A kisebb vérfoltok az aranyér tünetei lehetnek, de ha egyenletesebb vér jelenik meg a székletürítés során, akkor előfordulhat, hogy vastagbélrák, Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás jele lehet.
Az aranyér viszkető, fájdalmas és néha vérző duzzadt szövettömegek, amelyek a végbélnyílásban és a végbélben találhatók. Az aranyér tünetei lehetnek belsőek, amelyek a végbélnyílás és a végbél találkozási pontja felett helyezkednek el, vagy külsőek, közvetlenül a végbélnyílás és a végbél találkozási pontján kívül. Gyakoriak, és általában egyszerű házi gyógymódokkal is kezelheti őket.
A vastagbélráknak ugyanazok a tünetei vannak, mint az aranyérnek. Valójában az emberek gyakran azt hiszik, hogy vastagbélrákjuk van, amikor csak aranyérük van.
Az egészség megőrzése érdekében fontos, hogy megértsük, mik ezek a tünetek, hogyan kezeljük őket, és tudjuk, hogy mikor kell orvoshoz fordulni.
Általában az első aranyér tünet az, hogy székletürítés után vért lát a WC-ben vagy a WC-papíron. Noha zavaró látni a vért ezeken a helyeken, ez az aranyér egyik leggyakoribb tünete. További tünetek:
Előfordulhat, hogy a vastag- és végbélrák nem okoz azonnal tüneteket, de ha igen, akkor ezek lehetnek a következő tünetek:
Bár az aranyér pontos oka nem ismert, a legvalószínűbb, hogy akkor fordul elő, ha a területen megnövekszik a nyomás, például a székletürítés során. Bizonyos embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki aranyér, például terhes nőknél és idősebb felnőtteknél.
Az aranyér további okai a következők lehetnek:
Az aranyérnek általában csak otthoni gyógymódokra és időre van szüksége, hogy elmúljon. Ha azonban a tünetek néhány napnál tovább fennállnak, vagy súlyosbodnak, orvoshoz kell fordulni. Ha állandó vér jelenik meg a székletürítés során, az vastagbélrák vagy más bélbetegség, például a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás jele lehet.
Orvosa kórtörténetének áttekintése és fizikális vizsgálat elvégzése után képes lesz diagnosztizálni, ha az Ön állapota aranyér vagy valami komolyabb.
Külső aranyér esetén megvizsgálják a végbélnyílást körülvevő területet, belső aranyér esetén pedig digitális végbélvizsgálatot végeznek anoszkópiával, kolonoszkópiával vagy merev proktosigmoidoszkópiával.
Ha kezelőorvosa úgy véli, hogy valami komolyabb lehet, mint az aranyér, valószínűleg szakemberhez, például kolonoszkópiához küldi, hogy végezzen kolorektális szűrést.
Az aranyér leggyakoribb kezeléseit orvos nélkül is elvégezheti. Az étrend és az életmód megváltoztatása jó kezdet. Például az edzés és a több rost fogyasztása megkönnyítheti a székletürítést, és kevésbé terhelheti a végbélt és a végbélnyílást.
Egyéb otthoni kezelési megoldások a következők:
Szükség lehet orvosi eljárásokra az aranyér kezelésére, amelyek otthoni kezeléssel néhány nap múlva sem múlnak el. Ezeket az eljárásokat minimálisan invazívnak tekintik, és elvégezhetők az orvosi rendelőben vagy ambuláns műtétként a kórházban. Néhány ilyen eljárás:
Ebben az eljárásban az orvos egy kis gumiszalagot teker az aranyér tövébe, megszakítva a vérellátását. Az aranyér körülbelül egy héten belül összezsugorodik és leesik.
Erre az eljárásra akkor lehet szükség, ha nagy, kiálló aranyér van a végbélnyílásban, amely nem múlik el a Band It eljárással. A hemorrhoidectomia során az aranyér és a környező szövetek eltávolítása egy kis bemetszéssel történik.
A hemorrhoidectomia alternatívája a kapcsos hemorrhoidopexia. Ebben az eljárásban a sebész felhúzza az aranyér szövetét a normál helyzete felé, és a helyére rögzíti. A tűzőkapocs idővel természetesen kihullik.