Az Indiából származó folyami üledékben felfedezett baktériumgén nem hasonlít semmilyen ismert antibiotikum -rezisztencia génre. De amikor a tudós összehasonlította DNS -szekvenciáját a már közzétett bakteriális DNS -szekvenciákkal, azt találták, hogy már számos kórokozóban jelen volt, beleértve a Salmonellát és a Pseudomonas -t, az USA -ból, Kína és Olaszország. Mostanáig, senki sem vette észre, hogy ez egy rezisztencia gén.
A kutatócsoport a Gar gént nevezte el, mivel rezisztenciát biztosít a garosamin csoportot hordozó aminoglikozid antibiotikumokkal szemben. Ez a helyzet a legújabb aminoglikozid gyógyszerrel, plazomicin, A legtöbb létező aminoglikozid rezisztencia mechanizmus megkerülésére fejlesztették ki.
Joakim Larsson professzor, a tanulmány vezető szerzője és a Göteborgi Egyetem Antibiotikum -rezisztencia Kutató Központjának igazgatója, Svédország, megjegyzés a megállapításhoz:
- Jó hír, hogy a gar gén még mindig meglehetősen ritka, de ahogy terjed, valószínűleg tovább bonyolítja a már multirezisztens baktériumok kezelését. Pseudomonas aeruginosa , például, gyakori oka a kórházban szerzett tüdőgyulladásnak. A másodlagos bakteriális tüdőfertőzések kezelése különösen aggasztó azokban a napokban, amikor a világot sújtja a covid-19 járvány.
Ahelyett, hogy a betegek bakteriális izolátumát vizsgálná, a kutatók új rezisztenciagéneket kerestek a szennyvíz által érintett indiai folyókban, egy ország, amely már keményen küzd az antibiotikum -rezisztencia növekedésével. A tudósok megközelítése a környezeti minták vizsgálatáról hatékony módszernek bizonyult a rezisztencia gének felfedezésében, eddig, csak kevesen viszik.
- A rezisztenciagének korai felfedezése segíthet a terjedésük kezelésében, megkönnyíti a gén-alapú diagnosztikát, és talán arra is ösztönzi az ipart, hogy olyan gyógyszereket fejlesszen ki, amelyek megkerülhetik az ellenállást, - mondja Joakim Larsson.
A világ körül, cégek és tudományos kutatók új antibiotikumokat próbálnak kifejleszteni, de sikerük nagyon korlátozott. Még akkor is, ha sikerrel járnak, a fejlődés elkerülhetetlennek tűnik:
- Az emberiség által eddig kifejlesztett összes antibiotikumot végül rezisztencia érte legalább néhány olyan kórokozóban, amelyet kezelni szándékoztak. A gar gén csak a legújabb génsorozat, amely egyesével csökkenti az antibiotikumok értékét, - mondja Joakim Larsson.
A göteborgi kutatócsoport tanulmányozza a környezet szerepét az antibiotikum -rezisztenciában, különösen olyan rezisztenciagének forrásaként, amelyek az ártalmatlan környezeti fajokról a betegségeket okozó fajokra tudnak eljutni.
- A minket körülvevő környezetben található baktériumok óriási sokfélesége valószínűleg már géneket hordoz minden antibiotikumunkban, amelyet valaha is kifejlesztünk - hacsak nem kezdünk teljesen másképp gondolkodni az antibiotikumok kialakításáról, - mondja Joakim Larsson.