Sérvfájdalmat szenvedő nő képe A hasi sérv akkor fordul elő, ha egy szerv vagy más szövetdarab a hasüreget körülvevő izomfalak egyikének gyengülésén keresztül kinyúlik. Ha a sérv a hasfalban vagy az ágyékban fordul elő, a gyenge területen kidudorodó tasak tartalmazhat egy darab béldarabot vagy a vastagbél zsíros bélését (omentum). Ha a sérv a membránon, a mellkast a hastól elválasztó izomzaton keresztül történik, a gyomor egy része is érintett lehet.
A hasfal különböző izmok és szövetek rétegeiből áll. Ezekben a rétegekben gyenge pontok alakulhatnak ki, amelyek lehetővé teszik a hasüreg tartalmának kiemelkedését vagy sérvét. A leggyakoribb hasi sérv az ágyékban (inguinalis hernia), a rekeszizomban (hiatus hernia) és a köldökben (köldöksérv) található. A sérvek születéskor is jelen lehetnek (veleszületett), vagy később bármikor kialakulhatnak (szerzett).
A hasfal két izomcsoportból áll a test mindkét oldalán, amelyek tükrözik egymást. Ide tartoznak az egyenes hasi izmok, a belső ferde izmok, a külső ferde izmok és a transversalis.
Kép a különböző típusú sérvekről. 
A legtöbb sérv esetén műtéti javítás javasolt. Minden irreducibilis sérv azonnali vizsgálatot igényel a fulladás lehetősége miatt. Bizonyos helyzetekben a műtét késhet vagy nem hajtható végre. Kezelőorvosa rácsot vagy öveket írhat fel a sérv csökkentése érdekében. A sérvben szenvedőknek és azoknak, akiknél a sérv műtéti beavatkozása megtörtént, kerülniük kell a nehéz emelést és más olyan tevékenységeket, amelyek magas intraabdominális nyomást okoznak.
További információ a sérv kezeléséről »
A sérv lehet veleszületett és születéskor jelenhet meg, vagy idővel kialakulhat a hasfalon belüli gyenge területeken. A nyomás növelése a hasüregben stresszt okozhat a gyenge pontokon, és lehetővé teszi a hasüreg egyes részei kiemelkedését vagy sérvét.
Megnövekedett nyomás a hason belül számos helyzetben előfordulhat, beleértve a
-t isA nyomás megnövekedhet a túlsúly emelése, a székletürítés vagy a vizelés miatti megerőltetés vagy a hasi trauma következtében. A terhesség vagy a túlzott hasi testtömeg és -körméret szintén olyan tényezők, amelyek sérv kialakulásához vezethetnek.
A megnövekedett intraabdominális nyomás a hasfal egy részének gyengüléséhez vezethet, akár akutan, akár fokozatosan idővel. Néhány kockázati tényező a következők:
A legtöbb ember dudort érez, ahol lágyéksérv alakul ki az ágyékban. Égő vagy éles fájdalmat érezhet a területen a lágyékideg gyulladása vagy a lágyéki teltség érzése mozgás közben. Ha a sérv olyan esemény miatt következik be, mint például nagy súly emelése, éles vagy szakadó fájdalom érezhető. Sok embernek azonban nincs más panasza, mint a teltségérzet a lágyékcsatorna területén.
Szövődmények akkor fordulnak elő, ha egy bél- vagy omentumdarab beszorul (bebújik) a sérvzsákba. Egy béldarab bejuthat a sérvbe és elakadhat. Ha a bél megduzzad, az sebészeti vészhelyzetet okozhat, mivel elveszti vérellátását és megfullad. Ebben a helyzetben jelentős fájdalom, hányinger és hányás léphet fel, jelezve a bélelzáródás lehetséges kialakulását. A láz fojtott, elhalt bélhez társulhat.
A Richter-sérv a sérv nem gyakori típusa, amely fulladáshoz vezet. A bélfalnak csak egy része ragad be a sérvbe. Kezdetben nem feltétlenül okoz teljes bélelzáródást, mivel a bélcsatorna még mindig átengedi a béltartalmat, de a bélfalnak az a része, amely beszorult, megduzzadhat, megfulladhat és meghalhat.
A combcsont- és obturátorsérv nagyjából ugyanúgy jelentkezik, mint a lágyéksérv, bár anatómiai elhelyezkedésük miatt a teltség vagy a csomók sokkal nehezebben értékelhetők.
A köldöksérv könnyen felismerhető, és felnőtteknél gyakran a hasi nyomás növekedésével jelentkezik. A szövődmények közé tartozik ismét a bebörtönzés és a fojtás.
A hiatus sérv önmagában nem okoz sok tünetet, de csúszósérv esetén a gastrooesophagealis (GE) rekeszizom feletti kóros elhelyezkedése befolyásolja a működését, és a gyomortartalom visszafolyhat a nyelőcsőbe. A gastrooesophagealis reflux (GERD) égető mellkasi fájdalmat, epigasztrikus fájdalmat és égő érzést a felső hasban, émelygést, hányást, valamint a torok hátsó részébe bemosódó gyomorsav savanyú ízét okozhatja.
A sportsérv az alsó hasban vagy az ágyékban bármely szövet szakadása vagy húzódása. Fájdalmat okoz az ágyék vagy a lágyék területén. Bármilyen lágy szövetet érinthet, beleértve az izmokat, inakat vagy szalagokat, és fizikai tevékenység is beindíthatja, általában csavarodással vagy tompa erővel a hasban.
Leggyakrabban az alapellátásban dolgozók diagnosztizálják és kezelik először a sérvet. A hiatus herniák esetében általában orvosi, nem sebészeti ellátásra van szükség, és a GERD tüneteinek szabályozása az elsődleges cél. Esetenként gasztroenterológus is részt vesz az ellátásban, hogy felmérje a GERD súlyosságát. Egyes hiatussérv esetén műtétre van szükség, és a műtétet általános sebész és/vagy mellkassebész végzi el, a gyomorban vagy a mellkasban lévő szervek elhelyezkedésétől és a rekeszizom hibájának méretétől függően.
Míg az alapellátók a hasfali sérvet diagnosztizálják, addig a műtétet és a sérvet az általános sebész végzi.
Amikor egy sérv bebörtönzik, gyakran a beteg a sürgősségi osztályra kerül, ahol az orvos megállapítja a diagnózist, és néha vissza tudja tolni a sérvet a helyére (csökkentve). Ha a sérv csökken, ambuláns beutaló általános sebészhez lehet. Ha a sérv beszorul (bezárt), vagy ha fennáll a sérv megfojtása, azonnali sebész konzultációra van szükség.
Az újszülöttkori sérveket gyakran felismeri a gyermekorvos vagy a háziorvos a szülőszobában vagy az újszülött bölcsődében. Kiértékelésük érdekében gyermeksebészhez fordulhat.
Lágyéksérv esetén a legtöbb beteg teltségérzetet vagy csomót észlel az ágyék területén, fájdalommal és égő érzéssel. A fizikális vizsgálat általában megerősítheti a diagnózist. A combcsont- vagy obturátorsérveket nehezebb értékelni, és a visszatérő lágyék- vagy medencefájdalom nyilvánvaló fizikai leletek nélkül CT-vizsgálatot tehet szükségessé a diagnózis feltárásához. A köldöksérvet sokkal könnyebb megtalálni a köldök kidudorodásával.
A bebörtönzött vagy megfojtott sérvek nagyobb kihívást jelentenek, mivel az elhalt bél lehetséges szövődménye fokozza a sürgősséget. Az egészségügyi szakember az elzáródás nyomait keresi, beleértve az anamnézisben szereplő fájdalmat, hányingert, hányást vagy lázat. A fizikális vizsgálat során az orvos gyakran felfedezheti, hogy a betegnek kifejezetten érzékeny a hasa. Ezek a sérvek gyakran rendkívül gyengédek és szilárdak. A vizsgálat elegendő lehet a bebörtönzés vagy a fojtás gyanújához, és azonnali sebész konzultációt igényel. Az orvosok a klinikai helyzettől függően röntgen- vagy CT-vizsgálatokat alkalmazhatnak a diagnózis megerősítésére.
Az orvosok képesek lehetnek diagnosztizálni a GERD-hez kapcsolódó hiatus herniákat, ha megismerik a páciens kórtörténetét a fizikai vizsgálat során. A mellkas röntgenfelvétele felfedi a gyomor egy részét a mellkasban. Ha aggodalomra ad okot olyan szövődmények miatt, mint a nyelőcsőgyulladás (oesophagitis), fekélyek vagy vérzés, előfordulhat, hogy egy gasztroenterológusnak endoszkópiát kell végeznie.
A lágyéksérv helyreállítása az egyik leggyakoribb sebészeti beavatkozás az Egyesült Államokban, évente közel egymillió műtétet hajtanak végre. A legtöbb hasfali sérvet elektív módon javítják, amikor a páciens egészsége maximalizálható, hogy csökkenjen mind a műtét, mind az érzéstelenítés kockázata.
A sérv helyreállítására szolgáló műtét laparoszkópot vagy nyílt eljárást, úgynevezett herniorrhaphiát használhat, ahol a sebész közvetlenül javítja a sérvet a hasfalon lévő bemetszéssel. A műtét típusa a klinikai helyzettől és a műtét sürgősségétől függ. A döntés, hogy melyik műtétet hajtsák végre, a páciens klinikai helyzetétől függ.
Hasonló módon más hasfali sérv is javítható, hogy megerősítse a hasfal defektusát, és csökkentse a bélbezáródás és a fulladás szövődményi kockázatát.
A csúszó hiatus sérv műtéti úton kezelhető, hogy a gyomrot visszahelyezzük a hasüregbe, és megerősítsük a gyomor-nyelőcső csomópontját. Az orvosok azonban rutinszerűen nem ajánlanak fel műtétet, mivel a legtöbb tünet a GERD-nek köszönhető, és az orvosi terápia gyakran megfelelő. A gyógyszeres kezelés, a diéta, az életmódbeli változtatások és a fogyás segíthet a tünetek szabályozásában, és minimalizálhatja a műtét szükségességét.
A paraesophagealis hernia javítása a fulladás vagy a volvulus szövődményeinek megelőzése érdekében történik.
Ha a lágyéksérv vagy a köldöksérv kicsi, és nem okoz tüneteket, ésszerű lehet egy óvatos várakozás. A rutinszerű nyomon követés elegendő lehet, különösen, ha a sérv nem nő. Ha azonban a sérv növekszik, vagy ha aggodalomra ad okot az esetleges bebörtönzés miatt, akkor műtét javasolt. Azoknak a betegeknek, akiknél nagy a műtét és az érzéstelenítés kockázata, felkínálhatók a figyelés és a várakozás.
A rácsok, fűzők vagy kötőanyagok a bőrre és a hasfalra gyakorolt nyomással a helyükön tartják a sérveket. Ezek átmeneti megközelítések, és potenciálisan bőrkárosodást vagy károsodást, valamint fertőzést okozhatnak a dörzsölés és dörzsölés miatt. Gyakran alkalmazzák idősebb vagy legyengült betegeknél, amikor a sérvhiba nagyon nagy, és megnő a szövődmények kockázata, ha műtéten esnek át.
Hacsak a hiba nem nagy, a köldöksérv gyermekeknél általában 1 éves korig magától megszűnik. A műtét megfontolható, ha a sérv 3 vagy 4 éves korban is fennáll, vagy ha a köldökhibája nagy.
A hiatus herniák önmagukban nem okoznak tüneteket. Ehelyett a savas reflux okozza a gastrooesophagealis reflux betegséget (GERD). A kezelés célja a gyomor savtermelésének csökkentése és a sav nyelőcsőbe jutásának megakadályozása. További információért olvassa el a Gastroesophageal Reflux Disease (GERD) című cikket.
A sérv fő szövődménye a bebörtönzés, amikor egy bél- vagy zsírdarab beszorul a sérvzsákba, és nem csökkenthető. A duzzanat addig a pontig terjedhet, amikor a szövet vérellátása megszűnik, és az elhal. Ezt fojtott sérvnek nevezik.
Ha a hiatus sérv nagy, a gyomor és a nyelőcső egy része a mellkasba szorulhat. A helyzettől és az anatómiától függően a gyomor elcsavaródhat (volvulus), ami fulladáshoz vezethet. Ez sebészeti vészhelyzet.
A legtöbb beteg, aki elektív sérvjavításon esik át, jól jár. A bemetszéses sérv az esetek 10%-ában kiújulhat. A bebörtönzött vagy fojtott bél miatt sérvjavításon átesett betegek prognózisa a műtét mértékétől, a bélkárosodás mértékétől, valamint a műtét előtti egészségi állapotuktól és fizikai állapotuktól függ. Emiatt az elektív sérvjavítás sokkal előnyösebb.
Míg a veleszületett sérveket nem lehet megelőzni, az élet előrehaladtával fellépő sérv kialakulásának kockázata minimálisra csökkenthető. A cél az, hogy elkerüljük a hason belüli nyomásnövekedést, amely megterhelheti a hasfal gyenge területeit.
A Stelara gyógyszer enyhítheti a Crohn-betegséget
Az új számítási modellezési módszer megjósolja, hogy a bél mikrobái hogyan változnak az idő múlásával
A fogamzásgátló tabletták visszahívása a nem kívánt terhesség veszélye miatt
Ausztrália beleszeret a testvérbarát receptekbe!
Rövid bél szindróma
Tökéletes kakik (a rádióban)
Dialízis
Dialízisközpont Töltsd ki a vesebetegség kvízt Vesekövek diavetítés képek Magas vérnyomású diavetítés képek A páciens megjegyzései:Dialízis – tapasztalat Keressen fel egy helyi nefrológust a városában
Crohn-betegség
A Crohn -betegség a gyomor -bél traktus gyulladását okozza. Összetéveszthető a fekélyes vastagbélgyulladással és az irritábilis bél szindrómával, de a Crohn -betegség egyedülálló. A McKay Ogden Clinic
Mi az a részleges gyomoreltávolítás?
Mi az a gastrectomia? A részleges gastrectomia a gyomor egy részének műtéti eltávolítása, szemben a teljes gyomoreltávolítással, amelyben az egész gyomrot eltávolítják. A gastrectomiát vagotómia is