Úgy gondolják, hogy a máj hemangiómája az egészséges emberek 7%-ánál fordul elő. A hemangiomák négy-hatszor gyakoribbak a nőknél, mint a férfiaknál. A női hormonok elősegíthetik a hemangiomák kialakulását és növekedését. A hemangiomák, bár daganatoknak nevezik, nem rosszindulatúak, és nem válnak rákossá. A hemangiómák nem csak a májra jellemzőek, és szinte bárhol előfordulhatnak a szervezetben.
A hemangiómák általában kicsik, csak negyed hüvelyk átmérőjűek, de átmérőjük több hüvelyk vagy még nagyobb is lehet. A máj hemangiómáinak túlnyomó többsége soha nem okoz tüneteket vagy egészségügyi problémákat. A legtöbb májhemangiómát véletlenül fedezik fel a nem kapcsolódó egészségügyi problémák vizsgálatakor, leggyakrabban ultrahangos képalkotás vagy CT (számítógépes tomográfia) vizsgálat során. A nagyon nagy hemangiómák tüneteket okozhatnak, különösen, ha más szervek közelében helyezkednek el. Fájdalom, hányinger vagy a máj megnagyobbodása léphet fel. Ritkán nagyobb hemangiómák felszakadhatnak, súlyos fájdalmat és vérzést okozva a hasban, ami súlyos vagy akár életveszélyes is lehet.
Ha hemangioma gyanúja merül fel, az egészségügyi szakember számára az a kihívás, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az valójában egy hemangioma, és nem egy másik típusú daganat, különösen rosszindulatú. Speciális vizsgálatokkal azonban az orvosok megnyugtathatják a betegeket, hogy a daganat kétségtelenül hemangioma. Az ilyen speciális vizsgálatok magukban foglalhatják a szcintigráfiát (kis mennyiségű radioaktív anyag felhasználásával a hemangioma azonosítására), CT-vizsgálatot vagy MRI-t (mágneses rezonancia képalkotás). Általánosságban elmondható, hogy a feltételezett hemangiómák biopsziáját elkerülik jóindulatú természetük és a biopsziából származó vérzés lehetséges kockázata miatt.
A hepatichemangiomák túlnyomó többsége nem igényel kezelést. Ha a máj hemangioma megnagyobbodik, különösen, ha tüneteket okoz, lehetséges a műtéti eltávolítás.