Stomach Health >> gyomor egészség >  >> Q and A >> Hasfájás

Petefészekciszták:tünetek, okok, típusok és kezelés

Mit kell tudnom a petefészek-cisztákról?

Melyek a petefészekciszták különböző típusai?
  • A petefészek-ciszták zárt, zsákszerű struktúrák a petefészekben, amelyek folyékony vagy félszilárd anyaggal vannak megtöltve.
  • A petefészek-ciszták nem okozhatnak jeleket vagy tüneteket. A nagyobb ciszták nagyobb valószínűséggel okoznak jeleket és tüneteket mint például:
    • A leggyakoribb tünet a has- és medencefájdalom, amely néha a derékba is sugárzik.
    • Puffadás vagy emésztési zavar érzése
    • Megnövekedett haskörfogat
    • Vágyat érez a székletürítésre vagy nehéz, fájdalmas székletürítés
    • Fájdalom a közösülés során (dyspareunia)
    • Fájdalom a has jobb vagy bal alsó kvadránsában az egyik oldalon
    • Hányinger és hányás
  • A petefészek-cisztáknak számos oka és típusa van, például follikuláris ciszták, „csokoládé ciszták”, dermoid ciszták és a policisztás ovarium szindróma (PCOS) okozta ciszták.
  • A legtöbb petefészek ciszta nem rákos.
  • A legtöbb petefészek-cisztát ultrahanggal vagy fizikális vizsgálattal diagnosztizálják. A transzvaginális ultrahang a petefészekciszták vizsgálatának általános módja.
  • A petefészek ciszta kezelése a ciszta okától függ, és a megfigyeléstől és megfigyeléstől a sebészeti kezelésig változik.
  • A petefészek ciszta repedése olyan szövődmény, amely néha súlyos fájdalmat és belső vérzést okoz. A felszakadt (felrobbanó) petefészekciszta általában fájdalmat okoz az egyik oldalon, ami hirtelen jelentkezik.

A petefészek ciszta tünetei és jelei

A petefészekciszták sokszor nem okoznak tüneteket. Ha tünetek jelentkeznek, azok a következők lehetnek:

  • Fájdalom közösülés közben
  • Hányinger
  • hányás
  • Szokatlan vérzés
  • A has teltsége
  • Mellfájdalom
  • Fájdalom a kismedencei régióban
Tekintse meg a petefészekciszták képeit, tüneteit és jeleit »

Mik azok a petefészkek, és mekkorák?

Kép a női reproduktív rendszerről (petefészkek, méh, petevezetékek)

A petefészek a nőknél a medencében található reproduktív mirigyek egyike, egy-egy a méh mindkét oldalán. Mindegyik petefészek körülbelül akkora és alakú, mint egy dió. A petefészkek petesejteket (petesejteket) és a női hormonokat, az ösztrogént és a progeszteront termelik. A petefészkek a női hormonok fő forrásai, amelyek szabályozzák a női test jellemzőinek, például a mellek, a testforma és a testszőrzet fejlődését. Szabályozzák a menstruációs ciklust és a terhességet is.

Mik azok a petefészekciszták?

A petefészek ciszták zárt, zsákszerű struktúrák a petefészekben, amelyek folyékony vagy félszilárd anyagot tartalmaznak. A "ciszta" pusztán egy általános kifejezés egy folyadékkal telt struktúrára, amely lehet, hogy daganatot vagy neoplazmát (új növekedést) jelent, vagy nem. Ha daganatról van szó, akkor jóindulatú vagy rosszindulatú lehet. A petefészket női ivarmirigynek is nevezik.

Melyek a petefészek-ciszták jelei és tünetei?

A legtöbb petefészek cisztát soha nem veszik észre, és anélkül oldódnak meg, hogy a nők észrevennék, hogy ott vannak. Ha egy ciszta tüneteket okoz, a hasi vagy a medencei fájdalom a leggyakoribb. A fájdalmat a következők okozhatják:

  • a ciszta szakadása,
  • gyors növekedés és nyújtás,
  • vérzés a cisztába, vagy
  • a ciszta elcsavarodása a vérellátása körül (torzióként ismert).

Ha a ciszta nagy méretet ért el, más tünetek is jelentkezhetnek a szomszédos anatómiai struktúrák nyomása vagy torzulása következtében. Ilyen egyéb tünetek lehetnek a

  • a has teltsége, a has kitágulása vagy puffadás,
  • derékfájás,
  • emésztési zavarok,
  • csak kis mennyiségű evés után jóllakottság érzése (korai jóllakottság),
  • sürgős vizeletürítés,
  • a húgyhólyag teljes kiürítésének nehézségei,
  • ürítési késztetést érez
  • nehéz bélmozgása van, vagy
  • fájdalom a közösülés során.

Milyen tünetei vannak a petefészek-ciszta megrepedésének?

A petefészek-ciszta megrepedése nem mindig okoz tüneteket, különösen, ha a ciszta kicsi. Néha azonban a petefészek-ciszta megrepedése súlyos fájdalomhoz és belső vérzéshez vezethet. A petefészek-ciszta megrepedésével járó fájdalom általában hirtelen jelentkezik, és csak az egyik oldalon jelentkezik. A fájdalom kezdődhet fizikai tevékenység, például erőteljes testmozgás során, vagy kezdődhet szexuális kapcsolat során. A petefészek-ciszta megrepedése általában nem okoz lázat vagy gyomor-bélrendszeri tüneteket.

Mi okozza a petefészek-cisztákat? Milyen típusai vannak a petefészek-cisztáknak?

A petefészekciszták kialakulásának számos oka lehet, és a legtöbb petefészekciszta nem rákos.

  • Follikuláris ciszták: A leggyakoribb típus a follikuláris ciszta, amely a tüsző növekedéséből származik. A tüsző egy normál, folyadékkal teli zsák, amely tojást tartalmaz. Follikuláris ciszták akkor alakul ki, amikor a tüsző a normálisnál nagyobbra nő a menstruációs ciklus során, és nem nyílik ki, hogy kiszabaduljon a tojás. Általában a follikuláris ciszták napok vagy hónapok alatt maguktól megoldódnak. A follikuláris ciszták vért (vérzéses cisztákat) tartalmazhatnak, amely abból ered, hogy a vér a petezsákba szivárog.
  • Sárgatest ciszták: A corpus luteum ciszta a menstruációs ciklushoz kapcsolódik. A sárgatest egy olyan szövetterület a petefészekben, amely azután keletkezik, hogy a petesejt kiszabadult a tüszőből. Ha a terhesség nem következik be, a sárgatest általában lebomlik és eltűnik. Azonban megtelhet folyadékkal vagy vérrel, és cisztaként megmaradhat a petefészekben. Általában ez a ciszta csak az egyik oldalon található, nem okoz tüneteket, és spontán megszűnik.
  • "Csokoládé ciszták:" Az endometriózis olyan állapot, amelyben a sejtek, amelyek általában a méh (améh) nyálkahártyájaként nőnek, a méhen kívül más helyeken nőnek. A petefészek az endometriózis gyakori helye. Ha az endometriózis a petefészket is érinti, az endometrium szövetének területe idővel növekedhet és vérezhet, vérrel telt cisztát képezve vörös vagy barna színű tartalommal, amelyet endometriómának neveznek, amelyet néha "csokoládé cisztának" is neveznek.> ."
  • Policisztás petefészek szindróma: A policisztás petefészek szindróma (PCOS) néven ismert állapotot több kis ciszta jelenléte jellemzi mindkét petefészekben. A PCOS számos hormonális problémával jár, és a nők meddőségének leggyakoribb oka.
  • Dermoid ciszták (jóindulatú cisztás teratomák): A petefészek jó- és rosszindulatú daganatai is cisztásak lehetnek. Esetenként a petefészek szövetei rendellenesen fejlődnek, és más testszöveteket, például hajat vagy fogakat képeznek. Az ezekkel a kóros szövetekkel rendelkező ciszták valójában jóindulatú cisztás teratomáknak vagy dermoid cisztáknak nevezett daganatok. .
  • Tubo-petefészek-tályogok: A kismedencei szervek fertőzései a petefészkeket és a petevezetékeket érinthetik. Súlyos esetekben gennyes cisztás hézagok lehetnek jelen a petefészekben vagy a csövekben, azok körül vagy körül. Ezeket tubo-petefészek-tályognak nevezik.

A petefészek-ciszták okozhatnak rákot?

A legtöbb petefészek ciszta nem rák miatt alakul ki, és a petefészek-ciszta nem okoz petefészekrákot. Néhány petefészekrák esetében azonban cisztás területek alakulnak ki a daganaton belül. A petefészekrák sokkal ritkábban fordul elő, mint a jóindulatú petefészekciszták.

Mi a helyzet a terhesség alatti petefészekcisztákkal?

A petefészek-cisztákat néha terhesség alatt fedezik fel. A legtöbb esetben a rutin prenatális ultrahang-szűrés során véletlenszerű leletről van szó. A terhesség alatt talált petefészek-ciszták többsége jóindulatú állapot, amely nem igényel sebészeti beavatkozást. A műtét azonban indokolt lehet, ha rosszindulatú daganat gyanúja merül fel, ha akut szövődmény, például szakadás vagy csavarodás (a ciszta elcsavarodása, a vérellátás megzavarása) alakul ki, vagy ha a ciszta mérete valószínűsíthetően problémákat okoz a terhesség.

Előfordulhat, hogy egy nő petefészekcisztát kap a menopauza vagy posztmenopauza idején?

A petefészek-ciszták a terhesség alatt vagy a nő életének bármely pontján kialakulhatnak. A petefészek-ciszták bizonyos fajtái a menstruációs ciklushoz kapcsolódnak, és azelőtt jelentkeznek, hogy a nő elérte a menopauzát (az az időpont, amikor a nőknek 12 egymást követő hónapja nem volt menstruációja). A posztmenopauzás nőknél azonban továbbra is kialakulhatnak más típusú petefészekciszták.

Feliratkozás a MedicineNet női egészségügyi hírlevelére

A "Küldés" gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi szabályzatát. Azt is elfogadom, hogy e-maileket kapok a MedicineNettől, és tudomásul veszem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetésekről.

Mely szakorvosok kezelik a petefészek-cisztákat?

A nőgyógyász-szülészek azok az orvosok, akik a petefészekciszták kezelésében a legvalószínűbbek.

Hogyan diagnosztizálják a petefészek-cisztákat?

Néha petefészek-cisztákat észlelhet az orvos a medence bimanuális vizsgálata során. Ha a tünetek vagy a fizikális vizsgálat alapján ciszta gyanúja merül fel, képalkotó technikákat alkalmaznak. A legtöbb cisztát ultrahanggal diagnosztizálják, amely a legjobb képalkotó technika a kimutatásukra. Az ultrahang hanghullámokat használ a testen belüli struktúrák képének létrehozásához. Az ultrahangos képalkotás fájdalommentes és ártalmatlan. A transzvaginális ultrahang egy diagnosztikai eszköz a petefészkek jobb láthatóvá tételére a hüvelyben található vékony ultrahangszondával.

A ciszták más képalkotó módszerekkel is kimutathatók, például CT-vizsgálattal vagy MRI-vizsgálattal (mágneses rezonancia képalkotás).

Funkcionális petefészekciszták: Ha egy nő a 40-es éveiben járó vagy annál fiatalabb, és rendszeres menstruációja van, a legtöbb petefészek tömege "funkcionális petefészekciszta". amelyek nem igazán kórosak. Ilyenek például a follikuláris ciszták és a sárgatest ciszták. Ezek a menstruációs ciklus során bekövetkező ovulációs folyamathoz kapcsolódnak. Általában maguktól eltűnnek egy jövőbeli menstruációs ciklus során. Ezért, különösen a 20-as és 30-as éveikben járó nőknél, ezeket a cisztákat néhány menstruációs cikluson keresztül figyelik, hogy ellenőrizzék, eltűnnek-e.

  • Mivel az orális fogamzásgátlók megakadályozzák az ovulációt, az orvosok általában nem számítanak arra, hogy az orális fogamzásgátlót szedő nőknél gyakori "funkcionális petefészekciszták" legyenek. Ezeknek a nőknek nincs funkcionális petefészekcisztájuk. Kismedencei ultrahanggal vagy esetleg műtéti beavatkozással további értékelést kaphatnak. A funkcionális petefészek-ciszták nem fordulnak elő nőknél, miután elérték a menopauzát. A menopauza után is megmaradhatnak a petefészekben a kis cisztás tüszők.
  • A petefészek-ciszták értékelésében más tényezők is segíthetnek (a nő életkorán kívül, vagy attól, hogy orális fogamzásgátlót szed-e). Az ultrahangvizsgálaton egy egyszerű folyadékzsákot tartalmazó ciszta nagyobb valószínűséggel jóindulatú daganat, mint egy szilárd szövetet tartalmazó ciszta. Tehát az ultrahangos megjelenés is szerepet játszik a petefészekdaganat gyanújának meghatározásában.

Rákkockázatok:petefészekrák ritka a 40 évnél fiatalabb nőknél. 40 éves kor után a petefészek ciszta nagyobb eséllyel alakul rákos megbetegedésre, mint 40 éves kor előtt, bár a legtöbb petefészek ciszta még 40 éves kor után is jóindulatú. A CA-125 vérvizsgálat használható petefészekrák markere, de nem mindig jelzi a rákot, még akkor sem, ha az kóros, és rosszindulatú daganat jelenlétében normális lehet. A CA-125 egy olyan fehérje, amely sok előrehaladott petefészekrákban szenvedő nő véráramában megemelkedett.

  • Először is, a fogamzóképes korú nők számos jóindulatú állapota a CA-125 szintjének emelkedését okozhatja, ezért a CA-125 nem egy specifikus teszt, különösen fiatal nőknél. Kismedencei fertőzések, méhmióma, terhesség, jóindulatú (vérzéses) petefészekciszták, endometriózis és májbetegség olyan állapotok, amelyek petefészekrák hiányában megemelhetik a vér CA-125 szintjét.
  • Másodszor, még ha a nőnek petefészekrákja is van, nem minden petefészekrák okozza a CA-125 szint emelkedését. Ezenkívül a CA-125 szintje abnormálisan magas lehet emlő-, tüdő- és hasnyálmirigyrákban szenvedő nőknél.

Mi a petefészekciszták kezelése?

A fogamzóképes korú nőknél előforduló petefészek-ciszták többsége follikuláris vagy sárgatest-ciszták (funkcionális ciszták), amelyek egy-három hónap alatt természetesen eltűnnek, bár felszakadhatnak és fájdalmat okozhatnak. Jóindulatúak, és nincs hosszú távú orvosi következménye. Véletlenül is diagnosztizálhatják a kismedencei vizsgálat során olyan nőknél, akiknél nincsenek kapcsolódó tünetek. Minden nőnek van tüszőcisztája egy bizonyos ponton, amely általában észrevétlen marad.

Az ultrahang hasznos annak meghatározására, hogy a ciszta egyszerű (csak folyadék szilárd szövet nélkül, ami jóindulatú állapotra utal) vagy összetett (szilárd összetevőket tartalmaz, amelyek gyakran sebészeti eltávolítást igényelnek).

Összefoglalva, a petefészek-ciszták ideális kezelése a ciszták valószínű okától és attól függ, hogy tüneteket okoz-e vagy sem. A kezelés meghatározásában segít a nő életkora, a ciszta mérete (és annak bármilyen változása), valamint a ciszta ultrahangon való megjelenése. A működőképes cisztákat rendszerint gyakori megfigyelés mellett figyelik meg (éber várakozás), kivéve, ha felszakadnak és jelentős vérzést okoznak, ilyenkor műtéti kezelésre van szükség. A jó- és rosszindulatú daganatok műtétet igényelnek.

A kezelés állhat egyszerű megfigyelésből, vagy magában foglalhat vérvizsgálatokat, például CA-125-öt, hogy segítsen meghatározni a rák kialakulásának lehetőségét (szem előtt tartva a CA-125 tesztelés fent leírt számos korlátját).

Nincsenek természetes vagy otthoni gyógymódok a petefészekciszták kezelésére, kivéve a fájdalomcsillapító nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek szedését.

Mi a helyzet a petefészekciszták műtétével?

Bármilyen típusú petefészektömeg, beleértve a cisztát is, műtéti úton eltávolítható laparoszkópiával, vagy ha szükséges, nyílt hasi metszéssel (laparotómia), ha erős fájdalmat okoz, nem múlik, vagy ha bármilyen gyanús. A ciszta eltávolítása után a növekedést egy patológushoz küldik, aki mikroszkóp alatt megvizsgálja a szövetet, hogy felállítsa a végső diagnózist a jelen lévő ciszta típusára vonatkozóan.

Mi a prognózis egy petefészekcisztában szenvedő nő esetében?

A legtöbb funkcionális (a menstruációs ciklushoz kapcsolódó) petefészek ciszta magától megoldódik, és nem okoz hosszú távú problémákat. A jóindulatú ciszták vagy jóindulatú daganatok műtéti úton eltávolíthatók. A petefészek-ciszták túlnyomó többsége nem okoz hosszú távú problémát. Ritkán ciszták lehetnek jelen a petefészekrákban. Ebben az esetben a prognózis a terjedés mértékétől és a jelenlévő rák pontos típusától függ.

Megelőzhető-e a petefészek-ciszták kialakulása?

Nincs ismert módszer a petefészek-ciszták kialakulásának megelőzésére.