A krónikus vesebetegségre (CKD) nincs gyógymód, és a legtöbb esetben a vesekárosodást nem lehet visszafordítani. De lehetőség van a vesekárosodás megállítására az I. szakaszban étrend-módosítással és támogató kezeléssel .
Az I. stádiumú vesebetegségben szenvedő beteg enyhe vesekárosodásban szenved, 90 ml/perc/1,73 m 2 glomeruláris filtrációs rátával (GFR) vagy ennél nagyobb (a normál érték 125 ml/perc/1,73 m 2 ).
Nem minden betegnél jelentkeznek súlyos problémák a vesekárosodás korai megjelenésével, és a CKD-s betegek többsége sokáig élhet komoly szövődmények nélkül. A becslések szerint egy átlagos ember a diagnózist követően további 30 évig élhet .
A CKD a vesék károsodása, ami a vér fokozatos szűrési képességének elvesztését eredményezi. Kezelőorvosa megvizsgálja a veseműködést és a GFR-t, hogy megállapítsa a vesekárosodás mértékét.
A CKD-nek öt szakasza van, az I. szakasz pedig a korai szakasz.
Ha egy I. stádiumú krónikus vesebetegségben (CKD) szenvedő beteg glomeruláris filtrációs rátája 90 ml/perc/1,73 m 2 vagy nagyobb, csekély vagy semmilyen fizikai jellel, veseműködésük normális.
Mivel a vesék ezen a ponton még normálisan működnek, a legtöbb ember nincs tudatában annak, hogy I. stádiumú CKD-je van.
Egyes betegeknél a vesekárosodás egyéb jelei is lehetnek, mint például a fehérje elvesztése a vizeletben (proteinuria), amelyet általában rutin vizeletvizsgálattal diagnosztizálnak.
Az I. stádiumú vesebetegség általában nem jár tünetekkel, és a legtöbb diagnózist rutin vérvizsgálat során állítják fel.
Néhány jel azonban segíthet az előrehaladott vesebetegség diagnosztizálásában, például:
Az I. stádiumú vesebetegség általában nem jár tünetekkel, és fokozatosan veseelégtelenséggé alakul.
A vesebetegségek a vezető halálokok az Egyesült Államokban. Ezért fontos a vesebetegséget okozó kockázati tényezők kiküszöbölése vagy kezelése.
A vesebetegség kockázati tényezői a következők:
Az I. stádiumú vesebetegségben szenvedő betegeknél a szerv funkcionális képességeinek csökkenése ellenére sem jelentkeznek vesekárosodás jelei.
Általában a vesekárosodás diagnosztizálására más rendellenességek, például cukorbetegség és magas vérnyomás, vagy rutin vérvizsgálat során kerül sor.
Ezért a vesebetegség kialakulásának kockázati tényezőivel rendelkező betegeknek azt tanácsoljuk, hogy készítsenek felmérést általános egészségi állapotukról, és végezzék el a következő vizsgálatokat:
A vérvizsgálat bizonyos vegyi anyagok vagy méreganyagok jelenlétét mutatja a vérben, amelyeket általában a vesék választanak ki a vizelettel, beleértve:
A glomeruláris filtrációs ráta (GFR) a vesefunkció értékelésére szolgál. A GFR ismerete segít orvosának meghatározni a vesebetegség stádiumát.
A GFR pontszám (eGFR) az életkoron, a szérum kreatininszinten és a nemen alapul. A National Kidney Foundation a CKD-EPI kreatinin-egyenlet (2021) használatát javasolja a GFR becsléséhez.
A fehérjék (albumin) jelenléte a vizeletben vesebetegség
re utalhatEgyéb radiológiai vizsgálatokat végeznek a vesék alakjának, szerkezetének és működésének meghatározására, beleértve:
Ha Önnél vesebetegséget diagnosztizálnak, működjön együtt kezelőorvosával a vese egészségének védelme és megőrzése érdekében.
Íme néhány tipp, amellyel megvédheti a vesét a további károsodástól: