Az MRI vagy mágneses rezonancia képalkotás egy radiológiai vizsgálat, amely mágnesességet, rádióhullámokat és számítógépet használ a testszerkezetek képeinek előállítására. Az MRI szkenner egy hatalmas, kör alakú mágnessel körülvett cső. A pácienst egy mozgatható ágyra helyezik, amelyet a mágnesbe helyeznek. A mágnes erős mágneses mezőt hoz létre, amely összehangolja a hidrogénatomok protonjait, amelyek ezután rádióhullám-nyalábnak vannak kitéve. Ez megforgatja a test különböző protonjait, és halvány jelet adnak ki, amelyet az MRI-szkenner vevő része észlel. A számítógép feldolgozza a vevő információit, amely képet készít.
Az MRI kép és felbontás meglehetősen részletes, és képes kimutatni a testen belüli szerkezetek apró változásait. Egyes eljárásoknál kontrasztanyagokat, például gadolíniumot használnak a képek pontosságának növelésére.
Az MRI-vizsgálat rendkívül pontos módszer a betegség kimutatására az egész szervezetben, és leggyakrabban akkor használatos, ha a többi vizsgálat nem nyújt elegendő információt a beteg diagnózisának megerősítéséhez. A fejben az agy traumája vérzésnek vagy duzzanatnak tekinthető. Egyéb gyakran észlelt rendellenességek közé tartozik az agyi aneurizma, a stroke, az agydaganatok, valamint a gerinc daganatai vagy gyulladása.
Az idegsebészek az MRI-vizsgálatot nemcsak az agy anatómiájának meghatározására használják, hanem a gerincvelő sérülés utáni integritásának értékelésére is. A gerinc csigolyáival vagy csigolyaközi lemezeivel kapcsolatos problémák mérlegelésekor is alkalmazzák. Az MRI vizsgálat felmérheti a szív és az aorta szerkezetét, ahol kimutathatja az aneurizmákat vagy könnyeket. Az MRI-vizsgálatok nem a képalkotó vizsgálatok első sorát jelentik ezeknél a problémáknál vagy trauma esetén.
Értékes információkat nyújt a hasüregben lévő mirigyekről és szervekről, valamint pontos információkat nyújt a test ízületeinek, lágyszöveteinek és csontjainak felépítéséről. A műtétet gyakran el lehet halasztani vagy pontosabban irányítani az MRI-vizsgálat eredményeinek ismeretében.
A mágneses rezonancia képalkotás olyan szkennelés, amely részletes képeket készít a szervekről és más belső testszerkezetekről, míg a CT-vizsgálat a test belsejében képez képeket. A CT-vizsgálatok sugárzást használnak, amely káros lehet a szervezetre, míg az MRI-k nem. Az MRI-k többe kerülnek, mint a CT-vizsgálatok.
Kattintson a további különbségekért a CT-vizsgálatok és az MRI-k közötti különbségekért »
Az MRI-vizsgálat egy fájdalommentes radiológiai technika, amelynek előnye, hogy elkerülhető a röntgensugárzás. Az MRI-vizsgálatnak nincsenek ismert mellékhatásai. Az MRI-vizsgálat előnyei abban mutatkoznak meg, hogy pontosan tudja kimutatni a szervezet szerkezeti rendellenességeit.
Azoknak a betegeknek, akiknek testében fémes anyag van, értesíteniük kell orvosukat a vizsgálat előtt, vagy tájékoztatniuk kell az MRI személyzetet. Fémforgácsok, anyagok, sebészeti klipek vagy idegen anyagok (mesterséges ízületek, fém csontlemezek vagy protézisek stb.) jelentősen torzíthatják az MRI-szkennerrel kapott képeket. Azoknál a betegeknél, akiknél szívritmus-szabályozó, fém implantátum vagy fémforgács vagy kapocs van a szemgolyóban vagy a körül, nem lehet MRI-vel beolvasni, mert fennáll annak a veszélye, hogy a mágnes elmozdíthatja a fémet ezeken a területeken. Hasonlóképpen, a mesterséges szívbillentyűkkel, fém fülimplantátumokkal, golyótöredékekkel és kemoterápiával vagy inzulinpumpával rendelkező betegeknél nem szabad MRI-vizsgálatot végezni.
Az MRI vizsgálat során a páciens a mágnescső belsejében egy zárt területen fekszik. Néhány beteg klausztrofóbiás érzést tapasztalhat az eljárás során. Ezért azoknak a betegeknek, akiknek a kórtörténetében bármilyen klausztrofóbia szerepel, közölnie kell ezt a vizsgálatot kérő orvossal, valamint a radiológiai személyzettel. Az MRI vizsgálat előtt enyhe nyugtató adható az érzés enyhítésére. Szokás szerint az MRI személyzet a közelben tartózkodik az MRI vizsgálat során. Ezenkívül általában van egy kommunikációs eszköz a személyzettel (például a beteg által tartott berregő), amely használható a kapcsolatfelvételre, ha a beteg nem tolerálja a vizsgálatot.
Az MRI-vizsgálat elvégzése előtt a testről minden fémtárgyat eltávolítanak. Alkalmanként a betegek nyugtató gyógyszert kapnak, hogy csökkentsék a szorongást és ellazuljanak az MRI-vizsgálat során. Az MRI-vizsgálat megköveteli, hogy a páciens mozdulatlanul feküdjön a legjobb pontosság érdekében. A betegek zárt környezetben fekszenek a mágneses gép belsejében. Az eljárás során fontos a relaxáció, és a betegeket meg kell kérni, hogy normálisan lélegezzenek. Az MRI technológussal való interakció a vizsgálat során végig megmarad. Hangos, ismétlődő kattanó zajok hallhatók a vizsgálat során, ahogy a szkennelés előrehalad. Alkalmanként a betegeknek intravénás folyadék injekcióra van szükségük a kapott képek javítása érdekében. Az MRI-vizsgálat ideje a vizsgált test pontos területétől függ, de fél órától másfél óráig terjed.
Az MRI-vizsgálat befejezése után a számítógép vizuális képeket készít a beolvasott testterületről. Ezek a képek átvihetők filmre (nyomtatott másolat). A radiológus olyan orvos, aki speciálisan képzett a test képeinek értelmezésére. Az értelmezést jelentés formájában továbbítják az MRI-vizsgálatot kérő orvoshoz. Az orvos ezután megbeszélheti az eredményeket a pácienssel és/vagy családjával.
Ennél a betegnél porckorongsérv volt az L4 és L5 csigolyák között. Az így létrejött műtét discectomia
volt Kép porckorongsérvről L4 és L5 között Az L4 és L5 közötti porckorongsérv keresztmetszeti képe
A tudósok újabb MRI szkennereket fejlesztenek, amelyek kisebb, hordozható eszközök. Ezek az új szkennerek láthatóan a leghasznosabbak lehetnek a kéz, láb, könyök és térd lágy szöveteinek fertőzéseinek és daganatainak kimutatásában. Ezeknek a szkennereknek az orvosi gyakorlatban való alkalmazását jelenleg tesztelik.