Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis primer retroperitoneális fibrózisként is ismert.
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis (IRF) egy ritka betegség, amely gyulladást és fibrózist (hegesedést) okoz a hasi aorta (a szív legnagyobb artériája) és a csípőartériák körül (a hasi aorta két nagy artériára szakad). 1 2 3
A gyulladás átterjed a retroperitoneumba, amely a has mögötti tér. Ez a gyulladás az ureter fibrózisát és a vesekárosodást okozhatja. Nehezen jut el a vizelet a részlegesen elzáródott uretereken keresztül a vesékbe és a hólyagba. 2 3 4
Retroperitoneum – tartalmazza a veséket, a mellékveséket, a hasnyálmirigyet, a nyirokcsomókat, az ideggyökereket, a hasi aortát és a vena cava inferiort.
Fibrózis – rostos szövet a sérülésből vagy gyulladásból származó gyógyulás mellékhatásaként.
Peritoneális üreg – a hashártya az a membrán, amely a hasfalat szegélyezi, és lefedi a hasüregben található legtöbb szervet, például a beleket.
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis az állapot minden szakaszában eltérő tünetekkel jár.
A korai szakaszok a következők:
A későbbi szakaszok a következők:
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózisnak nincs határozott oka. 2 3
Néhány lehetséges ok:
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis másodlagos, ha más állapotokból származik.
Néhány azonosító tényező a következők:
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis esetek több mint 75 százalékát idiopátiás retroperitoneális fibrózisként diagnosztizálják. Férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. 3 4
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis elsősorban az aortát és a csípőartériákat érinti. A diagnosztizáltak egyharmadánál súlyosbíthatja vagy újonnan fellépő hipertóniát (magas vérnyomást) okozhat. 6
A magas vérnyomás és a fő erek gyulladása csökkentheti a véráramlást a mellkasi (mellkasi) aortán keresztül, és ischaemiás stroke-kal is összefüggésbe hozható. 7
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis a mesenterialis artériák (az aortából a belekbe vért szállító erek) és az inferior vena cava (az ér, amely a szívbe viszi vissza a vért) elzáródását is okozhatja, a lágyrészek növekedésével, növelve a többszörös szervi elégtelenség kockázatát. 6
Amikor idiopátiás retroperitoneális fibrózissal járó másodlagos állapotba fejlődik, fennáll annak a veszélye, hogy a jóindulatú daganat rosszindulatúvá válik, és átterjed az agy vagy a gerincvelő egyes részeire. 3
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózist legjobban számítógépes tomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és/vagy pozitronemissziós tomográfia (PET) értékelésével lehet diagnosztizálni. 7
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis értékelése a következőket foglalhatja magában:
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis kezelésének fő célja az esetleges érelzáródások enyhítése és az állapot rosszabbodásának megelőzése.
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózist a következőkkel kezelik:
A másodlagos idiopátiás retroperitoneális fibrózis kezelése:
A kezelés után visszaesés és hosszú távú problémák léphetnek fel, és férfiaknál gyakrabban fordul elő. A kortikoszteroidok és/vagy tamoxifen alkalmazása csökkenti a visszaesés kockázatát. 3 4
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis súlyos bilaterális hydronephrosist (vizelet-elzáródást és veseduzzanat), ureter kompressziót és veseelégtelenséget okozhat. 2
Krónikus reziduális hidronephrosis előfordulhat. Kezelés hiányában a súlyos szövődmények végstádiumú veseelégtelenséggé alakulhatnak. 2
Azonnali intézkedés szükséges a maradandó vesekárosodás megelőzése érdekében:
Kidney Health Australia
Az idiopátiás retroperitoneális fibrózis különböző stádiumainak diagnosztizálásához, kezeléséhez és monitorozásához szükséges szakemberek:
háziorvos
Nefrológus (vesebetegség)
Urológus sebész (vesék, hólyag, prosztata és férfi nemi szervek)
Endokrinológus (cukorbetegség és endokrin betegségek)
Érsebész és kardiológus / szívsebész