Egy nemzetközi kutatócsoport elemezte a mikrobiális DNS -t, amelyet az őshonos emberi paleofékben (kiszáradt ürülékben) találtak Észak -Mexikó és Utah száraz barlangjaiból. Azt találták, hogy az ősi emberi bélmikrobióma hasonló a nem iparosodott népességből származó modern emberekéhez.
A tanulmány, folyóiratban tették közzé Természet, az első, amely újfajta mikrobákat fedezett fel a mintákban.
Tanulmány:Ősi mikrobiális genomok rekonstrukciója az emberi bélből. Kép jóváírása:Design_Cells / ShutterstockA test tele van ártalmatlan baktériumok kolóniáival, gombák, és a mikrobiomnak nevezett vírusok. Ezek a fajok előnyösek a test számára, segíti a test természetes folyamatait. A bél mikrobiomját több mint 400 fajta baktérium alkotja, segíti az élelmiszer megemésztését, a káros kórokozók elhárítása, és szintetizálja a vitaminokat.
Korábbi tanulmányok megállapították, hogy a bél mikrobioma még az ókori emberekben is jelen volt. Ez azt jelenti, hogy az ókori bélbaktériumok tartalmának feltárása új ismereteket nyújthat nemcsak az étrendjükről, hanem arról is, hogyan védekeztek a betegségek ellen.
Az egészségügyi szakértők összehasonlították az iparosodott és nem iparosodott régiókból származó emberek bél mikrobiomját is.
Az oroszországi és finnországi gyermekek korábbi tanulmányai azt mutatták, hogy az iparosodott régiókban élőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki az 1-es típusú cukorbetegség, mint a nem iparosodott területeken élőknél.
Ez a két gyermekcsoport nagyon változatos bélmikrobiomával rendelkezett, kiemelve, hogy azok, akik iparosodott területeken élnek, a gyermekeknek nagyobb a kockázata nemcsak az 1 -es típusú cukorbetegség, hanem más autoimmun és allergiás betegségek kialakulásának.
A csapat ősi mikrobiális genomokat rekonstruált 1, nyolc paleofece készlet felhasználásával, 000 év 2, 000 éves, az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban fedezték fel. Onnan, összehasonlították az ősi bél mikrobákat az iparosodott és nem iparosodott populációk modern mintáival.
Összesen, a kutatók 498 mikrobiális genomot rekonstruáltak, és arra a következtetésre jutottak, hogy 818 ősi egyénből származik. Ezeknek a, 39 százalékot korábban nem találtak a többi mintában.
Az elemzések a paleofák rendkívüli megőrzésének köszönhetően lehetségesek, ősi dezoxiribonukleinsav (aDNS) kivonási módszerek alkalmazása az ősi székletben, nagy szekvenálási mélység, valamint a de novo genomrekonstrukciós módszertan fejlődése.
Összehasonlítva 789 mai emberi bél mikrobiómamintával nyolc országból, a paleofeces minták jobban hasonlítottak a nem iparosodott, mint az iparosodott emberi bél mikrobiómákhoz.
A mintákban talált néhány ételdarab megerősítette, hogy az ókori emberek étrendje babot és kukoricát tartalmazott, ami a korai észak -amerikai gazdákra jellemző. A Utah -i oldalon, a csapat választékosabbnak találta magát, rostban gazdag éhségétrend, beleértve a rizsfüvet is, körte, és szöcskék a minta ételdarabjaiban.
A funkcionális profilozás után, a csapat lényegesen kevesebb antibiotikum-rezisztencia és mucin-lebontó gént talált, beleértve a mobil genetikai elemek gazdagítását az ipari bél mikrobiómákhoz képest. Plusz, az ősi minták változatosabbak voltak, köztük tucatnyi korábban ismeretlen faj.
Ez a tanulmány megkönnyíti a korábban le nem írt bél mikroorganizmusok felfedezését és jellemzését az ókori mikrobiomákból, valamint az emberi bél mikrobiota evolúciós történetének vizsgálatát a paleofeces genom rekonstrukciója révén, ” - állapították meg a kutatók a tanulmányban.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a jól megőrzött DNS-sel rendelkező paleofák a mikrobiális genomok bőséges forrásai. Az ősi ürülékben korábban le nem írt mikrobák megvilágíthatják az emberi mikrobiomok evolúciós történetét.
Jövőbeli tanulmányokra van szükség az emberi mikrobióma jobb megértéséhez, amelyek segíthetnek új betegségek kezelésében, mint például az 1 -es típusú cukorbetegség és más autoimmun betegségek. A tanulmányok segíthetnek olyan megközelítések kidolgozásában is, amelyek a bél jelenlegi mikrobiomjának ősi állapotába való visszaállítását segítik elő.