A bélgázt (fing vagy puffadás) a baktériumok termelik, amikor megemésztik az élelmiszereket, elsősorban a cukrokat és a nem emészthető poliszacharidokat, amelyek a vékonybélen való áthaladás során nem emésztettek meg. Példák ezekre az ételekre:
Az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség vagy EPI olyan állapotot ír le, amelyben az ember hasnyálmirigye nem képes normális szintű enzimeket termelni és/vagy kiválasztani a gyomor-bélrendszerbe, ami azt eredményezi, hogy a személy nem képes megemészteni és így felszívni bizonyos zsírokat, vitaminokat, és az élelmiszerekből származó ásványi anyagok (rossz emésztés). A hasnyálmirigy által termelt exokrin (szekréciós) enzimek főként amiláz, proteáz és lipáz. Ezen enzimek közül egy vagy több termelődésének bármilyen meghibásodása exokrin hasnyálmirigy-elégtelenséghez vezethet, mivel ezekre az enzimekre van szükség ahhoz, hogy segítsék a szervezetet az élelmiszerek módosításában és/vagy felszívódásában. Az EPI-nek több oka is lehet, és férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél (8 vs. 2/100 000 lakosság).
A legtöbb kutató és orvos az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség okait hasnyálmirigy vagy nem hasnyálmirigy okokba sorolja, amelyek közül a leggyakoribb a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, mivel ez a hasnyálmirigy exokrin sejtjeinek károsodásához vagy elvesztéséhez vezet.
Az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség hasnyálmirigy okai a következők:
Az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség nem hasnyálmirigy okai a következők:
Az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség vagy EPI tünetei és súlyosságuk a betegség kiváltó okától függően változik, de amikor a tünetek kialakulnak, általában a következők lehetnek:
Egyéb tünetek, amelyek a betegség súlyossága vagy kiváltó oka miatt alakulhatnak ki, a fent felsoroltaknál valamivel ritkábban fordulnak elő:
Bár az alapellátásban dolgozó orvosok segíthetnek az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedőknek, más szakemberek is felkereshetik a diagnózist és/vagy a kezelést. Ilyen szakemberek lehetnek gasztroenterológusok, immunológusok, sebészek és/vagy olyan szakemberek, akik képzettek a cisztás fibrózis és a fent felsorolt egyéb olyan betegségek kezelésében, amelyek exokrin hasnyálmirigy-elégtelenséghez vezethetnek. Bár a dietetikusok és nem az orvosok játszhatnak fő szerepet az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség kezelésében azáltal, hogy olyan étrendi javaslatokat adnak, amelyek segíthetnek a tünetek minimalizálásában.
Az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenséget a páciens anamnézisével, fizikális vizsgálatával és bizonyos tesztekkel diagnosztizálják, amelyek segítenek megkülönböztetni az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenséget más problémáktól. Például az anamnézisben szereplő hasi fájdalom, rossz szagú székletürítés és fogyás klinikailag az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség diagnózisára utal.
Vérvizsgálatot lehet rendelni a vitaminszint és a hasnyálmirigy enzimek ellenőrzésére. A bélmozgási minták gyűjtését igénylő háromnapos "székletvizsgálatot" gyakran elrendelik annak megállapítására, hogy a zsírok megfelelően emésztődnek-e. Ez a teszt magában foglalja a széklet elasztáz 1 tesztjét is, hogy megtudja, hogy a hasnyálmirigy eleget termel-e ebből az emésztőenzimből. Az egyéb vizsgálatok magukban foglalhatják a CT-vizsgálatot, az MRI-t és/vagy az endoszkópos ultrahangot annak megállapítására, hogy a hasnyálmirigy gyulladt-e vagy van-e más elváltozása.
Az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség kezelését pancreasenzim-pótló terápiának (PERT) nevezik. Ez a terápia olyan vényköteles gyógyszerek szedését jelenti, amelyek helyettesítik azt az enzim(eke)t, amelyeket a hasnyálmirigy nem termel elegendő mennyiségben, vagy egyszerűen nem termel enzim(eke)t. A következő hat hasnyálmirigy-enzim-terméket (PEP) hagyta jóvá az Egyesült Államok FDA az emésztési zavarok és/vagy az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség kezelésére:
Orvosa felírhatja azokat a gyógyszereket, amelyek a legvalószínűbbek az Ön, mint egyén hasznára. A fent felsorolt PEP-eken kívül további gyógyszerekre is szüksége lehet, mint például savlekötők, proteinpumpa-gátlók (PPI) és esetleg bizonyos fájdalomcsillapítók, például a Tylenol (acetaminofen).
Általánosságban elmondható, hogy az EPI-ben szenvedők segíthetnek otthon kezelni a betegség okait a kezelésüknek megfelelően. Ezenkívül az otthoni PERT-terápia jó eredményének elérése érdekében a betegeknek azt tanácsolják, hogy a PEP-t étkezésekkel és/vagy harapnivalókkal együtt kell beadni. Ha ezt nem teszik meg, a PERT-terápia sokkal kevésbé lesz hatékony. A betegeknek konzultálniuk kell egészségügyi szakemberükkel, hogy megállapítsák, a terápia továbbra is hatékony-e, vagy módosításra szorul, mivel az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség progresszív betegség lehet.
Sok egészségügyi szakember által javasolt életmódmódosítások közé tartozik a
Szintén javasolt a kisebb étkezések gyakrabban történő étkezése (például napi hat kis étkezés).
Ha az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség kiváltó oka megelőzhető, akkor az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség megelőzhető (például a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás egyes okai, mint például a túlzott alkoholfogyasztás, megelőzhetők). Egyéb genetikai okok (például cisztás fibrózis génben szenvedő betegek) vagy ismeretlen okok nem megelőzhetők.
Az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedő betegek prognózisa a kiváltó októl függ. Azok az egyének, akiknek olyan okai vannak, mint például az alkoholfogyasztás, jó előrejelzést kaphatnak, ha abbahagyják az ivást. Ezek az emberek felépülhetnek az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenségből, vagy legalábbis valószínűleg megállítják az EPI progresszióját. Mindazonáltal az autoimmun hasnyálmirigy-gyulladásban vagy cisztás fibrózisban szenvedő egyének továbbra is csaknem teljes hasnyálmirigy-elégtelenségig fejlődhetnek, sokkal óvottabb prognózis mellett; azonban még ezek az egyének is meglehetősen jól járhatnak, ha reagálnak az enzimkezelésre, és módosítják étrendjüket.