Súlyos-e az élénkvörös vér a székletben?

Súlyos a székletben lévő élénkvörös vér?

Orvosának ellenőriznie kell a székletében lévő élénkvörös vért.

Orvosának meg kell vizsgálnia, hogy van-e vér a székletben.

A legtöbb esetben a székletben lévő élénkvörös vér nem jelent közvetlen veszélyt az életre. A leggyakoribb okok a kupacok, az anális polipok, az anális repedések és a vastagbélgyulladás (a vastagbélgyulladás). Ezek az állapotok ismétlődő vérvesztési epizódokat okozhatnak, és befolyásolhatják az életminőséget, de nem halálosak. Ritkán a végbélből és a végbélnyílásból származó rákos megbetegedések élénkvörös vért okozhatnak a székletben. Ilyen rákos megbetegedések olyan embereknél is előfordulhatnak, akiknek kórtörténetében cölöpök és vastagbélgyulladás szerepel. Ezért fontos, hogy figyeljen erre a tünetre, és azonnal forduljon egészségügyi szakemberéhez.

Mi okoz vért a székletben?

A székletben lévő vér a bél (emésztőrendszer) sérülésének tünete. Ha friss vér látható a székletben, hematocheziának nevezik. Ez a végbél- és végbélbetegség markere. A sötét kátrányos székletet melenának hívják. Vékonybélből vagy gyomorból származó vérzésre utal.

A következő állapotok véres székletet okozhatnak

Aranyér: A székletet vagy a toalettpapírt beborító fájdalommentes, élénkvörös vér az aranyér (papucsok) következménye lehet. A cölöpök duzzadt vénák, amelyek a végbél alsó részén találhatók.
Anális repedés: Az egyik oldalon a székletet borító élénkvörös vér, amelyet intenzív fájdalom kísér, az anális repedés következménye lehet. Ez egy kis szakadás a végbélnyílás szélén, ahonnan a széklet kiürül.
Colitis (fertőzések): A vastagbél amőbák vagy baktériumok (például E. coli és Shigella) általi fertőzése szintén véres székletet okozhat. Ezt hasmenés, láz és hasi görcsök kísérik.
Fekélyes vastagbélgyulladás (gyulladásos bélszindróma): Ez a betegség az immunrendszer hibás működésének következménye. Fekélyeket okoz a vastagbélben. További tünetek az egy hétnél tovább tartó hasmenés, gyomorgörcs, ízületi fájdalom és fogyás. Aktív epizódjai (fellángolások) és remissziói (az a fázis, amikor a tünetek elmúlnak) vannak.
Vasbélrák: A végbélben vagy a végbélnyílásban kialakuló rákos növekedés vörös vért okozhat a székletben. Egyéb tünetek közé tartozik a fogyás, az étvágytalanság, valamint a váltakozó hasmenés és székrekedés.
Polipok: Ezek nem rákos tömegek, amelyek az életkor előrehaladtával a végbélnyílásban és a végbélben találhatók. Ezek vérzést okozhatnak, ha megcsavarodnak, ami véres székletet eredményez.
Divertikulitisz: A divertikulák kis tasakok, amelyek egyes emberek bélrendszerében, jellemzően a vastagbélben képződnek. Amikor ezek a diverticulumok megfertőződnek és megduzzadnak (divertikulitisz), sötétvörös vért okozhatnak a székletben.
Angiodysplasia: Egyeseknél kóros véredény-fejlődési rendellenesség léphet fel a vékonybélben. Ha nyomás vagy trauma miatt felrobban, sötétvörös vér lehet a székletben.
Fekélyek: A bél felső részén, a gyomorban vagy a nyelőcsőben kialakuló fekélyek szintén okozhatnak véres székletet, de az ilyen vér feketés színű, és kátrányszínű székletet okoz.

Hogyan állapítja meg az orvosom a székletemben lévő vér okát?

Az orvos bizonyos vizsgálatokat végez a vérzés helyének és okának meghatározására. A következő vizsgálatokat általában a széklet vérének felmérésére végzik

Anoszkópia: Klinikai körülmények között történik, nem igényel érzéstelenítést. Egy műszert helyeznek be a végbélnyílásba, és az orvos ellenőrizheti, hogy nincsenek-e cölöpök, fisztulák vagy polipok a végbélnyílásban.
Szigmoidoszkópia: Klinikai körülmények között történik, nem igényel érzéstelenítést. Egy szigmoidoszkópot (egy műszert) helyeznek be a végbélnyílásba. Ezzel a teszttel az alsó bél és a végbélnyílás vizsgálható.
Kolonoszkópia: Ez a vizsgálat szedációt igényel. A végbélnyíláson keresztül kolonoszkópot (csőszerű műszer kamerával és fényforrással) helyeznek be, és felfelé haladnak. A kamera a képet egy képernyőre vetíti, ahol az orvos ellenőrizheti a vastagbélben, hogy nincs-e daganat vagy fekély. Az enteroszkópia egy hasonló eljárás, amelyet a vékonybél belsejének megjelenítésére végeznek.
Esophagogastroduodenoscopy (EGD): Ez a vizsgálat szedációt igényel. A szájon keresztül egy elülső kamerával ellátott, csőszerű műszert helyeznek be. Ahogy a nyelőcsövön keresztül a gyomorba és a vékonybélbe mozog, a kamera képeket vetít a képernyőre, ahol az orvos láthatja a bél felső és a gyomor belsejét, hogy ellenőrizze, nincs-e daganat vagy fekély.
Báriumtanulmányok: Báriumsó-oldat elfogyasztása után röntgenfelvételsorozatot készítenek. Ez kiemeli az emésztőrendszer összes tömegét, fekélyét vagy szűkületét.
Laparotómia: Ha a fenti intézkedések nem vezetnek eredményre, nyitott laparotomiát hajtanak végre, ahol a hasüreget műtéti úton kinyitják, hogy megtalálják a vérzés okát.
Angiográfia: Ezt az eljárást az artériából vagy bármely rendellenes véredényből (angiodysplasia) történő vérzés észlelésére hajtják végre. Festéket fecskendeznek be, és annak útvonalát számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizsgálattal vizsgálják.