A petefészekciszták sokszor nem okoznak tüneteket. Ha tünetek jelentkeznek, azok a következők lehetnek:
A petefészek a nőknél a medencében található reproduktív mirigyek egyike, egy-egy a méh mindkét oldalán. Mindegyik petefészek körülbelül akkora és alakú, mint egy dió. A petefészkek petesejteket (petesejteket) és a női hormonokat, az ösztrogént és a progeszteront termelik. A petefészkek a női hormonok fő forrásai, amelyek szabályozzák a női test jellemzőinek, például a mellek, a testforma és a testszőrzet fejlődését. Szabályozzák a menstruációs ciklust és a terhességet is.
A petefészek ciszták zárt, zsákszerű struktúrák a petefészekben, amelyek folyékony vagy félszilárd anyagot tartalmaznak. A "ciszta" pusztán egy általános kifejezés egy folyadékkal telt struktúrára, amely lehet, hogy daganatot vagy neoplazmát (új növekedést) jelent, vagy nem. Ha daganatról van szó, akkor jóindulatú vagy rosszindulatú lehet. A petefészket női ivarmirigynek is nevezik.
A legtöbb petefészek cisztát soha nem veszik észre, és anélkül oldódnak meg, hogy a nők észrevennék, hogy ott vannak. Ha egy ciszta tüneteket okoz, a hasi vagy a medencei fájdalom a leggyakoribb. A fájdalmat a következők okozhatják:
Ha a ciszta nagy méretet ért el, más tünetek is jelentkezhetnek a szomszédos anatómiai struktúrák nyomása vagy torzulása következtében. Ilyen egyéb tünetek lehetnek a
A petefészek-ciszta megrepedése nem mindig okoz tüneteket, különösen, ha a ciszta kicsi. Néha azonban a petefészek-ciszta megrepedése súlyos fájdalomhoz és belső vérzéshez vezethet. A petefészek-ciszta megrepedésével járó fájdalom általában hirtelen jelentkezik, és csak az egyik oldalon jelentkezik. A fájdalom kezdődhet fizikai tevékenység, például erőteljes testmozgás során, vagy kezdődhet szexuális kapcsolat során. A petefészek-ciszta megrepedése általában nem okoz lázat vagy gyomor-bélrendszeri tüneteket.
A petefészekciszták kialakulásának számos oka lehet, és a legtöbb petefészekciszta nem rákos.
A legtöbb petefészek ciszta nem rák miatt alakul ki, és a petefészek-ciszta nem okoz petefészekrákot. Néhány petefészekrák esetében azonban cisztás területek alakulnak ki a daganaton belül. A petefészekrák sokkal ritkábban fordul elő, mint a jóindulatú petefészekciszták.
A petefészek-cisztákat néha terhesség alatt fedezik fel. A legtöbb esetben a rutin prenatális ultrahang-szűrés során véletlenszerű leletről van szó. A terhesség alatt talált petefészek-ciszták többsége jóindulatú állapot, amely nem igényel sebészeti beavatkozást. A műtét azonban indokolt lehet, ha rosszindulatú daganat gyanúja merül fel, ha akut szövődmény, például szakadás vagy csavarodás (a ciszta elcsavarodása, a vérellátás megzavarása) alakul ki, vagy ha a ciszta mérete valószínűsíthetően problémákat okoz a terhesség.
A petefészek-ciszták a terhesség alatt vagy a nő életének bármely pontján kialakulhatnak. A petefészek-ciszták bizonyos fajtái a menstruációs ciklushoz kapcsolódnak, és azelőtt jelentkeznek, hogy a nő elérte a menopauzát (az az időpont, amikor a nőknek 12 egymást követő hónapja nem volt menstruációja). A posztmenopauzás nőknél azonban továbbra is kialakulhatnak más típusú petefészekciszták.
A "Küldés" gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi szabályzatát. Azt is elfogadom, hogy e-maileket kapok a MedicineNettől, és tudomásul veszem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetésekről.
A nőgyógyász-szülészek azok az orvosok, akik a petefészekciszták kezelésében a legvalószínűbbek.
Néha petefészek-cisztákat észlelhet az orvos a medence bimanuális vizsgálata során. Ha a tünetek vagy a fizikális vizsgálat alapján ciszta gyanúja merül fel, képalkotó technikákat alkalmaznak. A legtöbb cisztát ultrahanggal diagnosztizálják, amely a legjobb képalkotó technika a kimutatásukra. Az ultrahang hanghullámokat használ a testen belüli struktúrák képének létrehozásához. Az ultrahangos képalkotás fájdalommentes és ártalmatlan. A transzvaginális ultrahang egy diagnosztikai eszköz a petefészkek jobb láthatóvá tételére a hüvelyben található vékony ultrahangszondával.
A ciszták más képalkotó módszerekkel is kimutathatók, például CT-vizsgálattal vagy MRI-vizsgálattal (mágneses rezonancia képalkotás).
Funkcionális petefészekciszták: Ha egy nő a 40-es éveiben járó vagy annál fiatalabb, és rendszeres menstruációja van, a legtöbb petefészek tömege "funkcionális petefészekciszta". amelyek nem igazán kórosak. Ilyenek például a follikuláris ciszták és a sárgatest ciszták. Ezek a menstruációs ciklus során bekövetkező ovulációs folyamathoz kapcsolódnak. Általában maguktól eltűnnek egy jövőbeli menstruációs ciklus során. Ezért, különösen a 20-as és 30-as éveikben járó nőknél, ezeket a cisztákat néhány menstruációs cikluson keresztül figyelik, hogy ellenőrizzék, eltűnnek-e.
Rákkockázatok:petefészekrák ritka a 40 évnél fiatalabb nőknél. 40 éves kor után a petefészek ciszta nagyobb eséllyel alakul rákos megbetegedésre, mint 40 éves kor előtt, bár a legtöbb petefészek ciszta még 40 éves kor után is jóindulatú. A CA-125 vérvizsgálat használható petefészekrák markere, de nem mindig jelzi a rákot, még akkor sem, ha az kóros, és rosszindulatú daganat jelenlétében normális lehet. A CA-125 egy olyan fehérje, amely sok előrehaladott petefészekrákban szenvedő nő véráramában megemelkedett.
A fogamzóképes korú nőknél előforduló petefészek-ciszták többsége follikuláris vagy sárgatest-ciszták (funkcionális ciszták), amelyek egy-három hónap alatt természetesen eltűnnek, bár felszakadhatnak és fájdalmat okozhatnak. Jóindulatúak, és nincs hosszú távú orvosi következménye. Véletlenül is diagnosztizálhatják a kismedencei vizsgálat során olyan nőknél, akiknél nincsenek kapcsolódó tünetek. Minden nőnek van tüszőcisztája egy bizonyos ponton, amely általában észrevétlen marad.
Az ultrahang hasznos annak meghatározására, hogy a ciszta egyszerű (csak folyadék szilárd szövet nélkül, ami jóindulatú állapotra utal) vagy összetett (szilárd összetevőket tartalmaz, amelyek gyakran sebészeti eltávolítást igényelnek).
Összefoglalva, a petefészek-ciszták ideális kezelése a ciszták valószínű okától és attól függ, hogy tüneteket okoz-e vagy sem. A kezelés meghatározásában segít a nő életkora, a ciszta mérete (és annak bármilyen változása), valamint a ciszta ultrahangon való megjelenése. A működőképes cisztákat rendszerint gyakori megfigyelés mellett figyelik meg (éber várakozás), kivéve, ha felszakadnak és jelentős vérzést okoznak, ilyenkor műtéti kezelésre van szükség. A jó- és rosszindulatú daganatok műtétet igényelnek.
A kezelés állhat egyszerű megfigyelésből, vagy magában foglalhat vérvizsgálatokat, például CA-125-öt, hogy segítsen meghatározni a rák kialakulásának lehetőségét (szem előtt tartva a CA-125 tesztelés fent leírt számos korlátját).
Nincsenek természetes vagy otthoni gyógymódok a petefészekciszták kezelésére, kivéve a fájdalomcsillapító nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek szedését.
Bármilyen típusú petefészektömeg, beleértve a cisztát is, műtéti úton eltávolítható laparoszkópiával, vagy ha szükséges, nyílt hasi metszéssel (laparotómia), ha erős fájdalmat okoz, nem múlik, vagy ha bármilyen gyanús. A ciszta eltávolítása után a növekedést egy patológushoz küldik, aki mikroszkóp alatt megvizsgálja a szövetet, hogy felállítsa a végső diagnózist a jelen lévő ciszta típusára vonatkozóan.
A legtöbb funkcionális (a menstruációs ciklushoz kapcsolódó) petefészek ciszta magától megoldódik, és nem okoz hosszú távú problémákat. A jóindulatú ciszták vagy jóindulatú daganatok műtéti úton eltávolíthatók. A petefészek-ciszták túlnyomó többsége nem okoz hosszú távú problémát. Ritkán ciszták lehetnek jelen a petefészekrákban. Ebben az esetben a prognózis a terjedés mértékétől és a jelenlévő rák pontos típusától függ.
Nincs ismert módszer a petefészek-ciszták kialakulásának megelőzésére.