A felnőttekhez hasonlóan a gyermekeknél is kialakulhat migrén. Ez a felnőtteknél tapasztalt hasonló állapot lehet, amely jellemzően fejfájással jár, és néha aura előzi meg. Hányinger, hányás és fotofóbia (csökkent fénytűrés) fordulhat elő. A gyermekeknél a migrén néhány szokatlan és atipikus változata is kialakul, amelyek nem járnak különösen fejfájással, amelyek általában nem figyelhetők meg felnőtteknél. A hasi migrén az egyik ilyen változat.
A hasi migrén olyan állapot, amelyről úgy gondolják, hogy összefügg a migrénnel, amelyet hasi fájdalom jellemez. Gyakran a klasszikus migrén szokásos kiváltó okai váltják ki. A fájdalom erős lehet, hányinger és hányás léphet fel.
A hasi migrén ritka felnőtteknél, de a becslések szerint az összes gyermek 2%-ánál alakulhat ki hasi migrén. Az ilyen betegségben szenvedő gyermekeknél általában felnőttként migrénes fejfájás alakul ki. A lányok gyakrabban érintettek, mint a fiúk. A hasi migrén általában 2 és 10 éves kor között jelentkezik először.
A hasi migrén oka nem ismert. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a hasi migrén neurológiai vagy endokrinológiai változásokkal áll összefüggésben, és a szervezet szerotonin- és hisztaminszintjének megváltozása okozhatja. Genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, mivel az állapot gyakrabban fordul elő olyan gyermekeknél, akiknek a családjában előfordult migrén. A betegségben szenvedő gyermekek körülbelül 60%-ának pozitív családi anamnézisében szerepel migrén.
Leírták a hasi migrén kiváltó okait, hasonlóan a klasszikus migrén kiváltóihoz. Ide tartoznak a csokoládé- vagy nitrittartalmú ételek, a stressz és a szorongás.
Mint említettük, a hasi migrén fájdalmat okoz a hasban, amely súlyos és legyengítő lehet. Általában a has középső részén található, gyakran a köldök körül. Görcsök, hányinger és hányás kísérheti a fájdalmat. Gyakran megfigyelhető a bőr sápadtsága (sápadtsága). Lehetséges, hogy nem jár fejfájás. A tünetek általában enyhülnek az alvással, és egy órától több napig tarthatnak.
A fejfájás gyakori hiánya miatt az állapotot nehéz lehet diagnosztizálni, különösen az első epizód során. A hasi migrén diagnózisának megállapítására nincs specifikus teszt, ezért a diagnózis más állapotok kizárásán alapul. A laboratóriumi vizsgálatok és képalkotó vizsgálatok általában arra irányulnak, hogy kizárjanak más olyan állapotokat, amelyek felelősek lehetnek a tünetekért. Néha elektroencephalográfiát (EEG) végeznek, hogy kizárják a rohamzavart, mint a tünetek okait.
A hasi migrén kezelése két összetevőből áll:az akut roham tüneteinek csökkentése és a jövőbeni epizódok megelőzése vagy súlyosságának csökkentése. Az eddigi kutatások nem szolgáltattak elegendő adatot ahhoz, hogy szilárdan megállapítsák egy adott gyógyszer szerepét sem a tünetek kezelésében, sem a jövőbeni hasi migrénes epizódok megelőzésében. Ennek ellenére sok beteg reagál a migrén elleni gyógyszerekre és más gyógyszerekre.
A hasi migrén kezelésére használható gyógyszerek a következők:
A kezelés egyéb szempontjai közé tartozhat az intravénás folyadék beadása súlyos hányás esetén, valamint nyugtatók vagy hányáscsillapítók alkalmazása.
A kezelés tanácsokat is tartalmazhat a kiváltó okok felismerésére és elkerülésére, ha ezek ismertek. Például, ha azonosítottak élelmiszer-kiváltó tényezőket, ezeket kerülni kell, bár nem mindenkinél vannak azonosítható táplálékkiváltók, akiknél hasi migrén jelentkezik. A stresszkezelés és a relaxációs programok egyesek számára hasznosak lehetnek.
Migrén kezelések:
Milyen további lehetőségei vannak?
A hasi migrén prognózisa jó; a legtöbb gyermek végül abbahagyja a hasi fájdalom rohamát. Azonban a legtöbb hasi migrénben szenvedő gyermeknél (egy 54 gyermek részvételével végzett vizsgálatban körülbelül 70%-uk) migrén alakul ki felnőttkorukban.