A sclerosis multiplex (MS) a leggyakoribb neurológiai betegség a világon.
De akár Ön, akár egy barát, akár egy családtag kapja meg a diagnózist – ez teljesen félelmetes.
Annak ellenére, hogy ez a leggyakoribb neurológiai betegség, minden embernél másként jelentkezik, a kiváltó okok nagyrészt ismeretlenek, és a gyógyszeres kezelések egyeseknél beválik, másoknak sikertelennek.
Amikor SM diagnózist kap, úgy érezheti, hogy egészsége (és élete) hirtelen kikerül az irányítása alól.
De az igazság az, hogy még egy olyan betegséggel is, mint a sclerosis multiplex, visszaveheti a kontrollt.
Az elmúlt évtizedben az SM-rel kapcsolatos kutatás a pusztán gyógyszeres kezelések keresése helyett kiterjedt a bélrendszer egészségére, valamint arra, hogy milyen szerepet játszik nemcsak az SM kialakulásában, hanem annak leküzdésében is.
Számos tanulmány azonosította a bélrendszeri diszbiózist (az emésztőrendszerben lévő baktériumok egyensúlyhiánya) az SM kialakulásának egyik fő szereplőjeként – amiről 10 évvel ezelőtt nem is álmodtunk volna.
Ha azt mondták neked, hogy a kábítószer az csak választ, vagy nehéz elhinni, hogy a bélnek bármi köze van az Ön autoimmun állapotához, ez a cikk neked szól.
A sclerosis multiplex (MS) egy krónikus neurológiai állapot, amely a központi idegrendszert (agyat és gerincvelőt) érinti. A sclerosis multiplex szintén autoimmun betegség – minden autoimmun betegségben a szervezet olyan antitesteket termel, amelyek megtámadják saját szöveteit.
Az SM-ben szenvedő betegeknél a szervezet autoimmun támadása az idegek külső védőburkolata, az úgynevezett mielinhüvely ellen irányul. A mielinhüvely szükséges a központi idegrendszer és a test többi része közötti hatékony kommunikációhoz. Ha a mielin károsodik, az alapvető testfunkciók megváltozását vagy teljes elvesztését okozhatja, ami a mobilitástól a látásig mindenre kihat.
Az SM leggyakoribb korai tünetei a következők:
Az SM-nek 2 fő típusa van:az elsődleges és a visszaeső-remittáló. Az elsődleges SM-ben a tünetek a betegség kezdetétől fokozatosan súlyosbodnak. A visszaeső-remissziós SM-ben a tünetek „fellángolások” vagy „relapszusok” formájában jelentkeznek, majd remissziós időszakokban, amikor a tünetek elmúlnak.
A kiújuló-remittáló SM a gyakoribb típus, de a legtöbb relapszusos-remittáló SM-ben szenvedő ember végül az úgynevezett másodlagos elsődleges SM-be jut. Másodlagos primer SM-ben a remissziós időszakok csökkenhetnek, és a tünetek idővel rosszabbodhatnak.
A szklerózis multiplex (MS) a legelterjedtebb rokkantságot okozó neurológiai állapot a világon. Becslések szerint évente 2,5 millió embert érint. Az észak-európai származású embereknél van a legmagasabb az SM kialakulásának kockázata, és közel kétszer annyi nőt érint, mint férfit.
Az SM-ben szenvedőket leggyakrabban 20 és 40 év közötti korban diagnosztizálják, és a korai diagnózis az optimális, ha az állapot kezeléséről van szó.
Egyetlen teszt vagy tünet sem elegendő az SM diagnózis felállításához, inkább egy sor stratégiát és tesztet alkalmaznak az összes elem összeállítására.
Ezek a stratégiák leggyakrabban magukban foglalják a beteg kórtörténetének alapos áttekintését, egy neurológiai vizsgálatot (egyensúly- és koordinációs tesztek), valamint MRI-t vagy mágneses rezonancia képalkotást az agyban vagy a gerincvelőben bekövetkező, betegséggel összefüggő változások kimutatására.
A cerebrospinális folyadék (CSF), az agy körül található védőfolyadék is vizsgálható. Az SM-ben szenvedők CSF-jében jellemzően specifikus fehérjék találhatók, ami a betegség pozitív jelzője lehet.
A klinikai diagnózis felállításához az orvosnak:
Az egyéb rendellenességek kizárása fontos része a helyes diagnózis felállításának, amikor a szklerózis multiplex összetettségéről van szó. A megfelelő vérvizsgálat létfontosságú a hasonló tüneteket okozó egyéb állapotok kizárásához, beleértve a Lyme-kórt, a B12-hiányt és a pajzsmirigy-diszfunkciót (hogy csak néhányat említsünk).
Az SM diagnózisa azonban csak az első lépés – miután diagnosztizálták Önt, Önnek és orvosának ki kell dolgoznia a kezelési tervet.
A kutatók és a szakértők egyetértenek abban, hogy a sclerosis multiplex a központi idegrendszer (CNS) gyulladásos betegsége, és kóros immunválasz eredményeként alakul ki, más néven autoimmun válaszreakció.
A T-sejtek a fehérvérsejtek egy speciális típusa, és az immunrendszer szerves részét képezik. Normál körülmények között segítenek megvédeni és védekezni az ártalmak ellen. Az SM-ben szenvedőkben megtámadják a központi idegrendszer különböző összetevőit, és gyulladást okoznak, amely végül szerkezeti károsodáshoz vezet.
Az SM-ben szenvedő betegeknél az immunrendszer megtámadja az idegek védőbevonatát, az úgynevezett mielinhüvelyt. Ha a mielinhüvely megsérül (demielinizációnak hívják), az agy és a test többi része közötti kommunikáció lelassul, vagy akár teljesen leáll.
A T-sejtek nemcsak a mielint károsítják, hanem olyan vegyi anyagokat is kiválaszthatnak, amelyek károsítják az idegrostokat (axonokat), és károsabb immunsejteket toboroznak a gyulladás helyére. A kutatók továbbra is vizsgálják, hogy pontosan mi teszi lehetővé a T-sejtek ilyen módon történő aktiválását, és azt találták, hogy mind a környezeti tényezők, mind a genetika közrejátszik.
Szinte minden autoimmun betegségben genetikai hajlamot észleltek, beleértve a cöliákiát, a rheumatoid arthritist és a pikkelysömört.
És az MS sem más.
A HLA-DRB1*15:01 változásai allél biztosítja a legerősebb genetikai kapcsolatot az SM kialakulásához. A HLA-DRB1 gén egy nagyobb komplexhez, az úgynevezett humán leukocita antigén (HLA) komplexhez tartozik, amely lehetővé teszi az immunrendszer számára, hogy megkülönböztesse a szervezet saját fehérjéit az idegen betolakodók által termeltektől.
A HLA-komplexen belül minden gén fontos szerepet játszik az immunrendszerben, mivel lehetővé teszi, hogy megfelelően reagáljon sokféle ismeretlen fehérjére. A szakértők ezért okkal feltételezik, hogy hozzájárul az autoimmun kaszkádhoz, amely végső soron károsítja a mielin hüvelyt SM-ben.
Azonban nem mindenkinél alakul ki SM, akinek a HLA-DRB1 génje megváltozik. Ahhoz, hogy az SM-re való genetikai hajlam teljes körű autoimmun betegséggé váljon, egyéb hozzájáruló tényezőknek is jelen kell lenniük.
Ez az ekockázati tényezőknek való kitettség azoknál, akik genetikailag fogékonyak SM-re, amely segít eldönteni, hogy a betegség valóban kifejeződik-e vagy sem.
A következő tényezők játszhatnak fontos szerepet az SM kialakulásában:
A fenti tényezők nagyszerűsége az, hogy sok a mi ellenőrzésünk alatt áll, és felhasználhatók az SM tüneteinek jobb kezelésére. Sok orvos azonban nem ismeri fel szerepét, és a hagyományos orvoslást választja.
Jelenleg 15, az FDA által jóváhagyott vényköteles gyógyszer létezik az SM hosszú távú kezelésére. Sokukat injekció formájában adják be a bőrbe, és úgy tervezték, hogy csökkentsék vagy leállítsák a mielin elleni immuntámadást azáltal, hogy megváltoztatják ezen immunsejtek működését.
Az SM kezelésére szolgáló gyógyszerek súlyos mellékhatásokat okozhatnak.
Az SM-gyógyszerek leggyakoribb mellékhatásai a következők:
(*) Szabályozza a nyomon követési vizsgálatokat a súlyosság nyomon követésére
Bár ezek a gyógyszerek fontos eszközt jelenthetnek az SM kezelésében, nem foglalkoznak egyetlen fontos kérdéssel:miért aktiválódnak az immunsejtek, hogy károsítsák a mielinhüvelyt?
Tehát mi okozza az autoimmun reakciót?
Az autoimmunitás egyik legnagyobb kiváltó oka a szivárgó bél – ez a kifejezés a sérült bélfal leírására szolgál, amely végül lehetővé teszi a nagy emésztetlen élelmiszermolekulák, toxinok, mikrobák és egyéb nemkívánatos anyagok bejutását a véráramba.
Amikor ezek a molekulák átjutnak a bélrendszeren és a véráramba, az immunrendszer aktiválódik.
De nem ezt kellene tennie az immunrendszerünknek – megvédeni minket az idegen betolakodóktól?
Igen… de nincs felszerelve arra, hogy ismétlődően teljesítsen, amit egy szivárgó bél megköveteli.
És itt kezdődik a probléma és a kérdésünkre adott válasz feletti hazugságok.
A kutatások azt mutatják, hogy az immunrendszer ismétlődő aktiválása szivárgó bélrendszeren keresztül hozzájárul az autoimmunitás folyamatához.
„ Svéd kutatók a sclerosis multiplex kísérleti rágcsálómodelljét használva most megerősítették, hogy a fokozott bélpermeabilitás következtében fellépő immunaktiváció alapvető szerepet játszhat a sclerosis multiplexben. – Dr. David Perlmutter, a Grain Brain szerzője
Noha nem tudjuk közvetlenül irányítani az immunrendszerünket, segíthetünk megelőzni, hogy a szivárgó bélrendszer túlaktiválja. A titok az egészséges bélrendszer megszerzésében és megőrzésében rejlik.
A szivárgó bél könyörtelenül megterheli az immunrendszert. Ez különösen veszélyes azok számára, akik autoimmun betegséggel küzdenek, és az immunrendszer már túlórázik.
Sok kutató a szivárgó bél – autoimmun kapcsolatra összpontosított, és néhány ígéretes eredményre jutott.
Egy közelmúltban végzett tanulmány a probiotikumokra és azok SM-re gyakorolt lehetséges hatására összpontosított. A kísérleti egereknek szájon át probiotikus Lactobacillus fajok keverékét adták. Úgy találták, hogy ez a kezelés pozitív hatással van a szabályozó T-sejtekre (a jó fiúkra, akik segítenek elnyomni a krónikus gyulladást), és csökkenti a gyulladásos sejtek számát.
Egy másik, 2016-os tanulmány kimutatta, hogy az SM-betegeknél az egészséges kontrollokhoz képest csökkent az Erysipelotrichaceae és Veillonellaceae gyulladáscsökkentő termelő mikrobák mennyisége. A Firmicute baktériumcsalád mindkét tagja, a Veillonellaceae jótékony hatású, és kimutatták, hogy szabályozó T-sejteket indukál, míg az Erysipelotrichaceae erős gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik.
A szakértők kezdik felismerni a dysbiosis leküzdésének erejét, amikor az SM-ről van szó, és egy kutató ezt így fogalmazza meg:
„Ca dysbiosis és a megváltozott bélmikrobióta orvoslása megfontolást érdemelhet, mint potenciális stratégia az SM megelőzésében és kezelésében.” – Sachiko Miyake, PLOS Peer Review Scientific Journal
Ha nem biztos abban, hogy szivárgó bélrendszere van, egyszerűen szeretne többet megtudni arról, hogy mi az, vagy szeretné tudni, hogyan gyógyíthatja meg – jó helyen jár.
Alessio Fasano, M.D. a közelmúltban végzett autoimmun betegségek kutatásának élvonalában járt, és publikált egy tanulmányt „Szivárgó bél és autoimmun betegségek” címmel.
Eredményei feltárták, hogy az autoimmun betegségek megelőzése és visszafordítása is lehetséges.
Fasano azt az elképzelést mutatja be, hogy az autoimmun állapot kialakulásához 3 feltételnek együttesen kell fennállnia:
Lehet, hogy nyugtalanító hallani, hogy a szivárgó bél ilyen nagy szerepet játszik az autoimmunitás kialakulásában… de van egy jó hírünk. Ez az egyik olyan tényező, amely teljes mértékben a mi irányításunkban van, és ezen túlmenően, megfelelő tervvel gyógyítható.
Az étrendi változtatások és a megfelelő étrend-kiegészítők segíthetnek lehűteni a gyulladást és javítani az SM tüneteit a mellékhatások nélkül.
Az SM elleni küzdelem leghatékonyabb kiegészítői közé tartozik:
A sokrétű megközelítés részeként használt étrend-kiegészítők nem csak a tünetek kezelésében segítenek, hanem az SM számos mögöttes mechanizmusát is kezelik.
Hippokratész, a híres görög orvos kijelentette, hogy „minden betegség a bélben kezdődik”, és Fasano elmélete alátámasztja ezt a bölcsességet. Mintegy 2000 évvel később Hippokratész kijelentése még mindig fontos bölcsesség, és az emberi mikrobióma ereje egyszerűen nem tagadható.
Ahogy az ősi és jelenlegi bölcsesség is sugallja, a legjobb kiindulópont a bélrendszer. Mi pedig azért vagyunk itt, hogy segítsünk Önnek ebben.
Jordan és Steve ingyenes webináriumot tartottak „Hogyan kapcsoljuk ki az autoimmunitást és állítsuk helyre az egészséges immunrendszert” címmel.
Teljesen ingyenes, és végigvezetjük, hogyan kezelheti bélrendszere egészségét, hogy immunrendszere abbahagyja önmaga támadását.
Az autoimmunitás témája bonyolult, és az információ mennyisége elsöprő lehet. Ezért tettük meg helyetted a munkát, és hálásak vagyunk, hogy támogathatunk ezen az úton.
– Lori Jo