Mik a colitis ulcerosa első tünetei?

A colitis ulcerosa (UC) első tünetei közé tartozhat a görcsszerű hasi fájdalom

A fekélyes vastagbélgyulladás (UC) egy gyulladásos bélbetegség, amely a vastag- és végbél nyálkahártyáját érinti, és duzzanatot és fekélyeket okoz az emésztőrendszerben. Bár a betegségre nincs gyógymód, megfelelő gyógyszeres kezeléssel és egészséges táplálkozással kezelhető.

Kezdő tünetek

Az UC tünetei általában fokozatosan alakulnak ki az idő múlásával. A kezdeti tünetek a következők lehetnek:

Hasmenés, amely nem javul probiotikumokkal és antibiotikumokkal
Laza vagy véres széklet
Görcsszerű hasi fájdalom, amely a székletürítés során erősödik
Általános rossz közérzet, puffadás vagy székrekedés

Egyéb tünetek

Egyéb tünetek lehetnek:

Láz
Súlycsökkenés
Általános gyengeség
Váladék ürítése széklettel
Kiszáradás
Vérszegénység

Ritka tünetek

Ritka esetekben az UC a következőket okozhatja:

Ízületi fájdalom és duzzanat
Bőrkiütések
A szemek vörössége és duzzanata
Májbetegségek és sárgaság

Mi váltja ki a fekélyes vastagbélgyulladás tüneteit?

A legtöbb embernek enyhe vagy közepesen súlyos tünetei vannak. Fellángolásokat tapasztalhat, amelyeket hosszú tünetmentes időszak követ.

A tüneteit fertőzés vagy akut stressz epizódja válthatja ki. Alkohol, koffein, szénsavas italok, szárított bab fogyasztása vagy rostban gazdag étrend szintén súlyosbíthatja az állapotot.

Mi a fekélyes vastagbélgyulladás különböző osztályozása?

Az orvosok gyakran a tünetek és a vérvizsgálati eredmények alapján minősítik az UC-t, és a betegséget enyhe, közepes vagy súlyos kategóriába sorolják.

Táblázat:A fekélyes vastagbélgyulladás osztályozása Jelek/Tesztek Enyhe UC Mérsékelt UC Súlyos UC Széklet és görcsök

4 vagy kevesebb széklet naponta
Vérrel vagy anélkül, enyhe görcsökkel

Több mint 4 véres mozdulat naponta
Enyhe görcsök

Több mint 6 véres mozdulat naponta
Súlyos görcsök

Láz, emelkedett pulzusszám Hiányzik Hiányzik

Epizodikus lázhőmérséklet 99,5 F vagy annál nagyobb
Tachycardia (90 bpm vagy annál nagyobb pulzusszám)

Vérvizsgálatok Nincs vérszegénység Enyhe vérszegénység

Anémia (hemoglobin kevesebb, mint 10,5 g/dl)
Emelkedett eritrocita ülepedési sebesség (30 mm/óra vagy annál nagyobb)

Súlycsökkentés Nincs fogyás Nincs fogyás Gyors fogyás Incidencia A betegek 72%-a enyhe betegségben, a betegek 27%-a közepesen súlyos, a betegek 1%-a súlyos betegségben szenved.

Mik a fekélyes vastagbélgyulladás szövődményei?

Az UC-szövődmények kockázata annál nagyobb, minél súlyosabb a betegség. Ha a tüneteket figyelmen kívül hagyják, életveszélyes szövődmények léphetnek fel, többek között:

Vérszegénység: Anémia akkor fordul elő, ha a szervezetben a normálnál kevesebb vörösvérsejt van, ami akkor fordulhat elő, ha a széklet gyakran véres. A hosszú távú vérszegénység a hemoglobinszint súlyos csökkenésével stresszt okozhat a szívben, ami szívelégtelenséghez vezethet.
Csontproblémák: A D-vitamin és a kalcium felszívódásával kapcsolatos problémák a bélduzzanat miatt a csontok törékennyé válhatnak. Ez növeli az ízületi problémák, sőt a törések kockázatát.
Perforáció: A fekélyes vastagbélgyulladás súlyos eseteiben a kezeletlen bélduzzanat szakadást vagy lyukat okozhat a vastagbél falában. Ez életveszélyes lehet.
Sokk: Ha sok vér távozik a végbélből, az alacsony vérnyomást, sőt sokkot is okozhat.
Mérgező megacolon: Az extrém bélduzzanat megakadályozhatja a rendszeres bélmozgást, ami a bél bénulásához vezethet. Ez az állapot potenciálisan végzetes lehet.

Mivel ez egy hosszú távú, lehetséges szövődményekkel járó betegség, fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze orvosát.

Fokozott-e a rák kockázata, ha vastagbélgyulladásban szenvedek?

Sajnos igen. A fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedőknél kissé megnövekszik a vastagbélrák kialakulásának kockázata, és ez a kockázat idővel növekszik:

2%-os kockázat 10 év után
8%-os kockázat 20 év után
18%-os kockázat 30 év után

A kockázat akkor is nő, ha:

Súlyos vastagbélgyulladása van, amely a vastagbél nagy részét érinti.
A tünetek fiatalabb korban jelentkeznek.
A családjában előfordult vastag- és végbélrák.
Az epevezeték duzzanata alakult ki, az úgynevezett elsődleges szklerotizáló cholangitis.

Orvosa rendszeres vastagbélszűrést javasolhat kolonoszkópiával. Csak így lehet kimutatni a vastagbélrákot a korai stádiumban, amikor még kezelhető. A kolonoszkópia során a végbélnyílásba egy kamerával rögzített távcsövet helyeznek be, és felfelé mozgatják, lehetővé téve orvosa számára, hogy megkeresse a gyanús tömegeket a vastag- vagy végbélben.

A legtöbb orvos általában 1-3 évente javasolja a kolonoszkópiát, 8 évvel a fekélyes vastagbélgyulladás kezdete után. Ha kezelőorvosa azt gyanítja, hogy Ön nagyobb kockázatnak van kitéve, javasolhatja, hogy gyakrabban végezzen vizsgálatot.