A tachypnea okai, tünetei és diagnózisa

A tachypnea megemelkedett légzésszám, vagy egyszerűbben a normálisnál gyorsabb légzés. A normál légzésszám az életkortól és az aktivitástól függően változhat, de általában 12 és 20 légzés/perc között van egy pihenő felnőtt esetében.

Ezzel szemben a hyperpnoe kifejezés gyors, mély légzést jelent, míg a tachypnea a gyors légzést , sekély légzés. Nézzük meg a tachypnea lehetséges okait, valamint azokat az egészségügyi állapotokat, amelyekben előfordulhat.

Tünetek

A tachypneát légszomj érzése és az elégtelenség érzése kísérheti levegő (dyspnea), kékes árnyalatú ujjak és ajkak (cianózis), valamint a mellkasi izmok beszívása légzéssel (visszahúzás).

A tachypnea nyilvánvaló tünetek nélkül is előfordulhat, különösen, ha olyan állapotokhoz kapcsolódik, mint pl. mint az anyagcsere egyensúlyhiánya vagy a központi idegrendszeri állapotok.

Tachypnea vs. dyspnea

Mint megjegyeztük, a tachypnea a gyors, sekély légzésszám leírására használt kifejezés, de semmit sem mond arról, hogy mit érez az ember. Tachypnea esetén előfordulhat, hogy a személynek nagyon nehéz a légszomja, vagy ezzel ellentétben egyáltalán nem észlel légzési nehézséget.

A nehézlégzés az érzésre utal légszomj.

Dipnoe fordulhat elő normál, magas vagy alacsony légzés esetén légzési sebesség. Előfordulhat sekély vagy mély légzési minta esetén is.

Okok

A tachypnoe-nak fiziológiai és kóros okai is vannak.

Fiziológiai okok

Az állapot fiziológiai okai a szervezet normális reakciójára utalnak egy másik állapot kijavítására . Ebben az esetben az állapot, például a tachypnea, nem kóros testi válasz, hanem egy normális válasz egy másik típusú abnormális állapotra vagy a szervezet egyensúlyhiányára.

A tachypneát három elsődleges élettani folyamat okozhatja:

A légúti gázok egyensúlyának felborulása :A vér alacsony oxigénszintje (hipoxémia) vagy megnövekedett szén-dioxid-szint a vérben (hiperkapnia) tachypnoét okozhat.
Sav-bázis egyensúlyhiány : A tachypnoét okozhatja a szervezetben feleslegben lévő sav vagy a szervezetben a bázis csökkenése (a szervezet sav-bázis egyensúlyának felborulása.) Ha a szervezet azt érzékeli, hogy a vér túl savas (metabolikus acidózis), szén-dioxidot fúj ki a tüdőből, hogy megkísérelje megszabadítani a szervezetet a savtól.
Láz :Láz esetén a tachypnea kompenzáló hatású, ami azt jelenti, hogy a légzés felgyorsul, hogy kivonja a hőt a testből.

Ezekben a példákban a tachypnoe nem kóros, hanem egy olyan mód, amellyel a test az egyensúly (homeosztázis) fenntartása érdekében a szervezet egy másik rendellenességét kompenzálja.

Kóros okok

A fiziológiás okokkal ellentétben a kóros ok az, amely nem fordul elő a test egyensúlyának helyreállítására irányuló erőfeszítés, és valójában az ellenkezőjét teszi.

Például a hiperventiláció gyors felületes légzést okozhat, amely nem a helyreállítja az egyensúlyt a szervezetben, de ehelyett szorongásra vagy félelemre adott reakció lehet.

Olyan állapotok, amelyek tachypneát okozhatnak

Az egészségügyi állapotok széles köre eredményezhet tachypnoét. Kategóriák szerint ezek a következők lehetnek:

Tüdővel kapcsolatos :A tüdőbetegségek csökkenthetik az oxigénszintet vagy megemelhetik a szén-dioxid szintjét, és a gyors légzés megpróbálja ezeket a normális szintre visszaállítani. Ezek közé tartozik a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), asztma, tüdőgyulladás, tüdőfibrózis, pneumothorax (összeomlott tüdő), tüdőembólia és még sok más.
Szívvel kapcsolatos :Az olyan állapotok, mint a szívelégtelenség, vérszegénység vagy alacsony pajzsmirigy, szív- és érrendszeri elváltozásokat eredményezhetnek, amelyek viszont tachypnoét okozhatnak.
Hiperventiláció: Ez fájdalom, szorongás vagy egyéb körülmények miatt fordulhat elő.
Metabolikus acidózis: Ha a sav szintje túl magas a vérben, a légzés sebessége megnövekszik, hogy kifújja a szén-dioxidot. Ennek néhány oka a diabéteszes ketoacidózis, a tejsavas acidózis és a hepatikus encephalopathia.
Központi idegrendszerrel kapcsolatos : A tachypneát közvetlenül okozhatják agyi rendellenességek, például agydaganatok.
Gyógyszerek :Az olyan gyógyszerek, mint az aszpirin, a stimulánsok és a marihuána gyors felületes légzést okozhatnak.

Kórházi betegeknél a tachypnea a tüdőgyulladás kialakulásának jele lehet, és gyakran a tüdőgyulladás egyéb nyilvánvaló jelei előtt jelentkezik.

Tachypnea és tüdőrák

A tüdőrák számos különböző módon okozhat tachypnoét. A tüdő károsodása megzavarhatja az oxigén és a szén-dioxid normál cseréjét. A mellkasi hegesedés, például a tüdőrák műtétje esetén, csökkentheti a levegővétel és az oxigénfelvétel képességét.

A kemoterápia által kiváltott vérszegénység tovább ronthatja a tachypnoét, mivel kevesebb a hordozható vörösvérsejt oxigént, és ezért a légzés felgyorsul, hogy megpróbálja ezt kijavítani.

Diagnózis

A tachypnea diagnózisa a személy életkorától, egyéb egészségügyi problémáktól, aktuális állapotától függően változik. gyógyszerek és egyéb tünetek, de a következők lehetnek:

Oximetria : A vérében lévő oxigén mennyiségének becsléséhez „klipet” helyezhet az ujjára.
Artériás vérgázok (ABG) : A vérgázok mérik az oxigénszintet, a szén-dioxid-tartalmat és a vér pH-ját. A pH hasznos lehet az anyagcsere-rendellenességek értékelésében. Ha a pH alacsony (acidózis), vizsgálatokat lehet végezni olyan okok felderítésére, mint a diabéteszes ketoacidózis, tejsavas acidózis és májproblémák.
Mellkasröntgen :A mellkasröntgen segítségével gyorsan meg lehet határozni a tachypnea bizonyos okát, például a tüdő összeesését.
Mellkas számítógépes tomográfia (CT) : Mellkasi CT-t lehet végezni a tüdőbetegségek vagy daganatok felderítésére.
Tüdőfunkciós tesztek :A tüdőfunkciós tesztek nagyon hasznosak olyan állapotok keresésekor, mint például a COPD és az asztma.
Glükóz : Gyakran vércukorszintet mérnek a diabéteszes ketoacidózis kizárására (vagy megerősítésére).
Elektrolitok : A nátrium- és káliumszint hasznos a tachypnea egyes okainak értékelésében.
Hemoglobin : Teljes vérkép és hemoglobin vizsgálat végezhető a vérszegénység és a fertőzések bizonyítékának felderítésére.
Elektrokardiogram (EKG) : Az EKG szívinfarktusra vagy rendellenes szívritmusra utaló jeleket kereshet.
VQ szkennelés : VQ-vizsgálatot gyakran végeznek, ha fennáll a tüdőembólia lehetősége.
Agyi mágneses rezonancia képalkotás (MRI) : Ha nem találják a tachypnea nyilvánvaló okát, az agy MRI-je segíthet az agyi rendellenességek (például daganatok) kizárásában.
Toxikológiai képernyő: Számos olyan gyógyszer létezik, amelyek vényköteles, vény nélkül kaphatók és illegálisak is, amelyek tachypnoét okozhatnak. A toxikológiai szűrést gyakran vészhelyzetben végzik el, ha a tachypnea oka ismeretlen.