Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja. A vastag- és végbélrák a második vezető ok a rákkal összefüggő halálozások között a nők és a férfiak együttvéve, a tüdőrák után. Úgy gondoltuk, hogy helyénvaló ismertetni a vastagbélrák (CRC) szűrésére és felügyeletére vonatkozó jelenlegi irányelveket. A szűrés egy rutin szűrővizsgálatot jelent tünetmentes betegen. CRC esetében ez leggyakrabban kolonoszkópia formájában történik egy 50 éves betegnél. A felügyelet utóvizsgálatra utal; például egy nyomon követő kolonoszkópia olyan betegnél, akinél a kezdeti kolonoszkópia során polipokat találtak.
Három szűrési irányelv létezik a CRC-re vonatkozóan, mindegyik 2008-ból származik. Ezek közé tartozik az Egyesült Államok Multi-Society Task Force (MSTF); az US Preventive Services Task Force (USPSTF); és az American College of Gastroenterology (ACG). A vastagbélpolip és/vagy a CRC megfigyelési irányelveit illetően a nagy GI-társaságok közös konszenzusos nyilatkozatot tettek közzé egy 2012-es jelentésben.
Az ACG irányelvek a CRC-szűrés legvilágosabb és legegyszerűbb megközelítését kínálják. A másik két irányelv (MSTF és USPSTF) hasonló az ACG irányelvekhez, de egy kicsit bonyolultabbak, és „opciók menüjét” kínálják. Az ACG irányelvek „preferált” stratégiát kínálnak, amely leegyszerűsíti és lerövidíti a betegekkel folytatott megbeszéléseket. Egy tanulmány kimutatta, hogy a betegek nagyobb valószínűséggel esnek át CRC-szűrésen a „preferált” stratégiai megközelítéssel, mint a bonyolultabb „opciók menü” megközelítéssel. Az alábbiakban vázolt irányelvek csak azokra a tünetmentes betegekre vonatkoznak, akiknek a családjában nem fordult elő CRC, illetve akiknél nem szerepel gyulladásos bélbetegség vagy polipózis szindróma.
Tájékoztatásul mellékeltük a teljes cikkeket:
Székletvizsgálat (FIT vagy FOBT) nem szükséges a kolonoszkópiát követő 5 éven belül
Az időseknél a kolonoszkópia folytatására vonatkozó döntést személyre szabottan kell meghozni az előny, a kockázat és az egyéb egészségügyi állapotok értékelése alapján.
Fontos megjegyezni, hogy más tényezők is szerepet játszanak a páciens következő kolonoszkópiájának megfelelő intervallumának meghatározásakor. A gasztroenterológusok figyelembe veszik a készítmény minőségét, a zavaró anatómiai problémákat (pl. súlyos divertikuláris betegség), a kísérő egészségügyi problémákat és a családi anamnézist.