Az éghajlatváltozás és az ökoszisztéma megzavarása befolyásolja az allergiákat,

légzési rendellenességek Az éghajlatváltozás és az ökoszisztéma megzavarása mélyen befolyásolhatja az emberi testet. Xue Ming, a Rutgers New Jersey Medical School neurológiai professzora, aki nemrégiben publikációt publikált az International Journal of Environmental Research and Public Health -ben az éghajlatváltozás allergiára gyakorolt ​​hatásairól, autoimmunitás és a mikrobiom -; az emberi testben és azon belül élő jótékony mikroorganizmusok -; megvitatja, hogy a környezet kényes egyensúlya hogyan befolyásolja az olyan körülményeket, mint az allergia, autizmus, és immunrendellenességek.

Hogyan befolyásolta a klímaváltozás a légúti allergiákat?

A klímaváltozás súlyosbította a légzőszervi allergiás betegségeket, és megváltoztatta az immunrendszer toleranciáját a méreganyagokra való reagálás során, ami az immunbetegségek gyakoriságának növekedéséhez vezetett. Krónikus légúti allergiás betegségben szenvedők, amelyek az orrot és a szemet érintik, például asztma és allergia, különösen veszélyeztetettek a pollennek való fokozott kitettség, valamint a légszennyező anyagok fokozott koncentrációja és eloszlása ​​miatt.

Az American Academy of Allergy Asthma &Immunology szerint az éghajlatváltozás megnövelte a pollenszezon intenzitását és meghosszabbította annak időtartamát. Kimutatták, hogy a szén -dioxid növekedése a növények szaporodásának és az összes pollen szintjének növekedéséhez vezet, különösen azok a növények, amelyek magas szén -dioxid -koncentrációban virágoznak.

Például, a parlagfű pollen koncentrációja növekszik, A modellek azt jósolják, hogy a szintek négyszeresére emelkednek a következő 30 évben.

Zivatarok, amelyek a tengerszint emelkedése miatt gyakoribbá váltak, kimutatták, hogy növelik a pollenszemek koncentrációját a talaj szintjén. A víz felszívódása után, ezek a szemek felszakadhatnak és felszabadíthatnak allergén részecskéket, amelyek súlyos asztmás tüneteket válthatnak ki asztmás vagy szénanáthás betegeknél.

Az éghajlatváltozást összefüggésbe hozták a légszennyező anyagok, például az ózon koncentrációjával és eloszlásával is, nitrogén -oxid és más illékony szerves vegyi anyagok. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy ezek a levegőben lévő környezetszennyezők részben felelősek lehetnek az allergiás légzőszervi megbetegedéseknek az iparosodott országokban az elmúlt évtizedekben tapasztalt jelentős növekedéséért.

Hogyan befolyásolják az ökoszisztéma változásai az allergiákat és a légzési rendellenességeket?

Az erdőirtás és a túlzott fakitermelés a növényfajok sokszínűségének drámai csökkenéséhez vezetett. Ahogy egy növényfaj kihal, új fajok lépnek a helyükre. Például, mivel a tölgyfákat építészeti célokra túlzottan betakarították, új fafajok jelentek meg. Ezekkel az új fákkal a pollen új formái jönnek, amelyeket az emberek naponta belélegeznek és lenyelnek.

Hasonlóképpen, a peszticidek széles körű használata megváltoztatta a rovarok profilját, gerinctelenek és mikroorganizmusok, amelyekkel talajunkon és növényzetünkön keresztül kapcsolatba kerülünk. Ahogy a környezet megváltozik, testünket új organizmusok bombázzák. Az ezeket a szervezeteket alkotó molekulák -; antigénként ismert -; testünk "idegennek" ismeri fel, és gyulladásos választ vált ki.

Hogyan befolyásolhatja a biológiai sokféleség éghajlatváltozás miatti csökkenése a nem légúti betegségeket?

A biológiai sokféleségről és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló kormányközi tudománypolitikai platform szerint a biológiai sokféleség gyorsabban csökken, mint az emberiség történetében bármikor, közel 1 millió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás az éghajlatváltozás miatt.

Az éghajlatváltozással összefüggő biológiai sokféleség csökkenése hatással lehet a mikrobiomára, potenciálisan gyulladáshoz vezethet, autoimmun és neurológiai betegségek. Immunológiai rendellenességek, például ételallergia, emelkedőben vannak. Például, számos tanulmány megállapította, hogy a szén -dioxid és a hőmérséklet növekedése összefügg a földimogyoró összetételének változásával, ami megnehezíti a szervezet immunitásának alkalmazkodását.

A bélbaktériumok zavarai befolyásolhatják az autizmus arányát?

A bélbaktériumok megzavarását összefüggésbe hozták olyan neurológiai betegségekkel, mint a szklerózis multiplex, autizmus és Parkinson -kór. Saját kutatásomban, Rendellenes aminosav -anyagcserét találtam, fokozott egyensúlyhiány a szabad gyökök és az antioxidánsok között a szervezetben, és megváltozott bél mikrobiomák néhány autista spektrum zavarban szenvedő beteg körében.

Milyen lépéseket lehet tenni az éghajlatváltozás okozta egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében? Véget kell vetnünk természetes környezetünk pusztításának, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és "zöldebb" magatartást tanúsít. A mikrobiom és az autoimmun közötti összefüggéseket bizonyító kutatásokkal gyulladásos és neurológiai betegségek, elengedhetetlen, hogy minimalizáljuk az antimikrobiális expozíciót.

Ez magában foglalhatja az antibiotikumok orvosi szakemberek által történő felírására vonatkozó irányelvek megváltoztatását. Továbbá, Tekintettel arra, hogy a mikrobiomot közvetlenül befolyásolja mindennapi környezetünk, fontos, hogy rendszeresen merüljünk a természetben, és ismerkedjünk meg a biológiai sokféleséggel.

• A kutatók új megvilágításba helyezték az ADNP -szindrómához kapcsolódó epigenetikai változásokat
• Az Európai Bizottság jóváhagyta az első gyógyszert a hepatitis D ellen