénnek való hosszú távú expozíció bőrelváltozásokhoz vezethet (sötétedés vagy elszíneződés, bőrpír, duzzanat és hiperkeratózis (tyúkszemre vagy szemölcsre emlékeztető bőrdudorok). Fehéres vonalak (Mees vonalai) jelenhetnek meg a körmökön. Mindkettő érzékszervi mozgatóideg-rendellenességek alakulhatnak ki, emellett a máj- és vesefunkció is károsodhat.
A hosszú távú arzénexpozíció bizonyos rákos megbetegedések kialakulásához is társult, és az arzént a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) rákkeltőnek minősítette. Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika azon részein végzett tanulmányok, ahol az ivóvíz magas arzénszintet tartalmazott, a hólyag-, vese-, tüdő- és bőrrák fokozott kockázatáról számoltak be. A szerves arzénvegyületek nem olyan mérgezőek, mint a szervetlen vegyületek, és nem tartják összefüggésben a rákkal.
A beteg kórtörténete nagyon fontos, mivel az expozíció leggyakrabban ipari balesetekből származik, így más emberek (munkatársak, mentőszemélyzet) is ki lehetnek téve, és nem veszik észre, hogy ők is kockázatot jelenthetnek. Az arzén mérgező szintjének kitett emberek leheletét és vizeletét fokhagymás szagú lehet a diagnózisuk alapja. A legtöbb orvos, aki arzén- (vagy más fém- vagy fémmérgezést) gyanít, laboratóriumi vizsgálatokat fog kérni, például vérsejtszámot és szérumelektrolitokat, például kalciumot és magnéziumot; ha hemolízisre (vérsejtpusztulásra) utaló jelek mutatkoznak, meg kell határozni az esetleges vérátömlesztés típusát és szűrést kell végezni.
Léteznek gyors vizelet „folt” tesztek az emelkedett arzénszint diagnosztizálására, de általában nem tesznek különbséget szerves és szervetlen arzén között. A páciens vérét és vizeletét arzénelemzésre küldik; az 50 mikrogramm/l feletti eredmény emelkedettnek tekinthető, de az akut toxikus expozíció 5-100-szoros vagy magasabb szinteket eredményezhet, mint a „magasnak” tekintett értékek. Specifikációs tesztre (amely meghatározza a szervetlen és a szerves arzén szintjét) minden olyan esetben szükséges, amikor a vizelet összes arzéntartalma emelkedett, mivel a szervetlen arzén annyira mérgező. Elektrokardiogramot (EKG, EKG) és idegvezetési vizsgálatot gyakran végeznek bármilyen feltételezett arzénexpozíció esetén. Más toxinok vagy mérgező túladagolás (például Tylenol lenyelése) vizsgálata is elvégezhető.
Az akut mérgező szervetlen arzén expozíció és az arzingáz expozíció gyorsan halálhoz vezethet, és csak néhány mód van a beteg életének megmentésére. A hemodialízis képes eltávolítani az arzént a véráramból, de csak azelőtt, hogy megkötné a szöveteket, így csak rövid idő áll rendelkezésre a kezelés hatásához. Hasonlóképpen, az arzin kötődik a vörösvértestekhez, és azok gyors pusztulását okozza, így a vérátömlesztés és a cseretranszfúzió segíthet a betegnek. Ezenkívül, ha az arzént lenyelték, meg lehet kísérelni a gyomor- vagy bélöblítést, de nincs jó adat, amely azt jelezné, hogy ez sikeres lesz. Nefrológus és toxikológus mielőbbi konzultáció javasolt; előfordulhat, hogy más tanácsadókat kell hívni (hematológus, pszichiáter vagy mások).
A kelátképző terápia (olyan gyógyszerek alkalmazása, amelyek szelektíven megkötik és hatékonyan inaktiválják az anyagokat) általában gyorsan elkezdődnek intravénás vezetéken keresztül. A gyógyszer és a megkötött arzén ezután a vizelettel ürül ki. A választott kelátképző gyógyszer a Dimercaprol (olajban BAL-nak is nevezik); A Succimer-t (DMSA) szintén sikeresen alkalmazták, és a Dimerval (DMPS) kelátképzőként is működhet, de az Egyesült Államokban nem elérhető könnyen.
Ha a beteg túléli az akut toxikus expozíciót, a legtöbb esetben a perifériás idegek idegkárosodása (érzékelési és motoros zavarok) alakul ki; sok túlélőnek lehetnek szív-, máj-, vese- és bőrproblémái; a prognózis kedvező a rosszhoz képest. A krónikus mérgezés és a szerves arzén expozíció jobb eredményeket mutat, kevesebb és kevésbé súlyos problémákkal.
Az emberek a fémöntödében végzett munka, a bányászat, az üveggyártás, a félvezetőipar, a mérgezéses gyilkossági bűncselekmények, az öngyilkossági kísérletek, valamint a biológiai hadviselési ügynökként való kitettség révén kerülhetnek kitettségbe.
Az arzénnal kapcsolatos aggodalmakra a közelmúltban az almalében való jelenléte miatt kerültek elő példák. A legtöbb tanulmányban a kormány és a fogyasztói laboratóriumok által tesztelt különféle almaléforrások azt találták, hogy a legtöbb (több mint 95%-a tesztelt) nagyon kis mennyiségű arzént tartalmaz (kevesebb mint 10 ppm), és biztonságosan fogyasztható (ellentétben a TV-műsor, amely riasztást keltett az almalé fogyasztása miatt). Az FDA azonban minősítette megállapításaikat azzal, hogy 2013 júliusában új szabványok lépnek életbe, és a 10 vagy több ppm-t (ugyanazt a biztonságos talajvízre meghatározott szintet) tartalmazó gyümölcslé értékesítését nem engedélyezik az Egyesült Államokban. Ez alacsonyabb, mint a 2008-ban jóváhagyott, 23 ppm alatti szint. Ennek ellenére más csoportok azt javasolják, hogy csak a 3 ppm-nél kevesebbet tartalmazó gyümölcsleveket hagyják jóvá az FDA.
Két másik arzénforrás, különösen a gyermekek számára aggodalomra ad okot, az arzén a talajvízben, majd az ilyen talajvízben termesztett rizsben. A rizs gyakori élelmiszer a gyermekek számára, de a mai napig nincs szabályozás a fogyasztás szempontjából biztonságosnak tekinthető arzénszintre vonatkozóan. Az FDA és az EPA jelenleg adatokat gyűjt, hogy ajánlásokat tegyen a biztonságos szintekkel kapcsolatban, de sok csoport arra ösztönzi az FDA-t, hogy mielőbb cselekedjen. A csoportok azt állítják, hogy egyes magánlaboratóriumok kimutatták, hogy egy felnőtt adag kereskedelmi forgalomban kapható rizsből körülbelül 1,5-szerese a megengedett arzénmennyiségnek egy liter vízben (10 ppm alatt), ezért lépéseket kell tenni a megengedett arzénszintre. gyorsan. 2013-ban a CDC csak körülbelül 2 csésze főtt rizst javasol egyénenként (felnőttként) hetente.
A "Küldés" gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi szabályzatát. Azt is elfogadom, hogy e-maileket kapok a MedicineNettől, és tudomásul veszem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetésekről.