Gyakran Ismételt Kérdések:Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma (IBS) az egyik leggyakoribb rendellenesség, amelyet az alapellátásban dolgozó orvosok és gasztroenterológusok észlelnek. Ez egy elterjedt állapot az Egyesült Államokban, amely gyakran azt tapasztalja, hogy a betegek sok évig szükségtelenül szenvednek, mielőtt orvosi segítséget kérnének, néha pedig egyáltalán nem. Ha folyamatos hasi tüneteket tapasztal, az IBS lehet az oka. Olvasson tovább, ha többet szeretne megtudni az IBS-ről, és arról, hogyan segíthetnek a gyomor-bélrendszeri szakemberek.

Mi az IBS?

Az IBS olyan rendellenesség, amely olyan tüneteket okoz, mint a hasi görcsök, fájdalom, gázképződés, puffadás és megváltozott székletürítés a bélműködési zavarok miatt. Bár ez egy krónikus állapot, amely folyamatos kezelést igényel, nem azonos a gyulladásos bélbetegséggel (IBD). Az IBS nem vezet más súlyos betegségekhez, és nem okoz bélkárosodást. Bár ez kényelmetlen lehet, sok beteg diétával és életmódbeli változtatásokkal képes kontrollálni a tüneteket. A betegek csak kis százaléka tapasztal súlyos IBS-tüneteket.

 

Mik az IBS tünetei?

Az IBS tünetei a betegek között jelentősen eltérhetnek. A leggyakoribb tünetek azonban a tartós fájdalom vagy kellemetlen érzés, valamint a székletürítési szokások megváltozása.

A következő tünetekre kell figyelni:

• Változások a székletürítés gyakoriságában
• Hasmenés (laza vagy vizes széklet, amely naponta háromszor vagy többször fordul elő)
• Székrekedés (heti 3-nál kevesebb székletürítés)
• Puffadás
• Gáz
• A székletürítéssel enyhített hasi fájdalom vagy görcsök
• Hiányos bélmozgás érzése
• Nák a székletben

Vannak különböző típusú IBS-ek?

Az IBS négy különböző altípusba sorolható a széklet konzisztenciája alapján:

• IBS székrekedéssel (IBS-C)
• IBS hasmenéssel (IBS-D)
• IBS vegyes típus (IBS-M)
• IBS altípus nélküli (IBS-U)

A vegyes típusú IBS-ben szenvedő betegek rövid órákon vagy napokon át váltakozó székrekedést és hasmenést tapasztalnak, míg az altípus nélküli IBS-ben szenvedő betegek hosszabb hetek vagy hónapok alatt tapasztalják ezeket a változásokat.

 

Mi okozza az IBS-t?

Bár az IBS oka ismeretlen, a tanulmányok azt mutatják, hogy számos tényező járul hozzá az IBS kialakulásához:

• Az emésztőizom-összehúzódások sebessége/erőssége (A gyenge összehúzódások székrekedést, az erősebb összehúzódások pedig hasmenést és gázképződést okozhatnak.)
• A bélbaktériumok egyensúlyhiánya vagy változásai
• Bélgyulladás és/vagy érzékenység
• Idegrendszeri rendellenességek
• Néha az IBS súlyos bakteriális vagy vírusos fertőzés után alakulhat ki.

Bár nem okoznak IBS-t, az étel és a stressz az IBS-tünetek ismert kiváltói. Sok beteg úgy találja, hogy bizonyos ételek (általában FODMAP-ok) vagy italok, például kávé, szénsavas italok vagy alkohol rontják az IBS tüneteit. Hasonlóképpen, a stresszes időszakok az IBS tüneteit is ronthatják.

 

Mennyire gyakori az IBS?

Becslések szerint az IBS a felnőttek 15%-át érinti az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy csak körülbelül 5%-uknál diagnosztizálják ezt a rendellenességet. Gyakrabban fordul elő 50 év alattiak körében. A nőknél kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják az IBS-t, mint a férfiaknál.

 

Melyek az IBS kockázati tényezői?

Az IBS kialakulásának lehetséges kockázati tényezői a következők:

• Nőnek lenni
• Ösztrogénterápiában részesült
• 50 év alatti
• Az IBS családtörténete
• Mentális egészségügyi problémák, például depresszió és szorongás és/vagy trauma a kórtörténetben

 

Hogyan diagnosztizálható az IBS?

A betegeknél az IBS-t tüneteik és fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálják. Néha vérvizsgálatra, székletvizsgálatra vagy kolonoszkópiára van szükség más állapotok kizárására. Az IBS-re nincs specifikus teszt, ezért nagyrészt a tünetek alapján diagnosztizálják.

 

Milyen kezelés áll rendelkezésre IBS esetén?

A legtöbb beteg úgy találja, hogy az étrend és az életmód megváltoztatása a leghatékonyabb kezelés az IBS-re. Ez a következőket foglalhatja magában:

• Alacsony FODMAP-tartalmú diéta követése
• A kiváltó élelmiszerek azonosítása és elkerülése
• Az élelmi rostok növelése
• Probiotikumok szedése
• Aktívabbnak lenni
• Stresszkezelés
• Mentális egészségterápia

Egyes betegeknél gyógyszeres kezelésre (például hashajtókra, hasmenés elleni szerekre, görcsoldókra, valamint antidepresszánsokra vagy szorongáscsillapítókra) is szükség lehet a tünetek kezelésére.

 

Az IBS élethosszig tartó betegség?

Bár a tünetek jelentkezhetnek és elmúlhatnak, az IBS általában krónikus állapot, amely egész életen át tartó kezelést igényel. Az IBS nem vezet más súlyos betegségekhez. Azonban a mindennapi kényelmetlenség mellett komplikációkat is okozhat. Ide tartozik a rossz életminőség, a hangulati zavarok és az aranyér.

 

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Forduljon orvosához, ha az IBS tüneteit észleli, vagy ha bélrendszerében folyamatban lévő változást észlel. Ne féljen orvoshoz fordulni. Ezek a tünetek olyan súlyosabb állapotokhoz is társulnak, mint a gyulladásos bélbetegség és a vastagbélrák, ezért fontos, hogy felkeresse háziorvosát vagy gasztroenterológusát.

A súlyosabb tünetek, amelyek azonnali orvosi ellátást igényelnek, a következők:

• Véletlen fogyás
• Rektális vérzés
• Éjszakai fájdalommal vagy hasmenéssel járó felébredés
• Megmagyarázhatatlan hányás
• Hasi tömeg vagy csomó
• Fájdalom, amelyet nem csillapít a gáz vagy a széklet

Az IBS nem olyan, amivel csak együtt kell élni. Ha Ön vagy egy családtagja IBS-ben vagy bármilyen gyomor-bélrendszeri tünetben szenved, lépjen kapcsolatba velünk még ma.

A GastroIntestinal Specialists, A.M.C. csapata a gyomor-bél traktus számos állapotát és betegségét kezeli. Okleveles orvosaink több mint 150 éves tapasztalattal rendelkeznek a minőségi ellátás terén, amelyben megbízhat. Időpont egyeztetéséhez hívja a (318) 631-9121 számot vagy kattintson ide . Űrlap teteje

• Itt az ideje egy vastag- és végbélrákszűrésnek?
• Egészséges életmód